„Az önbántalmazás mára a kamaszkor velejárója.” Falcoló fiatalok rejtett sebei
Az önsértés, önbántalmazás fogalmát első, de még második hallásra is nehéz lehet értelmezni. Gyerekekkel, tinikkel kapcsolatban álló szakemberek használják jellemzően ezt a kifejezést.
Az önsértés általában tinédzserekre jellemző, és nem lelki (verbális) bántásra, hanem konkrét cselekedetre utal, ami esetenként látható nyomot, heget hagy valamely testtájékon, többnyire az alkar vagy a csukló belső oldalán.
A látható nyom nem feltétlenül tűnik fel a gyermek vagy fiatal közvetlen környezetének, ugyanis gyakran ügyelnek arra, hogy a karcolást, a sebet a ruházat elfedje.
Az önsértéssel szinonim fogalom a falcolás. Ez a fogalom sem régóta ismert mifelénk, bár feltételezhetjük, hogy a jelenség korábban is létezett, de nem volt ekkora reflektorfényben például a közösségi média révén, ahol a tinik előszeretettel mutatják meg egymásnak, hogy friss vágást ejtettek magukon. Ezért a falcolást káros trendjelenségnek is tartják, mintha a kamaszok egymást hajszolnák az önsértésbe…
Nagy a valószínűsége annak, hogy az a gyermek, tini, aki lelkileg rendben van, nem bántja magát ún. kortárs nyomás hatására sem.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a falcolás nem öngyilkossági kísérlet, ugyanakkor fontos komolyan venni, mert a falcoló ezzel (is) üzen. Találkoztam olyan gimnazistákkal, akik a sebeiket úgymond látványosan próbálják elrejteni: sebkötöző fedi a tenyerüket, a csuklójukat, amit télen, a több réteg ruha takarásában sem nehéz észrevenni. Ha megkérdezem tőlük, hogy mi történt, azonnal kész válasszal reagálnak: megcsúsztam, elestem stb. Hosszabb beszélgetés során lehet kihámozni belőlük az igazságot…
Előfordul, hogy a tinikkel közeli kapcsolatot ápoló felnőttek (akár a szülők) vakok ezekre a feltűnő jelekre (is).
Ha a gyermekvédelmi aspektust nézzük: az önsértés a bántalmazás egyik formája, a bántalmazás pedig ún. jelzésköteles eset, ami azt jelenti, hogy a területileg illetékes családsegítő központ felé kell(ene) szóban vagy írásban jelzést tenni, melynek nyomán elkezdődik a segítő folyamat.
Mi a helyzet akkor, ha a környezet – családtag, szülő – látja a falcolás nyomait, de nem tesz semmit a megoldás érdekében? Ez egészségügyi elhanyagolásnak minősül, ami gyermekvédelmi aspektusból ugyancsak minősített eset…
A falcolás felismerése, a megfelelő segítségnyújtáshoz való hozzásegítés esetenként komoly kihívást jelenthet a pedagógusoknak és a többi, köznevelési intézményben dolgozó szakemberek számára (iskolapszichológus, iskolai szociális segítő, védőnő, iskolaorvos stb.) is.
Megjegyzés: amikor én voltam kamasz (még nem volt internet), volt egy évfolyamtársam, aki rendszeresen véresre kaparta a karját és olykor az arcát is. Ma már tudom, hogy ő is önsértést követett el, így vezette le a szorongást, a stresszt; nem volt rendben a lelke, és ezért a testén ejtett látványos sebeket.
Az önsértés maladaptív, vagyis nem a feloldáshoz vezető feldolgozása a szorongató helyzeteknek, érzelmeknek.
A falcolók a lelki fájdalmukat írják felül a testi fájdalommal.
A témához kapcsolódóan – nemcsak tiniknek, szakembereknek, szülőknek – ajánljuk a Pagony Kiadó Tilos az Á Könyvek egyik kiadványát, a Sebek (Everybody Hurts) c. könyvét, melyet Eve Ainsworth írt (Demény Eszter fordította magyarra).
Könyvajánló: Sebek
Fülszöveg
Hogyan is lennél képes megbirkózni a jelennel, ha nem tudsz szembenézni a múlttal?
A magabiztosnak tűnő és népszerű Gabinak van egy titka – olyan borzasztó titka, amit nem mondhat el sem a családjának, sem a legjobb barátnőjének… Vajon el tudja rejteni azt, ami látszik?
Az önbántalmazás mára a kamaszkor velejárója, a fiatalok egyre gyakrabban maradnak magukra a kétségeik között, és mikor nem tudnak megbirkózni a problémáikkal, a fizikai fájdalomban keresnek megkönnyebbülést. Ezek a gyerekek és a környezetük óriási bajban van, amin csak az érzelmi okok felgörgetése és kibeszélése segíthet. Magyarországon a legtöbb gimnáziumi osztály érintett – még ha nem is mindig látszanak a sebek.
Eve Ainsworth újabb könyve önmaguk és mások elfogadásában segíti a fiatalokat, miközben hidat épít a kamaszok és a felnőttek között.
A 116 111-es számon, ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető a Kék Vonal Lelkisegély-vonala, emellett online konzultációs felületeiken várják a gyerekek hívásait. A gyerekek biztonságáért aggódó felnőttek számára a 116 000-ás segélyvonal áll rendelkezésre.
Nyitókép: cottonbro studio/Pexels
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Az UNICEF Ébresztő óra önkéntes előadója vagyok. Megoldásfókuszú mediátor képesítéssel rendelkezem.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
