Irány a mozi! Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas filmjével indul a 3. Magyar Filmhét! Netes szavazás alapján először adnak át Közönségdíjat, a te voksod számít
Enyedi Ildikó Testről és Lélekről c. Arany Medve-díjas filmjével indul a 3. Magyar Filmhét az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2017. február 26-án vasárnap. Február 27. és március 5. között az ország tizenegy városában kedvezményes jegyárakkal várják a nézőket.
A Magyar Filmdíjra jelölt filmek közül idén először a közönség is kiválaszthatja a kedvencét, a legtöbb szavazatot kapott alkotás lesz a Közönségdíjas. A szavazáshoz e-mailes regisztráció szükséges, egy IP-címről egy szavazat adható le 2017. március 3-áig. Itt lehet szavazni >>
A Magyar Filmhétre a 2016. január 1. és december 31. között moziban és televízióban bemutatott filmeket lehetett regisztrálni. A benevezett filmekből a Magyar Filmakadémia Egyesület tagjai titkos szavazással jelölték ki az 5-5 legjobb alkotást, amelyeket 5 kategóriában (nagyjátékfilm, kisjátékfim, TV–játékfilm, animációs film, dokumentumfilm) vetítenek majd a Magyar Filmhéten.
A Filmdíjakra jelölt filmeken kívül öt dokumentumfilmet is bemutatnak, valamint egy válogatást a Filmarchívum restaurált, digitalizált filmjeiből.
A filmes mustrán a közönség több film alkotójával is találkozhat majd, megemlékeznek továbbá a 100 éve született Fábri Zoltánról is. A háromszoros Kossuth-díjas rendezőtől az 1968-ban készült A Pál utcai fiúk és Az ötödik pecsét című klasszikusokat vetítik.
Az Életszépítők szubjektív filmajánlója
Négy évszak a magyar pusztán
Sáfrány József rendező dokumentumfilmjét versenyprogramon kívül vetítik.
A film négy évszak jellegzetességeit foglalja össze a tavaszi hóolvadástól az őszi madárvonulást követő áttelelésig. Bemutatja a puszta ritka, tavaszi növényeit, valamint a jellegzetes fészkelő és vándormadarakat. A film végigköveti az élőhelyi és szezonális változatosságot, a tavaszi nedves pusztát a forró nyarat és a látványos kiszáradást, a viszontagságos aszályt, tovább az ennek nyomán elszaporodó mezei pockokat és a velük táplálkozó nappali és éjszakai ragadozó madarakat. Láthatjuk a pusztai tüzek, a nagy nyári záporok pusztító hatását és az ezt követő újjáéledést. Megfigyelhetjük a látványos daru és vadlúdvonulás eseményeit, majd az évszakok változásával a behavazott tájon az élővilág viszontagságos életkörülményeit. A film érinti azt is, hogy a mai magyar puszta nemcsak az élővilág, hanem az ember élettere is. Betekinthetünk a pásztorvilág mai örökségébe, az eltűnő hagyományaikba és életmód változásaikba is.
Pásztorének
Sáfrány József másik dokumentumfilmjét, a Pásztoréneket is a versenyprogramon kívül vetítik.
A pásztorok a legjobb gazdái ezeknek az értékeknek, amelyek csakis a legeltetés következtében és annak hátterében jönnek létre. Legeltetés, kaszálás nélkül virágzó rétjeink elgazosodnának, beerdősödnének, a vadon élő állatok eltűnnének.
A legeltetéses állattartás már a honfoglalást megelőzően jelen volt a Kárpát-medencében, de a magyarok bejövetelével szinte elképzelhetetlen mértékben kiterjedt és évszázadokon keresztül meghatározó gazdálkodási forma volt. A pásztorkodás alkalmazkodott a Kárpát-medencére jellemzően változatos tájak adottságaihoz, ugyanakkor erőteljesen alakította is a természeti környezetet.
A film a gyepterületek megőrzéséért, újraélesztéséért folytatott civil és állami – természetvédelmi – munkát mutatja be itthon és a környező államokban, ábrázolva egyúttal az ehhez kapcsolódó – és még föllelhető – hagyományos kultúrát is.
Tranzitidő
Almási Réka filmje a versenyprogram része tévéfilm kategóriában.
A történet. Szerelmespár találkára megy egy magányosan álló hétvégi házba. Szeretkezés után a középkorú férfi rosszul lesz, a fiatal nő segítségért siet. Nem ő tér azonban vissza, hanem a halál közeli élményekből ismert Segítő, aki ráveszi, hogy nézzen szembe a múltjával. A férfi rádöbben, súlyos hibákat követett el, vezekelni próbál, ám a történet itt nem várt fordulatot vesz…
Egy kupac kufli – Sose együnk gombát reggelire
A versenyprogram része animációs film kategóriában.
Dániel András Egy kupac kufli című mesekönyve alapján készült animációs mesesorozat az 5-9 éves közönséget célozza meg, de kisebbeknek és nagyobbaknak is egyaránt garantált szórakozást ígér.
