Játék és tanulás az asztal körül Otthon-pszichológia sorozat 5/6.
Bár az asztal nem tartozik azok közé a bútorok közé, amit azonnal megvásárolunk a gyerekszobába, később mégis jelentős szerepet tölt majd be gyermekeink életében. Igaz, csemetéink első, és legfontosabb személyes kuckója az ágy, és annak környéke marad, de megláthatjuk, a saját asztalnak is varázslatos ereje van!
Az íróasztal általában az iskolakezdéssel együtt kerül be a szobába, de ha tehetjük, nyugodtan tervezhetünk kisasztalt a szobába már a kezdetektől, vagy az óvodába lépés előtt.
Egy biztonságos asztalka remek kapaszkodója és rakosgató helye lehet már az egészen piciknek is, csak néhány csörgő-zörgő tárgy, játék, könyvecske kell rá. A drága játékasztalok helyett ez is megteszi, ráadásul sokkal jobban kihasználható: alatta kitűnő búvóhelyre lelhetünk, lapján pedig autózhatunk, babázhatunk, rajzolhatunk, kirakózhatunk.
Azok a gyermekek, akik szívesen töltik szabadidejüket finommotorikus tevékenységekkel, hamar „belakják” a szobában elhelyezett asztalt. Az étkezőasztalon, dohányzóasztalon is jó móka az alkotás, de mégis más, ha saját helye van a szerszámoknak, eszközöknek, ahonnan nem kell elpakolni a szülő kedvéért. A saját művektől, és az itt elhelyezett kedvenc tárgyaktól személyessé, barátságossá válik az asztalka, akkor is szívesen ülnek majd ide, amikor éppen nem alkotni szeretnének. A kedves, vidám asztalnak motiváló ereje is van, talán pont ettől jön meg a kedv ahhoz, hogy gyermekünk olyan tevékenységben is kipróbálja magát, ami előtte kevésbé érdekelte.
Mindenképpen legyen helye az asztal körül az elkészült műveknek, és legyünk nagyon büszkék mindenre, ami gyermekeink keze munkája! Az alkotás öröme ne csak a nagyon ügyes gyerekek kiváltsága legyen! A girbegurba vonalak és dülöngélő figurák is szeretettel készülnek, közben pedig feszültségek oldódnak és álmok születnek.
Az iskolás gyermeknek mindenképpen állandó, saját asztalt biztosítsunk a tanuláshoz, ide-oda költözve nem lehet eredményesen felkészülni a tanórákra. Az állandó, praktikus és esztétikus tanulóhely könnyebbé, élvezetesebbé teszi a tanulást. Nem kell sterilnek lennie a tanulókörnyezetnek, hadd legyen egy-két személyes tárgy, dekoráció is körülöttük, természetesen csak annyi, ami nem akadályozza a munkát. A fontos információknak (órarend, szakkörök időpontjai) és a szemléltető eszközöknek (számegyenes, térkép, stb.) legyen helye a szemközti falon, mágnes- vagy parafatáblán, így mindig szem előtt lesznek.
Sok-sok évet töltenek el gyermekeink asztal mellett ülve, talán néhány év múlva oda köti őket a munkájuk is. Ha megmutatjuk nekik, miként lehet az asztal is szerethető saját területük, és segítünk nekik abban is, hogyan lehet a rend és rendszer segítségével megkönnyíteni a játékot és a tanulást, biztos vagyok benne, hogy örömmel fogják birtokba venni nap mint nap.
Nyitókép: www.bwjags.com
Pszichológus, szakíró, a Tuti Szoba Facebook oldal szerkesztője
Jól lenni és érdeklődéssel jelen lenni – ezt tartom a hétköznapjaimban és a munkámban is a legfontosabbnak. Rengeteget olvasok, sokat tanulok, és szívesen írok. Kedvenc és kimeríthetetlen témám az otthon lélektana. A tartalmas, pozitív, minőségi otthonlét megteremtéséről szólnak cikkeim, videóim és könyvem, az Otthonkönyv is. Amikor nem az otthonélményekről írok, akkor – pedagógusi múltamhoz visszanyúlva, és személyes érintettségem miatt – fejlesztő feladatokat gyűjtök és tervezek autista gyermekek számára. Szeretek mindent, ami értéket képvisel, ami elgondolkodtat, megmozgat, lelkesít.