Minimális rezsiköltséggel üzemel a budakalászi zéróenergiás családi ház. Interjú az építtető tulajdonossal
Az energiaárak emelkedése miatt rengeteg ember latolgatja, hogyan alakul a családi házuk, lakásuk rezsiköltsége (ha csak a magánfelhasználókat nézzük). A támogatott mennyiséget meghaladó fogyasztás plusz anyagi terhe rengeteg embert érint, a fogyasztók nagy része ráadásul jelentős kiadással számolhat. Az energiahatékony épületüzemeltetés soha nem volt ennyire kardinális kérdés, mint manapság, noha hosszú évek, sőt, évtizedek óta hallhatunk hatékony, valóban rezsicsökkentő építészeti, gépészeti megoldásokról.
A passzívház-technológia 1991 óta létezik, Wolfgang Feist fizikus professzor dolgozta ki a szabványt, egyúttal építtette meg a világ első passzívházát (négylakásos sorházat, közülük egyet saját részre) a németországi Darmstadt városában. A légtömör, vastagon hőszigetelt, hőszigetelő nyílászárókkal ellátott passzívház az energiahatékony építés csúcstechnológiája, és sokak számára talán még mindig hihetetlen, hogy nem vagy alig kell fűteni és hűteni, ugyanakkor kifejezetten kellemes komfortérzetet nyújt, mivel a hővisszanyerős szellőzőrendszer folyamatosan friss levegő biztosít az épület egészében. A világon egyre több passzívház épül, és a szabvány mindenféle épülettípusnál működik. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a passzívházakat ma már ún. megújuló rendszerekkel kombinálják; ezek a házak energiát termelnek.
Magyarország első magánépítésű passzívháza Szadán valósult meg dr. Szekér László okl. építészmérnök, minősített passzívháztervező és oktató tervei alapján, a családi házat 2009-ben adták át. Azóta több tucatnyi passzívház létesült az országban, sőt, speciális felújítás révén is teljesíthetők a passzívház-követelmények.
Magazinunkon több passzívház ismertetője megtalálható, köztük a budakalászi családi házé is. Ezt az épületet 2018-ban egy fiatal házaspár építtette, az alapozástól nyolc hónap leforgása alatt érték el a kulcsrakész állapotot. A tapasztalatokról kérdeztük az egyik építtető-tulajdonost, Istvánt, részben azért, mert még mindig sok a tévhit a passzívházakkal kapcsolatban. István egyetemen dolgozik oktatóként, kutatóként, feleségével három kisgyermeket nevelnek.
Hogyan talált rá a passzívház-technológiára?
Friss házasként, vagy még talán előtte kezdtünk ezen gondolkodni. Édesapám gimnáziumi osztálytársa volt Szekér László építész, passzívháztervező; édesapám adta az ötletet, hogy az otthonunk passzívház is lehetne. A környezettudatosság és hatékonysági szempont az elejétől fontos kritérium volt. Kicsit utánajártunk, mit is jelent a passzívház, elmentem egy passzívház nyílt napra és konferenciára is. Jártunk a budaörsi passzívházban és a szadai házban is, beszélgettünk az építtetőkkel, és az építésszel is, elég sokat. „Sose fog fázni a lábunk”, ezt a mondatot gyakran hallottuk az építésztől.
Végül belevágtak, ráadásul elég gyorsan felhúzták a házat…
Márciusban volt az első kapavágás, a ciszternával kezdtünk. A ház alapja áprilisban alakult, és december közepén költöztünk be.
A telek adott volt vagy a technológiához célzottan keresgéltek?
Amikor a telket megvettük, nem volt kiemelt szempont, hogy milyen tájolású. Szerencsés véletlen, hogy szinte teljesen déli tájolású, kicsit lejtős terepen. Tereprendezéssel nem kellett sokat bajlódnunk. Az alattunk lévő szomszéddal együtt építkeztünk. Mi decemberben költöztünk, ők kicsit később, tavasszal. Hogy ez a technológiai különbség miatt adódott-e, azt nem tudnám megmondani. Talán nálunk jobban sikerült ütemezni a szakágakat, és nekünk eggyel kevesebb szakág kellett, mert a gázzal nem kellett foglalkozni; átlagépítkezésnél nyilván ez is időfaktor.
Aki elhalad a ház előtt, feltűnhet neki, hogy utcafrontról nézve elég zárt, kis méretű ablakokkal, ami nem szokványos megoldás.
