Egyszer fent, egyszer lent. A bipoláris depresszióról
Milyen tünetek, viselkedési sémák utalnak arra, hogy valaki bipoláris vagy más néven mániás depresszióban szenved? Fontos erről beszélni, mert a bipoláris zavar olyan kétpólusú hangulati betegség, ami az érintettek egész életét végigkíséri, és az egyén állapotában lehetnek olyan kifejezetten kritikus időszakok, melyek tragédiával végződhetnek. Ráadásul számos tévhit, előítélet és ítélkezés övezi ezt a mentális zavart (mint általában a mentális zavarokat), és ez cseppet sem könnyíti meg az érintettek, valamint a közvetlen hozzátartozóik helyzetét. A bipoláris depresszió kezelése összetett, de kezelhető.
Mi is az a bipoláris depresszió?
Olyan mentális zavar, amelyben az érintett ember hangulata szélsőségesen változik két fő fázis, a mániás (vagy hipomániás) és a depressziós időszak között. Ezek a váltakozó hangulati állapotok komoly hatással lehetnek a mindennapokra, az életvezetésre, a kapcsolatokra, a munkaképességre.
Leegyszerűsítve a bipoláris zavarban szenvedők két szélsőséges hangulati állapotot tapasztalnak, ezek a mániás (hipomániás) és a depressziós epizódok.
Diagnózis
A betegséget fiatal felnőttkortól kezdik diagnosztizálni a pszichiátriai gyakorlatban a klasszikus tünetek nyomán, ám gyermekkorban is lehetnek ún. gyanús jelek (fontos a szakszerű, alapos kivizsgálás, többek között azért is, mert például az ADHD is hasonlíthat egy-egy mániás epizódhoz). A bipoláris depresszió általában 15-30 éves életkor körül jelentkezik. Egy krízis vagy trauma is hozzájárulhat a bipoláris zavar megjelenéséhez (a súlyosbodásához is), bár elsődlegesen genetikai, biológiai eredetű betegség. A pszichoszociális tényezők (traumatikus élmények) ugyanakkor nem elhanyagolhatóak.
A korai felismerésnek, a megfelelő szakorvosi ellátásnak és a szociális támogatásnak nagyon fontos szerepe van a betegség kezelésében, az állapot stabilizálásában.
(Hogy a napokban nyilvánosságot kapott esetre is utaljak: rendkívül kártékony, tudatlanságra és/vagy rosszindulatra, az empátia teljes hiányára vall egy ismert ember állapotát gúnyos kommentekkel illetni, zsigerből ítélkező véleményeket közzétenni. Akinek nem inge…)
Mániás időszakok
A mániás időszakokban az illető rendkívül energikus, felpörgött, esetenként túlzottan optimista. Gyakran hoz meggondolatlan döntéseket, impulzív a viselkedése, nehéz rá hatni. Lehengerlő, izgalmas, magával ragadó lehet ilyenkor, bár ez az epizód is kihívást jelenthet a környezetének, és komoly aggodalommal töltheti el a szeretteit. Ugyanis mániás szakaszban az érintettek gyakran teljesen irreális elképzeléseket dédelgetnek, és a veszélyhelyzetektől sem riadnak vissza. Jellemző, hogy kevesebb alvásra van szükségük, grandiózus gondolatok foglalkoztatják őket, túlzott beszédkényszer léphet fel, a gondolatok pedig csapongóvá válhatnak.
Depressziós időszakok
Ezekben a szakaszokban az egyén jellemző mód levertté, kedvetlenné válik. Teljesen, szinte szélsőségesen más arcát mutatja, mint a mániás szakaszban. Elveszti az érdeklődését a számára korábban kedves dolgok iránt, dekoncentrált, enervált, étvágytalan, motiválatlan, és szuicid gondolatok is marcangolhatják. Ezek a szakaszok is megviselik a közvetlen hozzátartozókat, komoly felelősség hárul rájuk.
A bipoláris depresszió típusai
Bipoláris I.
Ebben az esetben az érintett legalább egy tipikusan mániás epizódot él át, amit általában depressziós epizód követ.
Bipoláris II.
A mániás időszakok enyhébbek, ezeket hipomániának nevezzük, a depressziós epizódok viszont gyakoribbak és súlyosabbak.
Ciklotímia
Ez a forma a bipoláris zavar enyhébb változata, ahol az egyén hangulata állandóan ingadozik a hipománia és a depresszió között, de ezek nem érik el a súlyos szintet.
A bipoláris depresszió kezelése
Gyógyszeres kezelésként hangulatstabilizáló gyógyszereket, például lítiumot, antipszichotikumokat és antidepresszánsokat használnak.
A pszichoterápia is segítséget nyújthat, ezen belül a kognitív viselkedésterápiát és a családterápiát érdemes kiemelni.
Fontos szerepe van az életmódnak is, a rendszeres alvás, a kiegyensúlyozott étrend, a mozgás, a stresszkezelés elengedhetetlen. Az alkoholfogyasztás és/vagy egyéb tudatmódosító szerek mellőzése is segíthet az állapot stabilizálásában.
A bipoláris zavar egy élethosszig tartó állapot, de megfelelő kezeléssel a tünetek jól kezelhetők, és az érintett teljes, kiegyensúlyozott életet élhet.
A torz valóságérzékelésről
A torz valóságérzékelés mentális betegségek – mint a bipoláris zavar vagy depresszió – esetén azt jelenti, hogy az ember képtelen reálisan látni a saját helyzetét, gondolatait és érzéseit.
Ez az állapot sokféleképpen megnyilvánulhat: felerősödhetnek, túlzottan hangsúlyossá válhatnak a negatív gondolatok; a pozitív tapasztalatokat vagy eseményeket az érintett ilyenkor teljesen figyelmen kívül hagyja. Például azt gondolja, hogy semmiben sem sikeres, senki nem szereti, és minden cselekedete kudarcra van ítélve. Tehernek tartja saját magát a családja, a barátai számára. Az önbántás súlyos esetben öngyilkossághoz is vezethet!
Jellemző lehet az időérzék és a jövőkép torzulása is.
Felléphet bűntudat, túlzott felelősségérzet, és olyan dolgokért is felelősnek érezheti magát az illető, melyekre nincs hatása. Hibáztathatja magát mások problémáiért, vagy olyan döntésekért, amelyekhez semmi köze. A bűntudat is felnagyított és irracionális.
A kapcsolatokra nézve is romboló, mert az érintettek a „lent” időszakában ténylegesen nehezen kezelhetők, nehezen értelmezhetők lehetnek. Főleg, ha megjelennek paranoid gondolatok, amikor az illető úgy érzi, hogy mindenki ellene van és támadóan lép fel.
Súlyos esetekben az illető teljesen elidegenedettnek érezheti magát a valóságtól. Mintha egy külső szemlélő lenne a saját életében. Ez az érzés egyfajta álomszerű állapotot eredményezhet, ahol semmi sem tűnik valódinak. Ez a torz valóságérzékelés különösen veszélyes, mert a betegnek nincs önreflexiója, nem érzékeli, hogy torz valóságot lát. Számára az aktuális gondolatai, érzései teljesen valóságosnak tűnnek.
Nehéz teher bipolárisként élni. Nagyon fontos a családtagok, a barátok, a szakemberek értő, érző támogatása.
Nyitókép: SHVETS production/Pexels
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.