A babák közel 40 százaléka császármetszéssel jön a világra, a műtétek harmada előre tervezett
Az elmúlt húsz évben világszerte emelkedett a császármetszések száma. Magyarországon is jellemző ez a tendencia; a babák 39 százaléka így jön a világra. Miért?
– Később vállalnak gyermeket a nők, nagyobbak az újszülöttek, túlsúlyosabbak az anyák, és sok párnak csak orvosi segítséggel születhet babája – mondja Dr. Gimes Gábor, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese.
Természetesen jobb!
Ha az anya és a magzat egészsége szempontjából nem indokolt, nem érdemes a császármetszést választani, már csak azért sem, mert ha az első baba így jön a világra, akkor nagyobb az esély arra, hogy a további szüléseknél is erre a beavatkozásra lesz szükség, harmadiknál pedig már szóba sem jöhet a hüvelyi szülés – hangsúlyozza a szakember.
A császármetszések nagyjából egyharmada előre tervezett.
Ennek oka lehet egyebek mellett az, hogy szűk az anya medencéje, volt már korábban császármetszése, túl nagy a baba, valamilyen anyai betegség áll fenn, ikerterhességről vagy koraszülésről van szó. Számos egyéb úgynevezett társindikáció is megjelenhet, például az anya túlsúlya vagy magasabb életkora. A köldökzsinór előesés, az elöl tapadó méhlepény, a placenta leválás, a haránt vagy medencevégű fekvés is gyakran vezet műtéthez.
A modern műtéti eljárásnak köszönhetően a császármetszéses szülés ma már jóval rövidebb, mint néhány évtizede, mindössze 20-30 percig tart. A műtét során az alhasat keresztbe vágják, az izmokat csak széthúzzák, és csak azokat a szöveteket vágják át, amelyeket mindenképpen szükséges, és szövetkímélő varratokat használnak. Így a gyógyulási idő is csökkent.
– Az újszülött ellátására, táplálására sincs számottevő negatív hatással, ha császármetszéssel szül az anya – mondja Dr. Gimes Gábor -, és a felépülési idő sem sokkal hosszabb, mint a hüvelyi szülésnél, általában 7-10 nap. A seb gyógyulására sem jelent veszélyt egy 3-4 kilós gyermek ellátása, emelgetése.
Az első hónapban érdemes elkerülni a megerőltető fizikai megterhelést, de az anya legyen aktív, azaz mozogjon, sétálgasson a szülés utáni napokban.
Fontos azonban tudni, hogy császármetszés után nagyobb esély van szövődményekre, például vérzésre, lázra. Ezek többnyire a beavatkozás utáni héten jelentkeznek.
Ritka, de súlyos késői szövődmény lehet a hegterhesség, főleg olyan anyáknál, akik már két műtéten vannak túl, vagy nagyon hamar vállalkoznak újabb gyermekre. Ilyenkor az előző császármetszéskor keletkezett hegbe tapadhat bele a következő terhesség, ami már az ún. kisterhes korban is gondot okozhat, de ha csak később derül ki, a magzat kiemelése után a császármetszésnél a méh akár eltávolításra is kerülhet. Azzal is számolni kell, hogy a metszés helyén keletkező heg nem lesz olyan erős, mint az érintetlen izomszövet.
Gyakori, hogy az anyák arról számolnak be, hogy nem érzik ugyanúgy a metszés feletti hasfalat, és a vágás körül el is színeződhet a bőr. Ezek a tünetek többnyire átmenetiek, néhány év alatt elmúlnak.
Forrás: Semmelweis Egyetem
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
