Október 1. az Idősek Világnapja. Magyarországon 2006 óta több az idős-, mint a gyermekkorú
Október 1-je az Idősek Világnapja 1990 óta; az Egyesült Nemzetek Szervezete kezdeményezésére indították el.
Az Idősek Világnapjával az ENSZ elsősorban az emberi jogokra hívja fel a figyelmet, külön kiemelve az emberi méltóságot, az egyenlő bánásmódot, valamint a jogot a testi és lelki egészség elérhető legmagasabb szintjének élvezetéhez.
Egy társadalom érettségéről árulkodik, hogy hogyan bánik az idősekkel, mennyire becsüli és tiszteli őket – sokan idézik ezt a mondatot, az Idősek Világnapjához kapcsolódó eseményeken főként.
A világnap részben a tisztelet kifejezése az idősebb generációk felé, másrészt a társadalomomban betöltött fontos szerepük elismerése. Természetesen az is cél ezen a napon, hogy felhívják a figyelmet az idősödéssel járó kihívásokra és lehetőségekre, valamint életminőséget javító programok kidolgozásására, bevezetésére és fenntartására ösztönözzék a kormányokat. Aktuális nehézségekre is igyekeznek felhívni a figyelmet, például a korizmusra (ageism), azaz az életkoralapú előítéletekre, a digitális szakadékok áthidalására, az idősek egzisztenciális nehézségeire, az egészségmegőrzés fontosságára, a méltó életbefejezés jogára.
Tények az időskorról
A WHO adatai szerint 2030-ra egymilliárdnál több ember lesz 60 évnél idősebb világviszonylatban, 2050-re ez a szám 2,1 milliárd lesz, ami azt jelenti, hogy minden ötödik ember időskorú lesz.
Magyarország egyike az Európai Unió leginkább elöregedő országainak, hazánkban is egyre több az idős ember. Számokban: ezer aktív (15–64 éves) korúra 312 fő 65 éves és annál idősebb korú jutott 2021. január 1-jén. Ha a 20 és 64 év közötti népességre vetítjük: 2021-ben 326 fő időskorú jutott ezer 20–64 éves emberre.
A népesség-előrejelzés szerint 2070-ben ezer 15–64 évesre 612 fő 65 éves és annál idősebb jut majd.
A népesség tartós és folyamatos fogyása a népesség öregedésével párhuzamosan zajlik, ennek egyik oka (alapvetően pozitív), hogy a megszületett nemzedékek közül egyre többen érik el, illetve élik meg hosszabban az időskort. A népesség korösszetétele egyre inkább az időskorúak felé tolódik el, ez emeli az adott népesség átlagos életkorát.
Magyarországon 2006 óta több az időskorú, mint a gyermekkorú.
Mindeközben az aktív korú népesség aránya 2007 óta folyamatosan csökken: 2021. január 1-jén 65,1% volt.
1990. január 1-jén száz gyermekkorúra még csak 64 időskorú lakos jutott, 2021. január 1-jén már 139 fő. 2035-re várhatóan eléri a 150-et, és 2070-re meghaladhatja a 250-et is. Utóbbi azt jelenti, hogy az idősek létszáma közel két és félszerese lesz a gyermekekének. (Forrás: KSH)
***
15 tény és tabu az időskorúakról
2. Az időskori magány negatívan hat a fizikai és a mentális egészségre.
3. Az időskori magány gyorsítja a kognitív hanyatlás folyamatát.
4. Az elszigetelt idősek nagyobb valószínűséggel válnak visszaélések áldozatává.
5. A szexuális mássággal élő időskorúak a leginkább elszigeteltek társadalmilag.
6. A szomorúság, a depresszió komoly rizikófaktor.
7. A társadalmilag elszigetelt idősek pesszimistán látják a jövőjüket, nem bíznak életminőségük javulásában.
8. A földrajzi elkülönülés gyakran társadalmi elszigeteltséghez vezet.
9. Az elszigetelt időskorúak nagyobb valószínűséggel igénylik a hosszú távú gondozást.
10. A házastárs elvesztése a magány és az elszigeteltség egyik fő kockázati tényezője.
11. A mozgásszervi problémából adódó közlekedési nehézségek társadalmi elszigeteltséghez vezetnek.
12. Az idősek gondozásában, ápolásában részt vevő hozzátartozókat is fenyegeti a társadalmi elszigeteltség.
13. Az elszigeteltség elleni küzdelem leghatékonyabb programjai oktatáshoz, képzéshez kapcsolódnak.
14. A technológia segítheti az időskori elszigetelődést – de nem minden esetben.
15. A fizikai aktivitás csökkenti a magas szintű elszigeteltséget.
Tolsztoj 82 éves korában írta a következőket:
„Késő öregkorban azt gondolják az emberek, hogy életük végéhez közelednek, pedig éppen hogy az életük legértékesebb, legszükségesebb munkája folyik önmaguk és mások számára. Az élet értéke fordítottan arányos a haláltól való távolság négyzetével.”
Popper Péter pszichológus így gondolkodott:
„Az öregek kérdését én nem látom olyan bonyolultnak. Elnézést kérek, de én ezt száz százalékosan pénzkérdésnek látom. Ha egy öregember – a nyugdíjas kort elérve – nincs nyomorra ítélve, hanem kap egy olyan financiális lehetőséget, hogy öregkorában jó színvonalon éljen – ebbe beleértem azt, hogy enni, lakni, öltözni, utazni, szórakozni tudjon -, ha nincs bezárva az öregkor kreclijébe, nyomorúságába, akkor nem lenne semmi baj. (…) Eltartottak…az eltartottak, mondják, mi tartjuk el őket. (…) Egy átlagos magyar szakmunkás annyi értéket hoz létre, hogy neki személyesen 126 évig kellene élni, hogy felélje az általa létrehozott értékeket. Már rég a föld alatt van, és a társadalom még mindig abból az értékből él, amit ő megtermelt. Hát így eltartott ő – tetszenek érteni – a valóságban. Ez egy tévedés, ez egy gonosz torzítás. Ő tartja el még ma is a társadalom jelentős részét. És nem lenne ebből semmi baj, nem lenne ebből semmi probléma, ha egyszerűen megkapná azt a financiális lehetőséget, hogy utolsó éveit kedve, ízlése, hobbijai szerint élhesse. Akkor nem kéne örökzöld dallamokat sugározni nyugdíjasoknak, napközi otthont kínálni nyugdíjasoknak, nem kéne ezt a sok álszent, megalázó marhaságot csinálni. Ennyi lenne, és az öregkor szociális problémája megoldódna.” (Részlet a Magára hagyott generációk – Fiatalok és öregek a XXI. században c. könyvből)
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