Az utcafront Északra néz, ezért nem építettünk be nagyobb ablakokat. Az utcafrontról a konyhaablakra is van rálátás, ami sejteti, hogy a házon vannak nagyobb ablakok. A déli front csupa ablak, a nappali nagyablakos, a földszinten három oszlop van a nyílászárók között, az emeleti szobákban is méretesek ablakok, bár ott nem a földig érnek. Nagyon világos a lakás még télen is.
Szoktak ablakot nyitni? Gyakran kérdezik passzívház kapcsán, hogy lehet-e ablakot nyitni…?
Szoktunk, persze. Jellemző tévhit, hogy nem lehet ablakot nyitni. Ez egyáltalán nem igaz. Rendesen nyílnak az ajtók, az ablakok, a különbség az, hogy nem kell szellőztetni. Ha odakint télen melegebb van vagy szeretnénk, ha belül hűvösebb lenne, kinyitom az ablakot. Vagy nyáron 20 fok alatti külső hőmérsékletnél is ki szoktuk nyitni. Olyankor nem érdemes ablakot nyitni, amikor hűtési-fűtési időszak van, és bejönne a rossz idő. De ilyenkor egy szokásos házban is csak akkor nyit az ember ajtót-ablakot, mert szellőztetni kell. Ez az, amire egy passzívházban nincs szükség, mert van hővisszanyerős szellőzés, ami folyamatosan friss levegőt biztosít. Nagyjából három óránként kicseréli a levegőt az egész házban.
Hővisszanyerős. Ez azt jelenti, ha hideg van kint, a szellőzéssel nem hűl le a lakás…?
Mindig friss levegő jön be, de télen nem a -10 fokos. A szellőzőrendszer a benti levegőből kinyeri a hőt és beáramoltatja a bejövő levegőbe. Ezt nálunk még segíti egy ún. talajkör, ami felhúzza a -10 fokos levegőt 15-re, nyáron pedig a 30 fokot lehúzza 20-ra.
Vagyis kánikulában sem kellett klíma?
Nyáron elegendő a megfelelő árnyékolás. Még alig használtuk a légkondicionálót, pedig van egy a nappaliban. Idén nyáron 4-5 óránál többet nem üzemelt, pedig nagyon meleg volt kint. Így sem ment 25 fok fölé a hőmérséklet a házban. Amikor erősen besüt a nap, különösen az emeleten, akkor le szoktuk engedni a rolót, ez elegendő.
Bizonyára, hallja, hallgatja a rezsiköltségekkel kapcsolatos híreket. Sokakat érint érzékenyen a jelentős áremelkedés. Önök azon kevesek közé tartoznak, akiknek nem kell tartaniuk a magas rezsitől…
Valóban. Megnyugvást jelent számunkra, hogy jól választottunk technológiát. Nálunk nincs gáz, és van egy 5,2 kW-os napelemes rendszerünk. A napelemes házaknál évente van szaldó elszámolás. Az egész éves fogyasztásból levonják az egész éves termelést, és a különbözet alapján kell a fogyasztást kifizetni. Az elmúlt pár évben 2-3 ezer kWh körül mozgott a nettó éves fogyasztás úgy, hogy három gyerekkel gyakorlatilag egész nap itthon lebzselünk, folyamatos áramfogyasztás van. Úgy lett tervezve a rendszer, hogy átlagos használat alatt – ami nem egy kisgyerekes család -, nagyjából nullára jöjjön ki a villanyszámla.
Mennyit fizetnek az áramért?
Rezsicsökkentett áron 60-90 ezer forintot évente. És nincs gázszámla mellé. Egy átlagos családi házban több áramot fogyasztanak. 2600 kWh fogyasztásig szól a támogatott ár, ebbe kisgyerekekkel is beleférünk, alig futunk ki belőle.
Télen, a leghidegebb hónapokban kell fűteni a házat?
Időjárásfüggő, de novembertől szoktunk időnként fűteni, és február közepétől, végétől általában már nem kell. Ha szép napos idő van, lehet marha hideg odakint, nem kell fűteni, mert a Nap felmelegíti a házat. A passzívház egyik fő tulajdonsága, hogy nagyon jól tartja a hőmérsékletet. Ha nem csinálunk semmit télen, akkor is csak nagyon lassan hűl le. Amivel a hagyományos építésű családi házaknál ügyeskedni szoktak az emberek, hogy éjszaka 18 fokra hűtenek, napközben 16 fokra, és ha délután hazaérnek, 20-21 fokra. Ilyesmivel nekünk szerencsére nem kell foglalkozni, mert ha 22 fok van bent, kint pedig -10, három nap múlva sem lesz hidegebb 21 foknál a házban. Nagy hidegben is 1-2 fokot esik vissza a benti hőmérséklet.
