Szegény gazdagok
Nem nézek tévét, a Feleségek luxuskivitelben c. műsorról is a Facebookon értesültem. Annyira kell egy ilyen produkció a magyar tévénézőnek, mint az éhezőnek egy falat kenyér.
Eszem ágában sincs a gazdag és szép szereplőket bántani, nyilván van az a pénz, amiért egy jómódú nő bevállal egy ilyen jellegű műsort (esetleg ő fizetett érte?), nyilván fel tudja mérni azt is, hogy amit közvetít vele, annak nem sok köze van a magyar rögvalósághoz, s mindaz, amit a kamerák előtt megmutat – forgatókönyv szerint – az inkább bántó, mint csodálatra méltó. Nem azért, mert a luxusfeleségek készek akár 2 millió forintot is kifizetni egy topánkáért, amit életük során 2-3 alkalommal vesznek fel, hanem azért, mert még fájdalmasabb így olvasni például annak a második osztályos kislánynak a levelét, aki 140-es ruhát, 33-as cipőt kér a tanítónénijétől és gondol az unokatestvérére is…
A műsor címe is telitalálat… Feleségek luxuskivitelben. Nem tehetséges nők, kimagasló szellemi vagy egyéb (nem szexuális értelemben) kreatív teljesítményt nyújtó asszonyok, akik a kitartásukkal és a szorgalmukkal a mennyekbe emelkedtek, hanem feleségek, akik ügyesen mentek férjhez. Életük szerelméhez, a pénzhez. Nem ezt üzeni? Ha nem, akkor bocs.
Nem lenne ez a műsor annyira ciki és vérlázító, ha kisgyerekek nem ruháért és cipőért rimánkodnának, ha nem rohadna az egészségügy, ha tisztességes munkáért tisztességes bér járna, ha az elherdált eurómilliárdoktól végre látványosan javulna a közérzetünk. Kell a luxus, tényleg, a sok fásult magyar feleségnek, csóró férjnek, cipőért síró gyereknek.
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Az UNICEF Ébresztő óra önkéntes előadója vagyok. Megoldásfókuszú mediátor képesítéssel rendelkezem.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
