Vétkesek közt néma, cinikus cinkosok. Bántalmazottak igazsága. Egy könyv, amit érintettség nélkül is fáj olvasni
A családon belüli erőszak olyan társadalmi probléma, ami közvetve és közvetlenül is kifejti káros hatását. Az erőszak természetének ismerete hozzásegít a probléma felismeréséhez, megelőzéséhez és kezeléséhez. Takács Hajnal Bántalmazottak igazsága c. könyve ebben kíván segíteni nemcsak az érintetteknek, hanem azoknak is, akik fékeznék az erőszak pusztító hatását.
Az asszony verve c. kötet szerzője második kötetében a bántalmazó kapcsolatok lélektanával foglalkozik. Hajnal egy súlyos bántalmazó kapcsolat túlélőjeként a témakör mély ismerőjévé vált nemcsak lelki, hanem szakértői szinten is; aktív tagja az Újrakezdés Facebook csoportnak is, mely rengeteg nőnek segít kiutat találni.
Feldmár András pszichológus és pszichoterapeuta a könyvről:
– Őszinte, mélyen átgondolt és átérzett írás. A könyv bátorságra késztet, és tisztázza mindazt, ami zavaros. Senki sem érdemel erőszakot.
– Különleges alkalom, hogy valaki egyszerre ír könyvet a téma érintettjeként és szakértőjeként. Izgalmas lett a könyv, főleg a személyes, vallomásos részek mennek mélyre – fogalmaz a kötet ajánlójában Gyurkó Szilvia jogász, gyerekjogi aktivista.
***
Vitathatatlanul hiteles és alapos könyvet írt Takács Hajnal. Nem pusztán az érintettekhez szól – a bántalmazottakhoz -, hanem mindazokhoz, akiket foglalkoztatnak a szövevényes lelki jelenségek, az emberi psziché működése; és azokhoz is, akiknek szakemberként valamilyen módon dolguk van a témával (hivatásos segítők, jogvédők, ügyvédek stb.). Feltételezhetően maguk a bántalmazók is a kezükbe veszik, bár a leírtak alapján ennek látom a legkisebb esélyét.
A Bántalmazottak igazsága nem férfiellenes kiadvány
– A nemi szerepeket (az eddig általában alkalmazott szokás ellenére) szándékosan mellőzöm majdnem minden leírásban, hogy véletlenül se terelje el senki figyelmét a probléma gyökeréről, természetéről és annak jellemzőiről. Nem hiszek a férfi és a nő közötti különbségtételben, mert azt gondolom, hogy elsősorban emberek vagyunk, és azon belül férfiak és nők. A jogaink egyenlők. (…) Aki nem tiszteli a másik életét, az könnyen bántóvá válhat felsőbbrendűségi érzése okán – fejti ki Hajnal. Első könyvét – Az asszony verve – terápiás céllal írta meg. Egy korábbi kapcsolata súlyos testi sértéssel végződött – bántalmazója felsőtestére nehezedve szétnyomta a szilikon implantátumot a mellében, miközben ütötte. Az implantátum tartalma a nyirokrendszerbe került, és egyes orvosok szerint folyamatosan mérgezi a testét. Hajnal két éve olyan mélyre került, hogy nem akarta folytatni az életét. Mélyre merészkedett a nyúl üregébe, áldozatként beleásta magát a témába, s arra a következtetésre jutott, hogy egyenlőségen alapuló világrend nem létezik a földi valóságban.
Az erőszak mindenütt jelen van. Ebben a kétpólusú világban az emberek elnyomók és elnyomottak, áldozatok és elkövetők, szenvedők és haszonélvezők.
Az erőszak ott van, amikor este nézed a híradót (…), amikor a főnököd kiabál veled a kollégáid előtt. Ott van a nevelési intézményekben is, ahol a gyerekedet alázza egy pedagógus. De ott van az utakon is, amikor autóban ülsz, és nyomják rád a dudát.
És igen, az erőszak a családban, a négy fal takarásában is jelen van, ezáltal nehezen bizonyítható, ráadásul a felek – a bántalmazott és a bántalmazó – sok esetben meggyőző színjátékot folytatnak a külvilág előtt.
Gyakori jelenség a bántalmazottra hárított felelősség – a bántalmazók többsége ügyes manipulátor. Ha van is jele a családon belüli erőszaknak, a szomszédok és az ismerősök inkább hallgatnak, csendben figyelik az eseményeket, s ezzel a viselkedéssel a bántalmazó cinkosaivá válnak. A bántalmazó ritkán vállal felelősséget a tetteiért, sőt, minden követ megmozgat azért, hogy a felelősségét áttolja áldozatára. Félremagyarázza a fogalmak valódi jelentését, bámulatos intelligenciával képesek kiforgatni a szavakat és helyzeteket.
Takács Hajnal nagy alapossággal mutatja be a bántalmazó típusát, játszmáit, működési mechanizmusát.
A bántalmazó kapcsolatban idővel meghal a lélek, és a helyét szenvedés veszi át. (…) Az életöröm rég kiveszett a mindennapi életből, és amikor ritkán, nyugalmi időszakban látszólagos békesség van, akkor is tapintható a feszültség. (…) Az ördögi körnek csak akkor lesz vége, ha valamelyik fél kilép a kapcsolatból. Általában a bántott szokott kiszállni. Említésre sem méltó az esetek száma, amikor a bántó hagy fel önként viselkedésével.
– A bántalmazó addig marad agresszor, amíg ő az akar lenni, és ezen a hozzáálláson önmagában egy terápiás program sem fog segíteni, csak annak a belső programnak a felülírása, amit a bántalmazó önmagában hordoz, és amit csak ő tud átírni komoly belső munkával.
A bántalmazás jelen van a családon kívüli, társadalmi kapcsolatokban is. S bár az esetek döntő többségében a tettlegesség, a testi, szexuális bántalmazás kap nagyobb figyelmet (a médián keresztül), a szóbeli bántalmazásnak, a gazdasági, anyagi bántalmazásnak kitett emberek is bántalmazottak. Bántalmazott az is, akit megaláznak, kigúnyolnak, sértegetnek, megszégyenítenek, lekicsinylő jelzőkkel illetnek. Bántalmazott az is, akit anyagilag függésben tartanak, akinek az anyagi javait önhatalmúlag elveszik, kicsalják, bitorolják. Ilyen értelemben mindannyian érintettek vagyunk.
Muszáj új alapokra helyezni látásmódunkat. Azokat a bevett elképzeléseket és hiedelmeket, melyek eddig meghatározták nézeteinket, jócskán felül kell írnunk, hogy utat nyissunk egy tisztább, egyenlőségen alapuló békés lét felé.
Kötelességünk – írja Hajnal -, hogy ne tűrjük meg közösségeinkben az agressziót, a lekicsinylő és lealacsonyító megnyilvánulásokat, emberi mivoltunk meggyalázását.
Senki sem menthető fel, aki a bántalmazásra kibúvót keres.
A Bántalmazottak igazsága c. könyv témájánál fogva nehéz olvasmány, megnyomja a lelket. Ugyanakkor fontos felismeréseket ad, segíthet a bántalmazó kapcsolat(ok) lezárásában is vagy egyszerűen csak jobbá válni tanít – mások szeretetére, elfogadására, tiszteletére.
Ad Librum Kiadó, 2017. február, 130×200 mm, 180 oldal
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.