Gázlángozás, avagy a lélekölő manipulációs technika. Ismerd fel, ne hagyd hatni!
2022 novemberében nem túl sokan kaphatták fel a fejüket a hírre, miszerint a „gaslighting”, vagyis a „gázlángozás” lett az év szava a Merriam-Webster szótár szerint. A kifejezés nem tűnik túl érdekesnek, elsőre nem is tűnik úgy, hogy a kapcsolatokhoz lenne köze, pedig a jelenség, amiről szól, nagyon sok embert értint…de erről egy kicsit később!
Minden évben megválasztják az év szavát, mégpedig az online felületeken végzett keresések alapján. 2022-ben 1740 százalékkal gyakrabban kerestek rá a gázlángozás szóra, mint egy évvel korábban. Peter Sokolowski, a Merriam-Webster főszerkesztője szerint „egy olyan szóról beszélünk, amelyre az év minden egyes napján sokan rákerestek.”
Mit is jelent a gázlángozás?
Egy ember tartósan fennálló pszichológiai manipulációját értjük a fogalom alatt.
A gázlángozás következtében az áldozat megkérdőjelezi saját gondolatai, emlékei vagy valóságészlelése érvényességét, ami zavarodottsághoz, az önbizalom és az önértékelés elvesztéséhez, valamint az érzelmi és mentális stabilitással kapcsolatos bizonytalansághoz vezet. Gyakori, hogy az áldozat függőségi viszonyba kerül az elkövetővel.
Tehát a gázlángozás a bántalmazásnak azon formája, amikor a bántalmazó úgy akar manipulálni, hogy kétségeket próbál ébreszteni az áldozatban.
A gázlángozás használata a szoros emberi kapcsolatokban, a gazdasági és politikai életben is előfordul. Sőt, lehet vállalati taktika vagy a nyilvánosság félrevezetésének eszköze is. Egyik speciális változata az egészségügyi gázlángozás, amelynek során egy egészségügyi szakember azzal rázza le a beteget, hogy csak bebeszéli magának a tüneteket vagy a betegséget.
Honnan ered az elnevezés? Előbb színdarab, majd film készült Gázláng címmel. A történetben az egyik főszereplő, a férj él ezzel a manipulációs technikával. A cselekmény a 19. század közepének Angliájában játszódik. A fiatal feleség, Paula (Ingrid Bergman alakítja) megtalálja meggyilkolt nagynénje, Alice Alquist holttestét. A rendőrség sikertelenül nyomoz. Paula Olaszországba megy zenét tanulni, és csak tíz év múlva tér vissza Londonba. Újdonsült férjével (Charles Boyer) a nagynénitől örökölt házba költöznek.
A házban megmagyarázhatatlan dolgok történnek: tárgyak tűnnek el, rejtélyes hangok hallatszanak, a gázvilágítás el-elhalványul. A férj folyamatosan megkérdőjelezi felesége érzékeléseit, és megpróbálja elhitetni vele, hogy ez csak az ő képzelődése. A célja az, hogy a feleségét őrületbe kergesse és ő maradjon egyedül a házban, amely a nagynéni értékes drágaköveit rejti…
És a taktika működik: a feleség egyre inkább kételkedni kezd a saját elméje épségében…
A gázlángozást kapcsolati visszaélésnek minősítik, és sok esetben nehéz a jelenséget bizonyítani, mivel az ügyes manipulátor a tágabb környezetével is el tudja hitetni a saját igazát, miközben az áldozata mentális állapota a nyomás hatására valóban romolhat; ha fel is ismeri, hogy milyen gonosz játékot űznek vele, nem képes megvédeni magát, ha pedig erre tesz egy-egy kísérletet, manipulátor bántalmazója újabb és újabb övön aluli támadásokat indít ellene. A célja a hiteltelenítés, az ellehetetlenítés. A helyzet általában nem fajul tettlegességig (ez is előfordulhat), a gázlángozó jellemzően szavakkal, zavart keltő aknamunkával „öl” (bár az öl szó idézőjelet kapott, ténylegesen is tönkreteheti az áldozatát). A gázlángozó azt sugallja, azt állítja (önmagát igazolva gyakran másoknak is), hogy „nem vagy elég jó”, „nem érsz semmit”, „tisztességtelen vagy”, „számító vagy”, „aljas vagy” stb., miközben ő magát igyekszik hitelesnek, szavahihetőnek feltüntetni. (Vannak jogi megfelelői is ennek a jelenségnek: a rágalmazás és becsületsértés vétsége, melyek a legnagyobb látenciával rendelkező bűncselekmények közé tartoznak. Komoly problémát jelent a sértettek számára a bizonyítás nehézsége…)
Nos, hogyan lehet ilyen hadviselés ellen védekezni? Az egyetlen járható megoldás a kapcsolat megszakítása.
Mi késztethet valakit a gázlángozás taktikájára, milyen személyiség képes ezzel a technikával élni?
Nyilván sokféle jellemformáló hatás állhat mögötte. Bár a gázlángozó általában tisztában van azzal, hogy kártékony játszmát űz, árt a másiknak, ez nem okoz számára lelkiismereti kérdést. Mi lehet az indítéka? Leegyszerűsítve: így próbál érvényt szerezni az érdekeinek. Mert a gázlángozásra általánosságban érvényes, hogy érdekvezérelt manipulációs technika, nem a jóindulat vezérli, nem a szeretetről, hanem egyéni érdekekről szól. Az egyéni érdekek pedig sokfélék lehetnek… A gázlángozás gyakran a hazugság, a határszegő tettek elfedésére szolgál.
Ennél a pontnál is érdemes kicsit időzni: mik lehetnek ún. határszegő tettek? Minden olyan cselekedet, ami a másik méltóságát és szabadságát (szabad döntésekhez való jogát, szabad akaratát) sérti, korlátozza, hogy így az illető helyzetbe hozhassa önmagát. A háttérben általában valamiféle anyagi érdek és/vagy hatalom-, dominanciaigény áll.
A csapda az, hogy hiába szembesíted a bántalmazót a tetteivel, átlátszó szándékaival, azokat (sokszor még maguk előtt is) ügyesen elfedik, tagadják, sőt, kikérik maguknak, áldozatnak állítják be magukat, mindeközben előszeretettel érvelnek az érdemeikkel. Csodaügyesen tudnak bűnbakot kreálni az áldozataikból. Gyakran önjelölt diagnoszták: áldozataikat elmebetegnek, mentálisan zavartnak, őrültnek állítják be. Jellemtelennek és erkölcstelennek. A saját tetteikre, mozgatóikra ritkán van józan és tárgyilagos rálátásuk, képtelenek szembenézni önmagukkal, és – bármily lehangoló – nem remélhetünk pozitív változást, fordulatot, kár azt az illúziót táplálni, hogy mindenki képes változni az előnyére…
Fontos tudatosítanunk, hogy a gázlángolás nem fér bele semmilyen kapcsolatba. Ha a méltóság sérül, az ember nagy árat fizet. A megoldás a teljes elhatárolódás, a határtartás a saját védelmed érdekében. Az pedig, hogy mit állítanak rólad a hátad mögött, ne érdekeljen! (Épp az a céljuk, hogy hatást érjenek el!) Ha tisztességes vagy és jó szándékú, az idő téged fog igazolni! A gázlángozók játszmája pedig idővel kifullad. Sőt, a legnagyobb félelmük is beigazolódhat: lelepleződnek, hiteltelenné válnak.
Utószó gyanánt:
Bánj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak. Christopher Moore
Nyitókép: Mart Production/Pexels
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
