A paradicsomi Mauritiuson sok őshonos növény- és állatfaj áll a kipusztulás szélén
Mauritius egy kicsiny szigetállam az Indiai-óceánban, két nagyobb és több parányi szigetből áll, összterülete 2046 négyzetkilométer. Kevesebben élnek itt, mint Budapesten. A szigetállamot jellemzően a paradicsomi körülmények miatt keresik fel a turisták, minden kényelem adott számukra, ám aki ottléte alatt körülnéz, láthatja, nemcsak kulturális sokféleség jellemzi, de az életszínvonalbeli különbségek is jelentősek. Élesen elkülönül a tehetősebb réteg és a szerény életet élők köre. Fővárosa a nyüzsgő Port Louise. Hivatalos nyelve a francia alapokon nyugvó kreol, ami az angollal keveredik és a szigeten élő néhai rabszolgák nyelvi örökségét is őrzi.
A nyár decembertől júniusig, a tél júliustól szeptemberig tart. Nyáron az átlaghőmérséklet 30 Celsius-fok körül van, télen pedig 24 Celsius-körül. Szeptembertől novemberig az átlaghőmérséklet 25-28 Celsius-fok. Január, február esős évszaknak számít. Az északnyugati part kevésbé csapadékos. A legmelegebb hónapok: január, február, március. Szerencsés, aki ilyenkor a napfényes szigetállamba utazhat.
Ez a csodálatos sziget azonban komoly veszteségeket könyvelhet el.
Mauritius emlematikus állata a dodó madár, ám ez a madárfaj az ember által kipusztított állatfajok jelképe is. A szigetállamban közel 900 fajta virágos növény és páfrány található, de a növények közül kb. 200 fajta közel áll a kipusztuláshoz. 44 őshonos állat élt a szigeteken, de ebből 21 faj már kihalt és továbbiak állnak a kipusztulás szélén.
Aki a szigetre utazik, annak feltétlenül érdemes időt szánnia a Pamplemousses Botanikus Kertre, legalább félnapos programot nyújt.
Különleges természeti látványosság a hétszínű föld is, a földtani képződmény a sziget délnyugati részén, a Chamarel-fennsíkon található. Ez a természeti csoda olyan földalakulatokból áll, amelyek különböző árnyalatokban ragyognak, a vörösesbarnától a lila, zöld és sárga árnyalatokig. A környező táj szépsége is lenyúgöző.
Mauritius vulkanikus sziget. A hétszínű föld geológiai és kémiai folyamatok eredménye – a vulkanikus tevékenység során a különböző ásványi anyagok és kémiai vegyületek felhalmozódtak a felszínen és a mélyben egyaránt. Az esővíz és az erózió szintén fontos szerepet játszik a talaj és a színek kialakulásában.
A jelenség meglehetősen ritka, páratlan látványt nyújt, ezért nemcsak a turisták, de a kutatók is előszeretettel látogatják.
Fotó: Mesterházy Mónika, eletszepitok.hu
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
