A legszebb kirándulóhelyek ősszel. Olvasóink és szerkesztőnk ajánlásával, lenyűgöző természetfotókkal
– Az ősz egy második tavasz, amikor minden levél virággá változik – hangzik Albert Camus gyakran idézett, szép és kifejező mondata. Egy lombhullatókkal teli közeli park vagy egy kert is gyönyörű ilyenkor, de az élmény fokozható! Olyan különleges adottságú kirándulóhelyeket gyűjtöttünk olvasóink ajánlásával egy csokorba, melyeket ősszel (is) érdemes felkeresni, színpompájukkal csodálatos élménnyel ajándékoznak meg bennünket.
Tihany-Sajkod
Fotó: Leonhard Niederwimmer/Pixabay
A Tihanyi-félsziget nyugati oldalán található Sajkod, a csendes vízparti üdülőfalu, amely nyáron a strandolókat vonzza idilli zöld környezetben fekvő strandjával, de ősszel is érdemes felkeresni! A Sajkod melletti Apáti-templomromnál indul az ország első tanösvénye, a Lóczy Lajos tanösvény, amely a Tihanyi-félsziget legszebb helyein és látnivalóin vezet végig: Apáti-hegy, Nyereg-hegy, Csúcs-hegyen, Szarkádi-erdő, Gejzír-mező, Aranyház, Kiserdő-tető, Óvár, Barátlakások, végül a tihanyi hajóállomás. A sétaút természetesen szakaszonként, részletenként is bejárható.
Szarvasi Arborétum | Pepikert.hu
Az Arborétum és a „Pepi-kert” története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. A kert napjainkban 82 hektáros területen közel 1600 fa- és cserjefajt gondoz, ebből 1200 a lomblevelűek száma. (A 200-250 éves idős Kocsányos tölgyek legidősebb faóriásaik. A kertben 4-5 példány van belőle.) A fák és a cserjék mellett kb. 250 lágyszárú növényfaj található az arborétumban. Csodás látványt nyújtanak ősszel (is). Növényritkaságok, különleges állatok, érdekes megfigyelések az arborétum honlapján: pepikert.hu/elmenyek.
Az óriás Hegyi mamutfenyő. A Kaliforniában őshonos örökzöld az Szarvasi Arborétum egyik büszkesége. 152 éves, 36 méter magas, vörösesbarna kérgű növény törzskerülete 5,5 méter. Az egyetlen fa Magyarországon, amely villámvédelemmel ellátott. Fotó: pepikert.hu
Hegyestű
A Hegyestű a balatoni tanúhegyek egyike a Balaton-felvidéken, a Káli-medence keleti peremén, Monoszló és Zánka között található, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. Tengerszint feletti magassága 338 méter. A korábbi bazaltbányászat miatt elveszítette eredeti kúp formáját, azonban a nyersanyag-kitermelésnek köszönhető, hogy feltárult a hegy belső szerkezete, s láthatóvá vált az egykori vulkáni kürtőben megrekedt, s kihűlése során oszlopokká szilárdult bazalt.
Fotó: Ákos/Pixabay
Fotó: Amberg Anna
Aggtelek, Baradla-barlang
Így fest a Baradla-barlang bejárata ősszel. „A földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton (Gömör–Tornai-karszt) jelenleg több mint 1400 barlang ismert, melyek közül 280 nyílik a magyar állam területéről. A Világörökség barlangjainak túlnyomó része közép-triász (230-240 millió év) korú… A karsztvidék barlangjai kialakulásukat, képződményeiket, élővilágukat és méretüket tekintve is sokszínűek. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án nyilvánította a világörökség részévé. Weboldal: anp.hu
Fotó: Móricz Lajos/Pixabay
Őrség
Nyugat-Magyarország gyöngyszeme. Az Őrség talán az egyetlen tájegység hazánkban, amelynek elnevezését saját történelme adja. Az történeti Őrség lakóinak feladata az államalapítás óta a határőrizet, az ország területi integritásának, függetlenségének megőrzése volt. Ennek fejében a királyoktól feltételes szabadságot kaptak, amihez történetük során végig ragaszkodtak. Az Őrség nevében, történetében rejlik identitása, önazonossága is. Szalafő az Őrség központjától Őriszentpétertől 8 kilométerre fekvő múzeumfalu, a legrégebbi őrségi település. Nevét az itt eredő Szala folyóról kapta. A település közvetlenül a Honfoglalás utáni években jött létre, kezdetben a fejedelmi, majd a királyi őrök székhelyeként. Az itt élők a nyugati gyepűrendszer védelmezőiként szabad, kiváltságos jogállásukat a 14. század végéig megőrizték. A Kárpát-medencét benépesítő magyarság alakította ki sajátos védelmi rendszerét, a gyepűt. A gyepűrendszeren belül az egyik legjelentősebb terület a Rába folyó vonalától nyugatra fekvő határőrizeti rendszer volt.
