Diós csavart kalácskoszorú
Mint a kalácsoknak, ennek is kelt tészta az alapja, de nem kell külön keleszteni, hamarabb elkészül. A töltelék tetszés szerint variálható, elkészíthető mákos, kakaós változatban is.
Hozzávalók
Tésztához
40 dkg liszt
1 tojássárgája
2,5 dkg élesztő
1,5 dl tej
8 dkg olvasztott vaj
1 csipet só
2 ek vaníliás cukor
Töltelékhez
20 dkg cukrozott darált dió
10 dkg olvasztott vaj
4-5 ek sárgabaracklekvár
kevés reszelt narancshéj
tojásfehérje a lekenéshez
2 ek kristálycukor a szóráshoz
Elkészítés
Az élesztőt futtassuk fel a langyos, cukros tejben.
A lisztet szitáljuk keverőtálba, adjuk hozzá az olvasztott vajat, a tojássárgát, a sót, a felfuttatott élesztőt és a cukrot. Dolgozzuk össze.
A tésztát borítsuk deszkára és gyúrjuk, amíg jól formázható, selymes tésztát nem kapunk.
Vágjuk ketté. Nyújtsuk vékony, nagy téglaalappá. Locsoljuk meg olvasztott vajjal, kenjük meg vékonyan a lekvárral, majd szórjuk meg a cukrozott dióval, a reszelt narancshéjjal, végül locsoljuk meg ismét vajjal.
A tenyerünkkel óvatosan nyomkodjuk a tölteléket a tésztához. Tekerjük fel szorosan, mint a bejglit.
A tészta másik felét ugyanígy készítsük el.
A feltekert tésztarudat tegyük magunk elé, éles késsel vágjuk ketté hosszában. A két felvágott tésztacsíkot tegyük egymás mellé úgy, hogy háttal legyenek egymásnak – a vágott részek álljanak kifelé. Fogjuk össze a két csíkot az egyik végén és tekerjük össze, majd formázzunk koszorút belőle. A végeit nyomkodjuk össze.
A másik tésztával is ugyanígy járjunk el.
A csavarás-tekerés közben valamennyi töltelék kiszóródik, ezt, ha kész a koszorú, szórjuk rá a tetejére.
A két koszorút fektessük egymás mellé a sütőpapírral bélelt sütőlemezre, ne túl szorosan egymás mellé, mert sütés közben megduzzadnak.
Érdemes 1-1 konzervdobozt a közepükbe tenni, hogy megtartsák a formájukat.
A koszorúkat kenjük le a maradék tojásfehérjével, szórjuk meg kristálycukorral és 180 fokon előmelegített sütőben süssük pirosra. Sütési idő kb. 20 perc.
Recept, fotók: B. Csánk Györgyi Csak mert szeretem – Kreatív gasztroblog
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
