Minden, ami fáj. Molnár Ferenc Caramel: „Mindig hazudtam a karácsonyunkról az iskolában. Soroltam a nem létező játékokat.”

caramel3

– Elő kell bányásznom magamból mindent, még ha fáj is – írja Caramel a közelmúltban megjelent életrajzi kötetében. Sikerült. Erős tartalom 280 oldalon. Figyelemreméltó, fájdalmasan jó memoár, amit Caramel Szily Nórával közösen jegyez.

Az Alexandra Kiadó engedélyével közlünk részleteket a könyvből.

Másfél-két éves lehettem. Kincset kerestem. Egy vékony bottal kapirgáltam. Csak rábukkanok egy játékra! (…) De nem találtam semmit. (…) A szeméttelepen csak szemét van. Meg emberek, akik turkálnak benne.

***

A cigánytelepen sötétség van. Igazi sötétség. Fokozatosan megyünk le a térképről, távolodunk a civilizációtól. Minden egyes méterrel megyünk a szegénység sűrűjébe, és lassan elveszünk a semmi szélén.

***

Utáltam, hogy kinőtt, levetett holmikban kellett járnom. Nagyon kevés fotó van rólam gyerekkoromból – talán kettő -, és az egyiken ott állok a nővérem kantáros nadrágjában, amint babák vannak… (…) Játékom se nagyon volt. Emlékszem egy felhúzós, műanyag puskára, de az is hamar tönkrement. Se plüssmaci, se manó, se “alvóállat”…

***

Mindig hazudtam a karácsonyunkról az iskolában. Ha megkérdezték, hogy mit kaptunk, soroltam a “nem létező” játékokat. 

Apámnak nem kellett innia ahhoz, hogy üssön. (…) És anyám csak tűrt, tűrt és tűrt. Én pedig haragudtam. Rá, apámra és a világra.

Nem akarom bántani a szüleimet. Nem azért, mert felneveltek. (…) Egyszerűen nem akarom, hogy bárki ítélkezzen felettük. Az a Gondviselés feladata.

***

A fizikai fájdalom semmi a gyászhoz képest. Amit akkor éreztem, amikor elvesztettem az öcsémet. (…) Imre hétévesen halt meg autóbalesetben.

***

Tizenkét éven át meghagytam mindenkit abban az illúzióban, hogy én vagyok a szegény roma fiú, aki elindult a cigánytelepről, de hozott magával otthonról annyit, amivel ki tudott törni a semmiből. Sosem beszéltem arról, hogy mi az igazság a mese mögött. Az, hogy nem anyámnak, apámnak vagy a cigánytelepnek köszönhetek bármit is.

***

Nem úgy támogattak a pedagógusok, akik tanítottak vagy neveltek. Épp az ellenkezőjével adtak erőt. Túl kellett élnem a méltatlanságokat és az igazságtalanságokat. És elhatároztam, hogy különb leszek, mint akik rosszul bántak velem.

Azt tanultam meg gyerekkoromban, hogy milyen ember NEM szeretnék lenni.

***

A megasztár felé

Igazából kényszerhelyzet volt. (…) Ha akkor nem kapok porckorongsérvet, lehet, hogy be se neveztem volna. (…) Egy SIM kártya lapult a zsebemben – készülék viszont nem. A levelemben ugyan megírtam a telefonszámomat, csak hát éppen nem nagyon voltam elérhető… (…) Épp a villamoson zötykölődtünk egy kollégámmal munka után. Elkértem a telefonját, hogy megnézhessem, kaptam-e esetleg valamilyen üzenetet. Beraktam a SIM kártyát, bepötyögtem a PIN kódot, és abban a pillanatban megcsörrent a telefon. De tényleg, abban a szent pillanatban!

(…) Én nyertem meg a Megasztárt! (…) Hetekig nem fogtam föl, hogy megnyertem.

 

Siker és pénz, ismertség, sztárság, érzelem és értelem…barátság, első szerelmek, hit, romaság, zenei hatások, példaképek, dalok, jótékonyság, jövőkép, popszakma – ezekről is vall Caramel a könyv fejezeteiben.

Szily Nóra – Molnár Ferenc: Caramel

Kiadó: Alexandra Kiadó

ISBN : 9634470182

Megjelenés : 2016

Oldalszám : 280

Méret: 142 x 207 x 23 mm

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

5 − 1 =

hirdetés