Korábbi képriportunk itt látható: eletszepitok.hu/orseg-szalafo
Bakony
A vadregényes Bakony ősszel is csodálatos! Harapni lehet a levegőt, érintetlen erdei környezete a csendes elvonulásra is remek alkalmat at. A Bakony mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. Gazdag élővilággal és nyersanyagkészletekkel rendelkezik. Területének nagy része Veszprém megyéhez tartozik, de vonulatai átnyúlnak Győr-Moson-Sopron megyébe és Fejér megyébe is. Kihagyhatatlan látnivaló ezen a környéken a Gaja-völgy és a Bakonyalja. Ezen a webolalon lehet a látnivalókról informálódni: gajavolgy.hu/latnivalok
Fotó: Kincse József/Pixabay
Mátra
„Mátraalján, falu szélén…” Csodálatos látvány lentről is, de fentről talán még megragadóbb! „A Mátra, mint az Északi-középhegység része, származása szerint Európa legnagyobb fiatal vulkáni övezetéhez tartozik. A Tarna és a Zagyva völgyétől körbefogva terül el, és bár nem a legnagyobb kiterjedésű hegységünk, itt emelkedik hazánk két legmagasabb csúcsa az 1014 m-es Kékes és a 964 m magas Galyatető.” A Mátra Információs Oldalon az aktuális túralehetőségekről is lehet tájékozódni: matrahegy.hu/turaajanlatok
Mátra. Fotó: Tóth László/Pixabay
Mátra. Fotó: Tóth László/Pixabay
Balaton-felvidék, balatoni tanúhegyek
A Balaton-felvidék sok-sok látnivalót és programot kínál ősszel is. Csodálatos látvány, ahogy október elejért a tanúhegyeket megszínezi az ősz. Kora ősszel a kirándulás összeköthető bor- vagy mustkóstolóval, borvacsorával, szüreti programokkal, és persze a Balaton ősszel is szép.
Balatonföldvár, Kvassay sétány. Fotó: Mátyusné Adrienn/Pixabay
Kilátás a Csobánc tetejéről. Fotó: Amberg Anna
Kilátás Badacsonyról. Fotó: Amberg Anna
Földtani különlegességnek számítanak a Balaton-felvidéki – Csobánc és Gyulakeszi szomszédságában található – Papsapka-kövek. Fotó: Mesterházy Mónika
Tapolca, Malom-tó. Fotó: Amberg Anna
Villányi borvidék
Szársomlyó. A Szársomlyó a Villányi-hegység legmagasabb, 442 méteres hegytömbje, amely magányosan ugrik ki környezetéből Baranya megye déli részén. Hazánk legdélebbi hegye. Fotó: Bencs János
A Villányi borvidék egyik legjelentősebb területe az Ördögárok-dűlő. Az Ördögárok egy déli kitettségű völgykatlan, amely a borvidék legnagyobb hőösszegű területe. Területe hozzávetőlegesen 60 hektár, amely egyik része Villányhoz, másik része Nagyharsányhoz tartozik. Nevének eredete egy helyi mondához köthető, miszerint a völgy úgy keletkezett, hogy azt maga az ördög szántotta.
Bory-vár (Székesfehérvár)
Fotó: Mészáros Balázs
A Székesfehérvár vonzáskörzetében található Bory-vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Mária-völgyben megvásárolta az egyholdnyi területet – ahol eleinte csak egy kis présház állt -, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse. Végül vármúzeum ‘nőtt ki’ a földből. Kevés olyan alkotót ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő, aki feleségével 41 éven át építette, szépítette a Bory-várat.
A Bory-vár összefoglaló tervek nélkül, évről-évre fejlődött, terjeszkedett. Nem a rajzasztalon születtek meg az épületek, hanem a helyszínen alakultak ki az alapeszme részletei. Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a tót pallér, a kőműves is. Néhány egyszerű munkással 1923 óta építette, bővítette, díszítette, gazdagította az épületet. A vár magassága a kazamatájától (föld alatti járataitól) a kilátótornyokig 30 méter. A Bory-vár számokban: 7 torony, 30 kisebb-nagyobb helyiség, köztük 3 műterem, több száz szobor, kép, régiség, műtárgy. A vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak.
