Egy kis számmisztika: 2019, a 3-as év minősége. Miről szól ez az időszak?

A tavalyi, 2-es év után beköszöntött a 3-as minőség. Kevéssé meglepő, hogy e minőségek erősen egymásra épülnek. Az 1-es az új kezdet, a 2-es az együttműködés időszaka volt, ez utóbbi szolgált arra, hogy észrevegyük a másik embert, kapcsolódjunk, együttműködést tanuljunk. Ez sem egyszerű feladat! A csecsemő számára még önmaga az egész világ, sőt, a kisgyerek is azért tud szívet tépően zokogni a macija után, mert egynek érzi magát vele. Ha nincs maci, belőlem téptek ki egy darabot, engem csonkítottak meg! Ez az 1-es minőség (egy bizonyos aspektusban). A 2-esben indul be az elkülönülés, amely szükséges ahhoz, hogy ebben a világban tudjunk élni. Egyébként épp ezért jöttünk ide. Vagyok én, és van a „nem-én”, ez utóbbi kategóriában pedig rengeteg másik ember – és kapcsolatot kell találnom velük, mégpedig gyümölcsöző kapcsolatot. Erről szól a 2-es időszaka.

No de hogyan tovább? A 3-as minőség kétféle értelmezést is magában rejt – na de mi már haladó tanulók vagyunk, miért ne kapjunk dupla feladatot?

Az egyik értelmezés a 3-as rezgéséből fakad: a 3-as az önkifejezés és az érzékenység minősége. Hoppá, de hát ez olyan önösen, mondhatni önzően hangzik, nem? Vissza a „csak én” bástyába? Erről szó sincs! Mind az önkifejezés, mind az érzékenység esetében a valódi szint egy másik emberrel való kölcsönhatásban nyilvánul meg.

Mi az önkifejezés? Ó, hát minden, ami én vagyok! A beszéd: amit mondok, ahogyan mondom. Aztán a művészetek: zene, tánc, építészet, képzőművészet. Továbbá bármi, amire válaszul a környezetünkből bezsebelhetjük a (néha kétes értékű) elismerést: „ez aaaaannyira te vagy!” Valójában az önkifejezés, amelynek része a kommunikáció, de csak kis szelete, csak félig szól arról, hogy én jól megmutatom magam. A másik fele az, hogy legyen valaki, aki „veszi az adást”. A „harmadik fele” az, hogy a másik oldalt ugyanerre bátorítsam, és vegyem az ő adását. Ahogy József Attila fogalmazott: „Hiába fürösztöd önmagadban, / Csak másban moshatod meg arcodat.” Minden művésznek kell a közönség, és minden embernek kell a másik ember.

Az érzékenység ugyanígy nem lehet az önzés eszköze. Sokan beleesnek ebbe a hibába, magam is ismerek olyan „én érzékeny művész vagyok” embert, aki „érzékenység” címszó alatt mindenen felhúzza az orrát, miközben ő maga szöges bakanccsal tapos bele bárki más arcába, szívébe. Nem, az érzékenység nem ezt jelenti, épp ellenkezőleg: arról van szó, hogy finom antennákkal vesszük a másik ember „adását”. Odafigyelünk, együtt érzünk vele.

Ezeket mind gyakorolni kell. Kinek hogyan. Hiszen van, aki erősen kiáradó típus, könnyen kapcsolódik a saját érzéseivel, benső világával, és ugyanilyen könnyen ki is fejezi. De nem biztos, hogy a leggyümölcsözőbb módon. Ha bőven van, ami kiárad belőled, érdemes azt megvizsgálnod: „valóban ez vagyok én? Valóban ezt és így akarom kifejezni?” Ha inkább abban lelsz nehézséget, hogy bármit is kifejezz mások felé, inkább befogod a szádat és uralkodsz az arcvonásaidon, akkor azon gondolkozz el: így vajon mennyit tudnak rólad a többiek? És mennyire valószínű, hogy azt a keveset is rosszul tudják?

Ez az év sorra kínálja a lehetőségeket arra, hogy az önkifejezés és az érzékenység témakörén dolgozzunk. Hogy többet-e, mint máskor? Nem feltétlenül. Ám a 3-as év minősége mintegy ráirányítja a reflektort erre a területre, és bármit is vetünk, bőségesen fogjuk aratni. A legkisebb odafigyeléssel is hatalmas fejlődésre van lehetőségünk.

S hogy miért fontos a tiszta önkifejezés és érzékenység? Erre a 3-as szám másik értelmezése mutat rá: a 2-ből (én+te) létrejön egy kettejükön túlmutató harmadik. A 2-es évben megtudtuk, hogy van más is rajtunk kívül, és megtanultuk, hogy az együttműködéssel többre juthatunk, mint külön-külön jutnánk. Ez a „több” a 3-as minőség.

Fizikai síkon, párkapcsolatban a triviális példa a gyermek, ám a két emberen túlmutató „harmadik minőség” bármi más is lehet. Valójában már maga a kapcsolat is a 3-as fennhatósága alá tartozik. Hangsúlyozom, mindennemű kapcsolat. Az a két perc is, amíg a zöldségessel kapcsolatba kerülsz, és veszel egy kiló almát.

A kapcsolat minőségét pedig meghatározza, hogy valójában ki az, aki részt vesz benne. Mert a résztvevők alakítják a kapcsolatot azzá, amivé végül lesz. E ponton pedig könnyű belátni, hogy minél inkább TE vagy te, azaz minél erősebb, pontosabb és hitelesebb az önkifejezésed, minél kifinomultabb és letisztultabb az érzékenységed, annál inkább a Tied lesz a történet.

Sokan, sokszor érzik úgy, hogy a dolgok „csak úgy” megtörténnek velük. Vagy tapasztalják, hogy nem is őket látják, nem is őket szeretik (vagy épp utálják). Érzik, hogy nincs sok közük ahhoz a képhez, amit mások látnak belőlük. Ezen lehet segíteni az önkifejezés és az érzékenység fejlesztésével. Minél inkább Te vagy benne az eseményekben, annál inkább a Te szád íze szerinti lesz a gyümölcs, amit belőlük szüretelsz.

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

2 + hat =

hirdetés