Komolyan kell venni a bőr elváltozásait! Másfélszeresére emelkedett az UV-sugárzás okozta melanomás esetek száma. Bőrgyógyász szakorvos tanácsai

Tíz év alatt legalább másfélszeresére emelkedett az UV-sugárzás okozta melanomás esetek száma, évente átlagosan 2300 új beteget regisztrálnak Magyarországon. A legagresszívebb bőrdaganat típus főként a világos bőrűeket, világos szeműeket veszélyezteti, illetve azokat, akiknek sok anyajegyük van, vagy előfordult a családjukban melanoma.

Az alapos önvizsgálat és a teljes bőrfelszín évenkénti vizsgálata elengedhetetlen része a megelőzésnek, amit nem érdemes halogatni. A veszélyes anyajegyek eltávolítását pedig, a sebgyógyulás és az egyre erősödő UV-sugárzás miatt, célszerű a tavaszi hónapokra időzíteni.

Jelentős növekedés mutatkozik a többi bőrrák – basalioma, laphámrák – esetében is, melyek a melanománál lényegesen gyakoribbak, ám kevésbé veszélyesek. Ha idejében felismerik ezeket, nem járnak komoly következményekkel, de ha későn megy orvoshoz a páciens, a laphámrák akár áttétet is képezhet – figyelmeztet Dr. Kuroli Enikő. A Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika patológus és bőrgyógyász szakorvosa szerint a drámai emelkedés az utóbbi években az ózonréteg elvékonyodása következtében megnövekedett káros UV-sugárzás és a szoláriumhasználat számlájára írható.

Tíz perc szoláriumozás UV dózisa megegyezik egy egész napi, fényvédelem nélküli, nyári Balaton-parti napozással.

A fénycsövek által kibocsátott sugarak hatására genetikai módosulás történik a DNS-ben, így a melanint termelő sejtek kontrollálatlanul osztódni kezdenek. Kiemelte: ezen környezeti hatások az utóbbi években megháromszorozták a melanoma előfordulását a 20-30 éves nők körében.

Minél fiatalabb életkorban kezd el valaki szoláriumba járni, annál nagyobb a bőrdaganatok kialakulásának kockázata. Aki 35 éves kora előtt heti rendszerességgel jár barnulni, a melanoma kockázatát 60 százalékkal, aki 25 éves kora előtt teszi ugyanezt, az a laphámrák kockázatát 102 százalékkal, a basalioma kockázatát 40 százalékkal növeli.

A rosszindulatú bőrdaganatok leginkább az atípusos (szabálytalan) anyajegyek minél korábbi kiszűrésével előzhetők meg, mely két pillérre, a rendszeres önvizsgálatra és a teljes bőrfelszín évenkénti szakszerű átvizsgálására épül.

Az önvizsgálat módszere a legegyszerűbben az úgynevezett ABCD-szabállyal írható le. Az angol betűszó az anyajegy tulajdonságait jelöli; az A az aszimmetriát, a B (border) a szegély tulajdonságait taglalja, a C (colour) a színére utal, a D (diameter) pedig az átmérőt jelenti. Gyanús az az anyajegy, mely alakját tekintve aszimmetrikussá válik, ha körvonala elmosódó és nem éles, illetve a megváltozott szín és a megnövekedett méret is vészjósló – fejtette ki a szakorvos. Tehát, amennyiben új anyajegy jelenik meg a testünkön, vagy egy régebbinek megváltozik a mérete, színe, alakja, viszket, esetleg vérzik, mielőbb bőrgyógyászhoz kell fordulni.

Az éves anyajegyszűrés részletes kórelőzmény-felvétellel kezdődik, majd a fehérneműre vetkőzött páciens teljes bőrfelszínének és hajas fejbőrének átvizsgálása következik, szabad szemmel illetve egy speciális nagyítóval, úgynevezett dermatoszkóppal. A vizsgálatra időpontkérés után kerülhet sor, melanoma gyanú esetén azonban soron kívül fogadják a pácienseket és sürgősséggel, 1-2 napon belül, pár perces sebészeti beavatkozással eltávolítják a problémás elváltozást. Basalioma vagy laphámrák esetében az anatómiai lokalizációtól függ a beavatkozás formája, de többnyire 1 hónapon belül ezeket a pácienseket is ellátják.

Az irritációnak kitett (melltartóvonal, övvonal alatti), vagy szabálytalan alakú anyajegyeknél akkor is az eltávolítást javasolják, ha nagy valószínűséggel nincs rosszindulatú daganat a háttérben.

Az anyajegyeket célszerű a téli, kora tavaszi időszakban ellenőriztetni, mert ha indokolt valamelyiknek az eltávolítása, akkor jobb ezen túl lenni a nyári meleg előtt. Műtét után kötést kell viselni és az érintett területet a víztől is óvni kell, ezek elviselése sokkal kellemetlenebb a hőségben, mint hűvösebb időben. A sebgyógyulás a beavatkozás után 1-2 hétig tart, de még a következő egy hónapban is nagyon kell óvni a bőrünket.

A bőrről eltávolított képletet minden esetben szövettani vizsgálatnak vetik alá, melynek eredményétől függően kerülhet sor további vizsgálatokra. Melanoma esetén a beteg részletes kivizsgáláson vesz részt, mely során azt kutatják, hogy a daganat adott-e áttétet a szervezetben. Amennyiben áttét nem képződött, úgy sebészi beavatkozásra nincs szükség, de bizonyos esetekben kiveszik a tumorhoz legközelebb eső, úgynevezett „őrszem” nyirokcsomót. Amennyiben szövettani vizsgálattal találnak benne tumorsejtet, úgy az egész régióból eltávolítják a nyirokcsomókat. Bizonyos esetekben immunerősítő terápiára van lehetőség, és az áttétes melanomában szenvedők kezelésére is rendelkezésre állnak a legkorszerűbb gyógyszerek.

A melanoma nagy áttétképző hajlama miatt a tumor eltávolítása után is elengedhetetlen a betegek hosszú, 15-20 éves követése, amennyiben a primer tumor szöveti faktorai magas rizikóra utalnak.

A gondozás menete, a kontrollvizsgálatok gyakorisága, a daganat klinikai viselkedésétől és a szövettani tulajdonságaitól függ, de az utánkövetés minimum 5 évig tart. A páciensek eleinte havonta, majd félévente, végül évente vesznek részt kontrollvizsgálatokon, egyebek mellett hasi ultrahangon, mellkasröntgenen és laborvizsgálaton.

Szerző: Haszon-Nagy Zsófia, Semmelweis Egyetem

Fotó: Kovács Attila

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1 × kettő =

hirdetés