A történetek főszereplője hét mesebeli lény: ők a kuflik. Nem is kifli, nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics. Kufli. Egy kufli sok mindenre hasonlít, és semmire sem. Pattog, mint egy gumilabda, pedig nem is az. Színes, mint egy nyalóka, pedig nem ehető. Van kicsi, van nagy. Van kövér és van sovány. Jönnek-mennek, sosem tudni, honnan hova. Zödön a legzöldebb. Pofánka a legpirosabb. Titusz a legsárgább. Hilda a leglilább. Valér a legkékebb. Bélabá a legbarnább. Fityirc meg a legszürkébb, mert annak is lennie kell valakinek.
A sorozat hét főszereplőjének mindegyike olyan, csak rá jellemző személyiséggel bír, mellyel a gyerekek könnyen tudnak azonosulni. A nem egyszer különös, abszurd humorú történetek megidézik a gyerekek fantázia játékait.
MEMO
A versenyprogram része tévéfilm kategóriában.
A történet egy orvos-páciens zsánerű kamaradráma, a rendezés alapvetően a főszereplők viszonyváltására koncentrál. Az első számú nézőpont a pszichiáteré, Lónyai doktoré, aki háborús amnéziában szenvedő apját akarja gyógyítani, ezért keres megszállottan egy hipermnéziást, akin kísérletezhet.
A páciens, Seress Ervin kezdetben csak egy kísérleti alany, akinek „végtelen emlékezete” illetve annak működési mechanizmusának megértése segítséget nyújthat az apa gyógyításában. Lónyai azonban fokról-fokra megismeri Seresst, a kísérleti alanyban meglátja a szenvedő embert, így a kapcsolatuk – végletes konfliktusokon keresztül – barátsággá mélyül.
Tasnádi István rendező a filmről.
– A MEMO számomra mindenekelőtt az előítéleteket meghaladó barátságok története. Mert a Lónyai-Seress páros mellett ott van az Apa és Seress groteszk kettőse, mikor az amnéziás és a hipermnéziás (az emlékezni képtelen és a felejteni képtelen) próbál kulcsot találni a másik merőben ismeretlen világához. A két véglet találkozása nem vezet tragédiához, de még valódi összecsapáshoz sem, inkább a komikum kimeríthetetlen forrása. Az Apa figurájában a szerethető esendőséget szerettem volna kiemelni, örök kedélye mintha a film tételmondatának eleven igazolása lenne: A boldogsághoz elengedhetetlen a rossz memória. Az Apa életvidámságával és humorával jól ellensúlyozza Seress szenvedéstörténetének komorabb tónusát.
Halj már meg!
A versenyprogram része játékfilm kategóriában.
Egy hatvanas éveiben járó titokzatos mozdonyvezető hirtelen halála után a feleség, a szerető és törvénytelen lánya, és sok más kétes karakter a férfi múltjából szeretné megtudni, mégis ki volt az a férfi, akit szerettek. Hőseink egy szatirikus komédia kellős közepén találják magukat, amelynek bűnös gyökerei a nyolcvanas évekig, a szocialista kor záró évtizedéig nyúlnak vissza.
Kérdések, melyeket a film szeretne körüljárni: meddig tart az élet? A halál után tényleg vége van? A hátrahagyott megoldatlan problémákban meddig lehet tovább élni, és lehet-e egyáltalán? Vagy már akkor vége van, amikor – egészen fiatalon akár – föladjuk? Mikor elveszítjük a szenvedélyre való képességünket, bátorságunkat, a meggondolatlanságunkat, kalandvágyunkat? Mikor rájövünk, hogy már nem tudjuk élni azt az életet, amit kijelöltünk magunknak? Vagy addig nincs is vége, ameddig valaki szeret, ragaszkodik hozzánk, akar tőlünk valamit, és nem tudja elengedni a kezünket, amíg meghatározzuk szeretteink érzelmeit, viselkedését, gondolkodását, vágyait, – akár a síron túlról is? És a szerelem, a ragaszkodás ismeri-e a tárgyát, valóban tudjuk, hogy kit szeretünk, ki az, aki szeret minket?
A remek színészeket felvonultató 106 perces filmet Kamondi Zoltán rendezte.
Mindenki
Kisjátékfilm kategóriában a versenyprogram részeként vetítik az Oscar-várományos Mindenki c. alkotást.
11 magyar városban láthatók a filmek
A budapesti Cinema City Arénán kívül tíz vidéki városban is vetítik a filmeket (Debrecen – Apolló mozi, Kaposvár – Szivárvány Kultúrapalota, Miskolc – Művészetek Háza, Nyíregyháza – Krúdy Gyula Art mozi, Pécs – Apolló mozi, Székesfehérvár – Barátság mozi, Szeged – Belvárosi mozi, Szolnok – Tisza mozi, Szombathely – Agora-Savaria Filmszínház, Szentendre – P’art mozi).
A Filmhetet a Magyar Filmdíj átadója zárja, ahol a jelölt alkotások közül a Filmakadémia tagjai szavazzák meg a huszonhárom kategória végső győzteseit. A Magyar Filmhéten levetítésre kerülő alkotásokra jegyek 2017. február 22-től válthatók, Budapesten egységes 800 forintos áron.
A www.filmhet.hu weboldalon megtalálható a teljes program. Itt látható részletes információ a filmekről >>
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
