“Szerelem
Ha egyik a másikat
Repülni hagyja
De ha zuhan
Fél szárnyát kölcsön adja.”
– Persze. Hogy ne csapódjon a földbe, és tanuljon az esetből! Ha mindig van, aki megmenti, akkor nem lesz felelősségérzete. Szép közhelyes baromság ez a szöveg és valótlan – írta egy olvasónk (férfi) az idézet alá a Facebookon.
Szerintem pedig…
…amikor kapcsolatba lépsz valakivel, amikor valakit társadul fogadsz, annak nemcsak a vonzó részeit, hanem mindenét, a sorsnehézségeit is magadra veszed, s ha kényelmes, ha nem, vele együtt cipelni is fogod – a személyiségén keresztül mindenképpen. Ennek tudatosítása a felelősség. A felelősség elöli meghátrálás nem más, mint kényelemből, erőtlenségből fakadó éretlenség. És szeretetlenség. Nem kell hagynod, hogy a másik a szárnyadat – erővel – leszakítsa. Neked kell tudni adnod önmagadtól. És neki is, kölcsönösen. Ez a felelősség a szeretet felelőssége.
Mivel sokan kérdeztétek az idézet eredetét: a szöveg az Aranytollas újságíró, rádiós szerkesztő-riporter Szabó Éva Szög és Kereszt c. verse, az ugyanezt a címet viselő verseskötetéből való.
Illusztráció: Silvia Álvarez
Úgy érzem, hogy ennél szebben és találóbban nem lehet megfogalmazni a szerelem lényegét.
Köszönet a lélekemelő gondolatokért, a cikk megalkotásáért .
V.Edit