Az, amiért élsz, az, ami életben tart. Ikigai, avagy a boldog és hosszú élet japán titka
Okinawa, Japán déli szigetcsoportja, nem csupán a „kék zónák” egyike, ahol a legtöbb százéves él, hanem egy olyan hely, ahol az emberek tudatosan, s voltaképpen egy egyszerű – logikus és életigenlő – gyakorlati keretrendszer alapján kézben tartják a mindennapjaikat.
Innét ered az ikigai fogalma, ami nagy vonalakban a létezés értelmét jelenti, az állandó motiváció forrásaként, az elégedettség kulcsaként is említik. Adódik a kérdés, hogyan alkalmazhatjuk ezt a filozófiát a saját életünkben?
Az ikikait négy körrel ábrázolják, négy alapvető kérdésre épül.
1. Szenvedély – Mit szeretsz csinálni?
2. Tehetség – Miben vagy jó? Amihez értesz.
3. Hivatás – Amiért megfizetnek.
4. Küldetés – Mire van szükség a világnak?
Az ikigai lényegét ezen négy kör (kérdés) metszéspontja jeleníti meg. Okinawán például sok idős ember ikigai-ja a kertészkedés, az unokák nevelése vagy a helyi közösség szolgálata. Nem feltétlenül karrierről vagy nagy célokról szól – inkább a mindennapok apró örömeiről, melyek fenntartják a hasznosságtudatot és tartalmat adnak az életnek.
Vagyis az ikigai jellemzően nem egy nagy távlati cél, hanem inkább hétköznapi tevékenységek, aktivitások összessége, melyek „kirajzolják” az élet értelmét. Egy japán közmondás szerint akinek nincs ikigai-ja, az élete olyan, mint egy üres csupor.
A japán filozófia szerint az ikigai az, ami értelmet és örömöt ad az életnek. Ez lehet egy hobbiból, munkából, családból vagy bármilyen más tevékenységből származó elégedettség, boldogság. Az ikigai megtalálása azt jelenti, hogy megtaláljuk azt, amit szeretünk csinálni, amiben jók vagyunk, amire a világnak szüksége van, és amiért fizetnek is. Ez egyfajta belső motiváció és életcél, ami hosszú távú elégedettséget és kiegyensúlyozottságot ígér.
Hogyan találhatunk rá a saját ikigai-nkra?
Naplóvezetés, kifejezetten az egyes tevékenységekre fókuszálva. Mi vált ki örömet, hasznosságot, mi tartja fenn a motivációt? Az adott tevékenység hasznos esetleg másoknak is?
Gondoljuk végig, mi segített át az eddigi nehéz időszakokon? (Család, barátok, kreativitás…stb.)
Gondoljuk végig, mivel foglalatoskodnánk munkaidőben, ha a pénz, a fizetés nem számítana?
Ezen túlmenően érdemes új hobbik felé fordulni vagy az önkéntességet kipróbálni.
Az ikigai ugyanis gyakran a saját élményen, a felfedezésen alapul.
Kezdd kicsiben! Az ikigai gyakorlása nem megy varázsütésre, inkább nézőpontváltás folyamata, eredménye. Ha reggelente feltesszük magunknak a kérdést, mi teszi értelmesé a napunkat, legyenek rá válaszaink. Keressük a mindennapok értelmét, amennyire lehet, alakítsuk az ikigai elvei szerint. Lehet szó egy baráti beszélgetésről vagy egy jótékony cselekedetről, mindegy, a kis lépések vezetnek a célhoz.
Az ikigai-d olyan, mint a napfény. Ha keresed, mindig ragyogni fog valahol, tartják a japánok.
Bár az ikigai-ról ma már a nyugati kultúrában is kezd ismertté válni, diákoknak tartott pályaorientációs tréningeken, foglalkozásokon is szó esik róla, fontos tudatosítani, hogy az ikigai nem feltétlenül a hivatásról, a munkáról szól. Sőt! Japánban jellemzően a nyugdíjas években „virágzik”. (Az okinawai idősek napi 2-3 órát töltenek természetben.)
Az ikigai rokon a dán hygge vagy a svéd lagom életfilozófiával, másra fókuszál. Az ikigai az élet értelmének és céljának megtalálására összpontosít. A lagom a mérsékletre és a kiegyensúlyozott életre helyezi a hangsúlyt, a hygge pedig a kényelmes és meleg pillanatok élvezetére ösztönöz.
Az Okinawa Centenarian Study szerint azok, akik ikigai szerint élnek, kevéssé fenyegeti őket a szívbetegség, alacsonyabb a stressz szintjük, aktívabban vesznek részt a közösségi életben. A pszichológusok szerint az ikigai elősegíti a pszichés ellenállóképességet, ami közvetve hozzájárul a hosszú élethez.
A Netflixen látható az Éljünk 100 évig: A kék zónák titkai c. dokumentumfilm, a sorozat egyik részét Japánban forgatták, az ikigai-t mutatja be, érdemes megnézni!
Nyitókép: Netflix – Watch Éljünk 100 évig: A kék zónák titkai
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.