A látszólag öncélú díszítményekkel ellátott, túlméretezett lakóház a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.
Korábbi cikkünk, fotókkal a Bory-várról: eletszepitok.hu/barangolas-a-bory-varban-szereny-preshazbol-pazar-varmuzeum
Somló
Somló. Fotó: Nagy Csaba/Pixabay
A Bakony nyugati végénél magasodik magányosan Somló. Ajkától tizenöt kilométerre nyugatra, a Marcal-medence keleti szélén található 431 méter magas, jellegzetes bazalt vulkáni tanúhegy. A hegyen két forrás fakad, egyik a Szent Márton tiszteletére felszentelt kápolna közelében található Szent Márton-forrás. A nyugati oldalon a Szent Ilona-kápolna közelében a Séd-forrás fakad. A páratlan szépségű Somló-hegy és környezete 1993-tól tájvédelmi körzetként kiemelt természetvédelmi oltalmat élvez. A hegy természeti értékeit és történelmi, kultúrtörténeti nevezetességeit mutatja be a botanikus Kitaibel Pál (1757-1817) nevét viselő, 3 km hosszú, 9 állomást felfűző tanösvény. Az útvonal Margit-kápolnánál lévő kezdőpontja könnyen megközelíthető a 8-as számú főútról letérve Somlóvásárhely felől.
Lillafüred
Fotó: Fábián Gyöngyvér/Pixabay
Lillafüred Miskolc igazi gyöngyszeme. Lélekemelő, szemet gyönyörködtető természeti adottsággal bír. Pazar látványt nyújt a Hámori-tó partján magasodó épületegyüttes és a függőkertje. A környező magaslatokról gyönyörű kilátás nyílik a Szinva és a Garadna-patak völgyére. Lillafüred környékén szabadon látogatható barlangok találhatók: a Büdöspest, a Kecske-lyuk, a Szeleta- és a Felsőforrási-barlang. Kihagyhatatlan a Szinva-vízesés, amely a legmagasabb az országban, a Szent István-barlangban csodálatos cseppkőképződményekben lehet gyönyörködni. Az Anna-barlang pedig egyike a világ három, a nagyközönség számára látogatható mésztufa-barlangjának, üregei vízesések boltozódásával jöttek létre, termei falán és mennyezetén pedig mohafüggönyök, fenyőlombok, gyökerek szövedéke nyújt lenyűgöző látványt. Információk: hellomiskolc.hu/Lillafured
Cáki pincesor
Fotó: Mesterházy Mónika
Velencei-tó
Fotó: Mesterházy Mónika
Aggasztó híreket hallhattunk 2021. nyarán Magyarország harmadik legnagyobb természetes taváról, miszerint a víz mennyisége drasztikusan lecsökkent. Bízzunk benne, hogy átmeneti jelenség, és ha lesz elegendő csapadék, helyreáll a tó vízháztartása, regenerálódik az élőhely, ami az itt élő állatok és a vadon termő növények számára egyaránt létfontosságú. (Saját tapasztalat: az aszályos időjárás miatt Csobánc hegyen is eltűnt a víz kutakból.) A Velencei-tó felületének mintegy harmada nádassal borított, csodálatos látványt nyújt ősszel a színpompás vízi növényzet.
Olvasóink ajánlatai:
Sirok (Heves megye), Tündér-szikla (Budapest, Normafa), Eger, Szilvásvárad, Zemplén, Diósjenő, Rám-szakadék, Salgó vára és környéke, Dunakanyar – Julianus kilátó, Visegrádi-hegység, Duna-delta, Tata – Öreg-tó…
A sor hosszan folytatható lenne, várjuk a kommenteket!
Bakonybél. Fotó: Koppányné Rakó Ilona
Zemplén. Fotó: Babcsán-Mazán Zsanett
Diósjenő. Fotó: Szabadi Szilvia
Balatongyörök. Fotó: Amberg Anna
Koloska-völgy. Fotó: Amberg Anna
Zirc. Fotó: Amberg Anna
Balatonboglár. Fotó: Amberg Anna
A nyitóképen a Hegyestű látható. Fotó: Istvan/Pixabay
Ezúton is köszönjük Olvasóinknak a csodaszép természetfotókat!
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
