Ne rohanj, ne menekülj! Szóljon az év vége a szeretetről és a minőségi időtöltésről!

Lassan itt az év vége, ideje rendezni sorainkat, összegezni a magunk mögött hagyott hónapokat. Mire jutottál céljaiddal, terveiddel? Mit csinálnál másképp a mostani tudásoddal? A jövőt illetően mernél nagyobbat álmodni?

Én összességében nagyon hálás vagyok ennek az évnek; nem volt egyszerű, sok fájdalmas tapasztalatot hozott, de végül csodálatos változások történtek, és még mindig nincs vége!

Ha hálás emberekkel lenne tele a világ, akkor az elkövetkező pár hét valószínűleg nem a rohanásról, hanem valóban a szeretetről és az együtt töltött minőségi időről szólna.

Rajtunk múlik, próbáljuk meg idén egy kicsit másképp megélni az évzárást! Boldogan, örömködve, nem stresszelve… és így talán nem esszük halálra magunkat három nap alatt, hogy aztán januárban beleszomorodjunk a bűntudatba.

Gyakran előfordul, hogy az emberek a szokásokba és a rutinjaikba menekülnek, így hátrálnak ki a felelősség elől. Ilyen szokás a karácsonyi rohanás is. Vagy ezek:

Nem szoktam sportolni.
Nem reggelizem.
Nem szoktam időben lefeküdni.

A munkamánia is menekülős rutin; a gondolkodást és az ehhez kapcsolódó döntéseket igyekszünk elkerülni. Nem könnyű, de érdemes változtatni destruktív szokásainkon. Hogyan?

Alakíts ki új rutinokat, olyanokat, melyek segítségedre lesznek a céljaidhoz vezető úton.

Vezess be új szokásokat, mondd el a barátaidnak, így megteremted a számonkérés lehetőségét, ami a segítségedre lesz.

Kapcsold össze új szokásaidat a már meglévőkkel, így biztosan nem felejted el.

Vezesd be az életedbe a dicséret szokását, ahogy én tettem. Akivel csak találkozom, megdicsérem, értékelek benne valamit, s ennek hangot is adok. Bőségesen osztogatom a kedves szavakat és az elismeréseket. Nem azért, mert tisztában vagyok azzal, hogy először adni kell, hogy kaphassak, hanem azért, mert jól esik látni a másik örömét. Mindenkiben értékelem a jót, és örömmel tölt el, hogy mennyi csodálatos ember van körülöttem.

Élj a jelenben!

A jelenben levés talán a legfontosabb, amit magadért tehetsz, egyúttal az egyik legnehezebb lecke, mert nagy összpontosítást igényel. Az idő halad. Az élet rohan.

Most, a tél közeledtével, a nagy hajtásban tedd fel magadnak a kérdést: mit nem hoztam még ki magamból? Mire vagyok képes? Mi szunnyad bennem?

Törekedj a harmonikus kapcsolatokra! Ismerd fel, hogy mindenkinek mást jelentenek a szavak és azok mögött a lényeg. Mindenki másképp tudja megélni és kifejezni a szeretetét. Fogadd ezt el.

Készülj egyszerűen az ünnepekre!

smellerkitty2

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

négy × 2 =

hirdetés