Mire kell felkészülnie annak, aki 2024-ben alapít céget?
Az utóbbi években jól érzékelhető az a tendencia, hogy egyre többen döntenek a saját vállalkozás alapítása mellett. Van, aki egy régóta dédelgetett ötletét valósítaná meg, másnak egyszerűen elege lett az alkalmazotti státuszból adódó kötöttségekből. Egy „kezdő” számára azonban a cégalapítás bonyolult folyamat, ami sok odafigyelést és papírmunkát igényel. A jogszabályok ráadásul évről évre változnak, így annak is tartogathatnak meglepetést, akik számára a vállalkozói lét már nem újdonság. Lássuk, hogy mire számíthatunk ha az idei évben szeretnénk céget alapítani!
Az egyes cégtípusok
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) szerint cég az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései szerint a gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.
A két fogalmat tehát – a céget és a gazdasági társaságot – el kell egymástól választani. Valamennyi gazdasági társaság (a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság) egyben cég is, hiszen a fenti, Cégtörvény által támasztott feltételeknek megfelelnek, rajtuk kívül azonban egyéb cégtípusok is léteznek, például az egyéni cég, a szövetkezet vagy az egyesülés.
Az alábbiakban azonban az üzletszerű gazdasági tevékenységet végző cégekkel foglalkozunk, hiszen ebben az esetben a tagok rendszeres és folyamatos nyereségre törekednek, a cégalapításnak pedig általában ez az elsődleges oka.
Milyen döntéseket kell tehát meghoznunk, ha 2024-ben alapítunk céget?
Ha elhatároztuk, hogy gazdasági társaságot alapítunk, az alábbiak átgondolása lehet szükséges, mielőtt a cégbírósághoz fordulnánk a bejegyzés érdekében.
Milyen cégformát válasszunk?
A cégalapítás során az első lépés természetesen annak eldöntése, hogy milyen formában szeretnénk megkezdeni a gazdasági tevékenységet. Ennek érdekében érdemes alaposabban áttanulmányozni az egyes gazdasági társaságok jellemzőit, az adózási módokat, hiszen ezek a kérdések alapjaiban befolyásolhatják a döntéshozatalt.
A betéti társaság például megalapítható minimum tőke nélkül, így ez jár a legkisebb befektetéssel: a két tag közül csupán a beltag felelőssége korlátlan, ő tehát magánvagyonával is felel a kötelezettségek teljesítéséért. Korlátolt felelősségű társaság egyszemélyes formában is alapítható, de akár több tag is alkothatja. Itt legalább 3 millió forint törzstőkére van szükség, a vállalkozás tagjai pedig csupán saját befizetésük mértékéig vállalnak felelősséget.
Közkereseti társaságot legalább két tag alapíthat, akiknek felelőssége egyetemleges: ők a társaság kötelezettségeiért teljes magánvagyonukkal kötelesek helytállni. A részvénytársaság működhet nyilvánosan vagy zártkörűen: előbbi esetben a részvényeket bárki megvásárolhatja, utóbbiban azonban azt az alapítók maguk kezelik. Nyilvánosan működő részvénytársaság 20 millió, zártkörű pedig 5 millió forintos alaptőkével alakulhat meg.
Milyen költségekre számíthatunk?
A cégalapítás természetesen költségekkel jár, melyek függenek a választott társasági formától és a bejegyzési eljárástól. Amit minden esetben meg kell fizetni, az az ügyvédi díj, melyet az adott ügyvédi iroda határoz meg. Ez a költség nem kerülhető meg, mivel kizárólag jogi képviselővel eljárva alapíthatunk gazdasági társaságot.
A betéti társaság alapítása illetékmentes, amennyiben az egyszerűsített cégalapítást választjuk, egyéb esetben 100.000 forint illetéket és 5.000 forint közzétételi díjat kell megfizetnünk. A korlátolt felelősségű társaság egyszerűsített alapítása szintén illetékmentes, de ha a normál ügymenetet választjuk, akkor az 5.000 forint közzétételi díjon felül 100.000 forint illetéket is meg kell fizetnünk. Ahogy említettük, itt 3 millió forintos alaptőkére van szükség, melynek 30 százaléka – tehát 900.000 forint – készpénz kell hogy legyen, ezt rendelkezésre kell bocsátani.
Részvénytársaságot is alapíthatunk egyszerűsített formában, itt azonban nincs illetékmentesség: annyi kedvezményt kapunk, hogy 100.000 helyett csupán 50.000 forintot kell befizetnünk. Az 5 millió forintos tőkének 30 százalékát – 1,5 millió forintot – itt is készpénzben kell biztosítani.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy nemcsak az alapítás, de a fenntartás is költségekkel jár: fizetnünk kell a könyvelőnek és az ügyvédnek, adózunk, megfizetjük az alkalmazottak munkabérét, valamint az iroda bérleti díját és rezsiköltségét. A vállalkozás tehát meglehetősen költséges dolog, ezt a döntés során mindenképpen vegyük figyelembe.
Mi is az az egyszerűsített cégalapítás?
Ez egy olyan megoldás, melynek során ügyvédünk elektronikusan, sablon iratmintákon nyújt be minden dokumentumot a cégbírósághoz, ahol a cégtörvény rendelkezései szerint a bejegyzési kérelem elbírálásáról egy munkaórán belül határoznak. Ezt megelőzően az Államkincstár felé meg kell fizetnünk minden felmerülő költséget, a cégbíróság csak ebben az esetben fog a bejegyzésről dönteni.
A bejegyzés után…
Bár maga a cégalapítás egy óra alatt megtörténik, a java csak ezután kezdődik. Egy gazdasági társaság működtetése összetett és bonyolult folyamat, amihez jó eséllyel szükségünk lesz segítségre. Keressünk ezért egy megbízható, felkészült könyvelőt, aki hozzájárul ahhoz, hogy eligazodjunk a pénzügyek és az adózás rejtelmeiben. Az ügyvéd feladata sem ér véget a sikeres bejegyzésnél, ezért válasszunk olyan szakembert, aki jártas a cégügyek világában, hiszen bármikor felmerülhetnek majd váratlan problémák. Ha azonban ezekre felkészülünk, bátran belevághatunk a vállalkozás izgalmas világába.
Nyitókép: Andrea Piacquadio/Pexels
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.