Mi az, ami valóban fontos a számunkra? Hogyan kezeljük jól a párkapcsolati konfliktust?

A párkapcsolatban felmerülő vitás kérdések megoldása sokak számára gondot okoz. Az ellentétet tévesen a kapcsolat megromlásának, a kihűlő érzelmeknek tulajdonítják. Az ebből szárba szökkenő félelem és aggódás akadályozza a konstruktív megoldást.

Ha a párunk nem ért velünk egyet valamiben, azt hajlamosak vagyunk személyes sértésnek venni vagy kritikának értékeljük, ez pedig megfoszt minket attól, hogy tárgyilagosak legyünk. A felbukkanó konfliktusokat csak akkor tudjuk megoldás-központúan kezelni, ha nyíltan érett módon vagyunk képesek beszélni a párunkkal a vitás kérdésről. Nyílt tiszta kommunikációval és a másik fél nézőpontjainak meghallgatásával a legkényesebb kérdések is megoldhatók.

A béke érdekében való szőnyeg alá söprés abban a reményben, hogy az idő majd megoldja vagy elfelejtődik csak további feszültségeket generál a mélyben. Indulatok nélküli egyenes beszéd és a másik fél türelmes meghallgatása visz majd közelebb minket a megoldáshoz.

A némaság és a vég nélküli viták egyformán pusztítanak

Van, amikor látszólag gördülékenyen működő kapcsolatok törnek szét egyik napról a másikra, mert a hallgatás mélyén kibékíthetetlen ellentétek lapulnak már jó ideje, és az elnyomott harag nem viselhető el a végtelenségig. Az is gyakori, hogy a pár egyik tagja nem is érti, mi és miért történt, mert soha nem kapott őszinte visszajelzést arról, hogy gond van. A némán tűrő fél a kapcsolat békéjének megőrzése érdekében hallgatott hosszú időn át változásban reménykedve, aztán egyszer csak minden összedőlt, mint a kártyavár. A konfliktus kialakulásáért mindig mindkét fél felelős.

Az építő jellegű vita ennél sokkal gyógyítóbb a kapcsolat szempontjából, mert esélyt ad mindkét félnek a változásra, változtatásra akár viselkedésről, akár nézőpontról van szó. A feloldás azt a biztonságot jelenti, hogy bár a vélemények nem egyeznek, ez felszínre is kerül, de ez nem változtat a pár tagjainak egymáshoz való viszonyán. A kölcsönös szeretet, nagyrabecsülés és tisztelet megmarad.

Hogyan kezeljük a párkapcsolati konfliktust?

Nézetkülönbségek mindig voltak, vannak és lesznek. Különböző a neveltetésünk, különböző értékeket, családi mintákat hozunk, más szemléletet más szokásokat. Ha az eltérések összefésülhetetlenül messze vannak egymástól, akkor nem tartható fenn a kapcsolat. Ahhoz, hogy a pár tagjai együtt tudjanak fejlődni, meg kell tanulni a vitákat, az ellentéteket megfelelően kezelni, a saját álláspontunkat képviselni. Sokan azért félnek a konfliktustól, mert nem tudnak jól vitatkozni és inkább hallgatnak. Ami ugyan nem növeli tovább nyíltan a feszültséget, de nem is oldja meg az ügyet.

Az asszertív konfliktuskezeléssel megmaradhat a kapcsolat, a személyes szabadságunk, javulhat az önismeretünk, növekedhet az önbizalmunk. Az asszertív viselkedés azt jelenti, hogy úgy képviseljük a saját véleményünket, hogy közben a másik fél nézőpontjait is figyelembe vesszük.

Jó irányba terelhetjük a vitás kérdést, ha:

  • Pozitívan megoldást keresve kezeljük a helyzetet
  • A béke érdekében való hallgatás helyett összevetjük az álláspontunkat a másik féllel
  • Türelmesen meghallgatjuk a másik fél nézőpontjait és respektáljuk azt
  • Valódi figyelemmel ajándékozzuk meg egymást

Párterápiás tapasztalatok szerint sok pár esetében óriási előrelépést jelent, ha először az egyik fél fejti ki az álláspontját és a partnere végig hallgatja anélkül, hogy cáfolná azt, elismétli, amit megértett belőle és kérdéseket tesz fel. Mindez felváltva addig történik amíg mindkét fél úgy nem érzi, hogy elegendő meghallgatást és figyelmet kapott. Ezen a módon könnyen születik megoldás.

A megoldás felé vezető úton gondoljuk át mi az, ami valóban fontos a számunkra. Legyünk nyitottak, megértőek és kompromisszum készek a megbeszélés során.

A beszélgetés fókuszában az adott probléma megoldása legyen. Nem érdemes régebbi sérelmekkel tovább bonyolítani a helyzetet.

Gondoljuk át mivel növelhetjük a közös megoldás eredményességét a saját magunk és a párunk szemszögéből is.

Hogyan csökkenthetjük a helyzetből következő hátrányokat.

Ügyeljünk rá, hogy minden fontos információt átadjunk az egyeztetés során.

Na a probléma kapjon nagy hangsúlyt, hanem a megoldás: miben nem értünk egyet és mi az, ami mindkét fél számára megoldás lehet. Készítsünk megoldási javaslatot:

Asszertív tárgyalási módot használjunk, harc nélkül. A partnerünk nézőpontjai éppen annyi figyelmet kapjanak, mint a sajátjaink.

Bontsuk részekre a megoldandót, hol vannak a közös pontok és hol van szükség kompromisszumok keresésére.

Egy területen keressünk megoldást aztán haladjunk tovább.

A megbeszélés végén foglaljuk össze és értékeljük az eredményeket és ismerjük el őket. Legyen érzelmi feloldás: másképp gondolom, de ez nem változtat azon, hogy szeretlek.

Egymásra figyelve, egymás nézőpontjait figyelembe véve fejlődhet a kapcsolat. Vita tárgya lehet mit teszünk vagy mit nem teszünk. Például vitás kérdéseket otthon oldjuk meg nem mások füle hallatára, a párunkat esetleg kínos helyzetbe hozva.

Vannak dolgok, amelyekben nincs helye a vitának:

  • A partnerünk személyiségének tiszteletben tartása
  • A partnerünk személyes szabadságát érintő kérdésekben
  • Vallási meggyőződésében

Világnézet, életcélok, érzések nem lehetnek vita tárgyai. Nem várhatjuk a partnerünktől, hogy a kedvünkért a hitét feladja.

 

Szerző: Katona Andrea

Soultherapy.hu

Nyitókép: cottonbro/Pexels

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

8 + öt =

hirdetés