Közel-Kelet zöld aranya, avagy mi fán terem az ízletes pisztácia?
Az olajos magvak közé tartozik a zöld színű pisztácia, amely sokoldalúan felhasználható – édességekhez, salátákhoz -, de a pörkölt, sós változatát is sokan szeretik. Az ízét nehéz pontosan meghatározni, mivel egyszerre hordozza magában a diós, édes, krémes és enyhén kesernyés jegyeket; különleges ízélményt nyújt. A pisztácia a Pistacia vera nevű fán terem, amely egy lombhullató fa a kesudiófélék (Anacardiaceae) családjából.
A pisztáciafák eredete több ezer évre nyúlik vissza, a Közel-Keleten, különösen Iránban és Irakban őshonosak. A régészeti leletek szerint már 7000 évvel ezelőtt is termesztették őket.
A pisztáciafa közepes méretű, általában 5-10 méter magasra nő. Levelei összetettek, páratlanul szárnyaltak, és gyakran fényes zöld színűek. A fa kétlaki, ami azt jelenti, hogy külön női és hímivarú virágok vannak külön egyedeken. A hímivarú fák virágai hosszú barkákban helyezkednek el, míg a nőiivarú fák virágai kisebb, tömött csoportokban nőnek.
A pisztáciafa termése csonthéjas mag, amelynek kemény, világosbarna héja van. A héj belsejében található a zöld színű mag. Érett állapotban a héj természetesen felnyílik, és láthatóvá válik a benne rejlő mag.
A pisztáciafa jól tűri a száraz, forró éghajlatot, és kifejezetten szereti a napos, meleg környezetet. Szárazságtűrő képessége miatt jól megél olyan területeken, ahol más növények nehezen boldogulnak. A jól vízelvezetésű talajt kedveli, nem bírja a túlzottan nedves vagy mocsaras körülményeket, ezért fontos, hogy a talaj megfelelően szellőzzön és ne legyen túl tömör.
A pisztáciafa hosszú életű növény, megfelelő körülmények között több száz évig is élhet. Az első termést általában 7-10 év után hozza, de a teljes terméshozam csak 15-20 év után várható. A Pistacia vera tehát egy különleges és alkalmazkodóképes növény, amely képes túlélni és virágozni a kemény körülmények között is, és rendkívül értékes termést hoz.
A pisztácia termése nemcsak finom, de tápanyagban is gazdag. Magas fehérjetartalma mellett kiváló forrása a rostoknak, vitaminoknak és ásványi anyagoknak, például B6-vitaminnak, tiaminnek, káliumnak és magnéziumnak.
A pisztácia népszerűsítésére több országban is rendeznek fesztiválokat és ünnepeket. Például Iránban és az Egyesült Államokban is vannak ilyen események, ahol a pisztáciát különféle formákban kínálják. Az alábbi országok együttesen adják a világ pisztáciatermelésének jelentős részét:
Irán: a világ egyik legnagyobb pisztáciatermelője és exportőre. Az országban a pisztáciatermesztésnek több ezer éves hagyománya van, és a kedvező éghajlati viszonyok miatt kiváló minőségű pisztáciát tudnak termelni.
USA: az Egyesült Államok, különösen Kalifornia állam, szintén jelentős pisztáciatermelő, a 20. század második felétől.
Törökország: különösen Gaziantep település és környéke híres a kiváló minőségű pisztáciájáról. A török pisztácia (különösen az Antep fajtája) ízéről és minőségéről ismert.
Kína: az utóbbi időszakban Kína is jelentős pisztáciatermelővé vált, noha az országban a termelés még mindig kisebb, mint Iránban vagy az Egyesült Államokban.
Görögország: Aegina-szigeten pisztáciatermesztés hagyományai több évszázadra nyúlnak vissza.
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
