„Az önbántalmazás mára a kamaszkor velejárója.” Falcoló fiatalok rejtett sebei
Az önsértés, önbántalmazás fogalmát első, de még második hallásra is nehéz lehet értelmezni. Gyerekekkel, tinikkel kapcsolatban álló szakemberek használják jellemzően ezt a kifejezést.
Az önsértés általában tinédzserekre jellemző, és nem lelki (verbális) bántásra, hanem konkrét cselekedetre utal, ami esetenként látható nyomot, heget hagy valamely testtájékon, többnyire az alkar vagy a csukló belső oldalán.
A látható nyom nem feltétlenül tűnik fel a gyermek vagy fiatal közvetlen környezetének, ugyanis gyakran ügyelnek arra, hogy a karcolást, a sebet a ruházat elfedje.
Az önsértéssel szinonim fogalom a falcolás. Ez a fogalom sem régóta ismert mifelénk, bár feltételezhetjük, hogy a jelenség korábban is létezett, de nem volt ekkora reflektorfényben például a közösségi média révén, ahol a tinik előszeretettel mutatják meg egymásnak, hogy friss vágást ejtettek magukon. Ezért a falcolást káros trendjelenségnek is tartják, mintha a kamaszok egymást hajszolnák az önsértésbe…
Nagy a valószínűsége annak, hogy az a gyermek, tini, aki lelkileg rendben van, nem bántja magát ún. kortárs nyomás hatására sem.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a falcolás nem öngyilkossági kísérlet, ugyanakkor fontos komolyan venni, mert a falcoló ezzel (is) üzen. Találkoztam olyan gimnazistákkal, akik a sebeiket úgymond látványosan próbálják elrejteni: sebkötöző fedi a tenyerüket, a csuklójukat, amit télen, a több réteg ruha takarásában sem nehéz észrevenni. Ha megkérdezem tőlük, hogy mi történt, azonnal kész válasszal reagálnak: megcsúsztam, elestem stb. Hosszabb beszélgetés során lehet kihámozni belőlük az igazságot…
Előfordul, hogy a tinikkel közeli kapcsolatot ápoló felnőttek (akár a szülők) vakok ezekre a feltűnő jelekre (is).
Ha a gyermekvédelmi aspektust nézzük: az önsértés a bántalmazás egyik formája, a bántalmazás pedig ún. jelzésköteles eset, ami azt jelenti, hogy a területileg illetékes családsegítő központ felé kell(ene) szóban vagy írásban jelzést tenni, melynek nyomán elkezdődik a segítő folyamat.
Mi a helyzet akkor, ha a környezet – családtag, szülő – látja a falcolás nyomait, de nem tesz semmit a megoldás érdekében? Ez egészségügyi elhanyagolásnak minősül, ami gyermekvédelmi aspektusból ugyancsak minősített eset…
A falcolás felismerése, a megfelelő segítségnyújtáshoz való hozzásegítés esetenként komoly kihívást jelenthet a pedagógusoknak és a többi, köznevelési intézményben dolgozó szakemberek számára (iskolapszichológus, iskolai szociális segítő, védőnő, iskolaorvos stb.) is.
Megjegyzés: amikor én voltam kamasz (még nem volt internet), volt egy évfolyamtársam, aki rendszeresen véresre kaparta a karját és olykor az arcát is. Ma már tudom, hogy ő is önsértést követett el, így vezette le a szorongást, a stresszt; nem volt rendben a lelke, és ezért a testén ejtett látványos sebeket.
Az önsértés maladaptív, vagyis nem a feloldáshoz vezető feldolgozása a szorongató helyzeteknek, érzelmeknek.
A falcolók a lelki fájdalmukat írják felül a testi fájdalommal.
A témához kapcsolódóan – nemcsak tiniknek, szakembereknek, szülőknek – ajánljuk a Pagony Kiadó Tilos az Á Könyvek egyik kiadványát, a Sebek (Everybody Hurts) c. könyvét, melyet Eve Ainsworth írt (Demény Eszter fordította magyarra).
Könyvajánló: Sebek
Fülszöveg
Hogyan is lennél képes megbirkózni a jelennel, ha nem tudsz szembenézni a múlttal?
A magabiztosnak tűnő és népszerű Gabinak van egy titka – olyan borzasztó titka, amit nem mondhat el sem a családjának, sem a legjobb barátnőjének… Vajon el tudja rejteni azt, ami látszik?
Az önbántalmazás mára a kamaszkor velejárója, a fiatalok egyre gyakrabban maradnak magukra a kétségeik között, és mikor nem tudnak megbirkózni a problémáikkal, a fizikai fájdalomban keresnek megkönnyebbülést. Ezek a gyerekek és a környezetük óriási bajban van, amin csak az érzelmi okok felgörgetése és kibeszélése segíthet. Magyarországon a legtöbb gimnáziumi osztály érintett – még ha nem is mindig látszanak a sebek.
Eve Ainsworth újabb könyve önmaguk és mások elfogadásában segíti a fiatalokat, miközben hidat épít a kamaszok és a felnőttek között.
A 116 111-es számon, ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető a Kék Vonal Lelkisegély-vonala, emellett online konzultációs felületeiken várják a gyerekek hívásait. A gyerekek biztonságáért aggódó felnőttek számára a 116 000-ás segélyvonal áll rendelkezésre.
Nyitókép: cottonbro studio/Pexels
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