Tehát nincs hőingadozás, nagyon egyenletes a hőmérséklet…
Nincs padlófűtésünk, nincsenek a házban radiátorok. Törölközőszárító van a fürdőszobában, a nappaliban pedig inverteres klíma, amivel télen tudunk fűteni, nyáron hűteni. A gyerekszobában van hordozható elektromos radiátor, ha szükséges, ott azt használjuk télen.
Amikor passzívházról olvasnak, hallanak az emberek, rendre jönnek a visszajelzések, miszerint szép és jó mindez, de a kivitelezés nagyon drága, és nem térül meg egyhamar. Ezt némileg felülírhatja most a gáz- és áramdrágulás, bár az építőanyagárak és a munkadíjak is emelkednek… Sokkal többe került a családi házuk, mintha hagyományos technológiával létesült volna?
Érdekes, nehéz kérdés. A klasszikus piaci erők azért működnek… Amíg nagyon olcsó volt az energia, addig az emberek kevésbé foglalkoztak ezzel… Németországban eddig sem volt olcsó az energia – bár nem volt annyira drága, mint most -, ezért az emberek jobban átérezték a helyzetet, és az EU is hozott komoly energiahatékonysági előírásokat. Újépítésű házaknál meghatározott hatékonysági mutatók mellett lehet építeni, ami még mindig nem éri el a passzívház szintet, de azért megközelíti. El kell ismerni ugyanakkor azt, hogy a magyar átlagkereset és a német átlagkereset köszönőviszonyban sincs egymással… Esetünkben 2018-ban volt a kivitelezés. Már akkor is erősen meginduló árak voltak. 2016-ban ültünk le először, kezdtük megtervezni, és akkor kisebb büdzsében gondolkodtunk, mint amennyi a végén lett. A kettő közt körülbelül 30 százalékos eltérés volt, a felkúszó építőanyagárak és a munkadíjak miatt. Azóta ezek még sokkal durvábbak… Hogy a házunk egy hagyományos házzal összemérve mennyivel drágább, arra nehéz egy pontos, egzakt számot mondani, hiszen ugyanolyan elosztású házat nem szoktak építeni passzív és nem passzív kivitelben, de ha körbenézek, azt látom, hogy más, hasonló alapterületű házhoz képest 10-15 százalékkal volt költségesebb a miénk. Ez ugyanakkor nem fair összehasonlítás, sok apróság is meghatározó egy 130 négyzetméteres háznál, a födémtől kezdve azon keresztül, hogy milyen padlót választunk…
A passzívházak három legfontosabb eleme a hővisszanyerős szellőzőrendszer, a hőszigetelés és a nyílászáró. Ezek extrán drága tételek voltak?
Nem veszélyesen. A passzívház-követelménynek megfelelő ajtó, ablak aránylag nagy tétel, nálunk ez körülbelül 20 százalékos többletet jelentett. A szellőzőrendszer tokkal-vonóval 1-1,5 milliós tétel lehetett. Nyilván nem olcsó, de a ház kivitelezési költségeihez képest nem annyira hatalmas tétel. Olcsóbb, mint egy teljes fűtési rendszert kiépíteni. A szigetelést pedig így is, úgy is fel kell tenni. Nem mindegy, milyen vastag, milyen az anyag, de azért itt is a komolyabb költség maga a munkadíj.
Hány centis a hőszigetelés?
Nálunk húsz. Amire esetünkben nem volt szükség, így nem is került pénzbe: kémény, beépített padlófűtés, cirkó, radiátorok…
Az elsők között alkalmazták a napelemes cserepet. Mi a tapasztalat?
Kifogástalanul működnek. Nem kell vele foglalkozni extrán, esztétikailag azért messze szebb megoldás, mint a hagyományos panelek, amiket a ház tetejére tesznek. A tetőbe simul. Eddig nem volt szükség karbantartásra.
Ha újra építkezne, min változtatna? Maradna a passzívház mellett?
Igen. Nagyon szeretjük. Bevált. Komfort szempontjából is nagyon kellemes. Nagyon szép, világos. Nincs olyan dolog, amiben menet közben csalódtunk vagy máshogy csinálnánk.
Aki szeretné felvenni Istvánnal a kapcsolatot, az alábbi e-mail címen jelezheti: szerkesztoseg[kukac]eletszepitok[pont]hu
Fotók: Batár Zsolt
Korábbi épületismertetőnk a budakalászi házról
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
