Orchideák gondozása. Ne dobjuk ki elvirágzás után a csodás növényt!
Orchidea szépségversenyt hirdettünk Facebook oldalunkon, rengeteg gyönyörű virágról kaptunk képeket Olvasóinktól (a fotókat ITT lehet látni). Többen írták, hogy náluk nem maradnak sokáig szépek, elvirágzás után nem hoznak bimbót ezek a csodálatos, egzotikus növények. Összefoglaljuk az orchidea gondozásával kapcsolatos főbb tudnivalókat, személyes tapasztalatainkat is beleszőve.
Az orchideákról sokan gondolják úgy, hogy kényes, nehezen nevelhető növények, ez azonban csak részben igaz. Számos, a mi éghajlatunkon is könnyen nevelhető és virágoztatható faj és hibrid létezik. (Az összeállításban látható képeket az Orchidea Szépségversenyre beküldött képek közül válogattuk, érdemes megnézni a többi képet is!)
Mi alapján válasszunk orchideát?
Mindig a fennálló körülményeket figyelembe véve válasszuk ki a növényt, ne fellángolásból. Lehetőleg azonosítsuk be az orchidea fajt, nézzünk utána az igényeinek, s ha ezeket a feltételeket biztosítani tudjuk otthonunkban, csak azután szerezzük be a növényt.
A titok nyitja: fény és magas páratartalom
Az orchideák tartásának két legalapvetőbb feltétele a sok fény és a magas páratartalom biztosítása.
Lakásban tartva a növényt egy világos keleti, déli vagy nyugati tájolású ablak közelében helyezzük el. Több változat (Cattleya, Cymbidium, Dendrobium) a kertbe is kihelyezhető, lombos fák árnyékába vagy félárnyékos helyre tegyük.
Sok növényt védeni kell a tűző napsütéstől (helyezzük őket árnyékba), mert levelei vörösre színeződhetnek vagy megéghetnek (ilyenek például a Bulbophyllum fajták), de egyes fajok az erős napfényhez fokozatosan hozzászoktatva tűző napos helyen virágoznak (például a Dendrobium speciosum).
A magas páratartalmat cserepes orchideák esetében a cserép alá helyezett agyag granulátum, vagy kavics biztosíthatja. A növények alatt így anélkül állhat a víz, hogy magát a gyökereket elrohasztaná. Parafa blokkra vagy fakéregre erősített növények esetében a napi többszöri permetezés javasolt, főleg nyáron, nagy melegben. A nedvességkedvelő fajok gyökeréhez érdemes Sphagnum mohát helyezni.
Öntözéshez mindig mészmentes vizet használjunk, mert a magyarországi kemény víz károsíthatja a gyökereket, a leveleken lerakódott vízkő pedig esztétikailag is rontja az orchideák értékét. A legmegfelelőbb az esővízzel való öntözés, ha ez nem áll rendelkezésünkre, akkor a felforralt, majd lehűtött csapvíz, ioncserélt víz, esetleg szénsavmentes ásványvíz is megteszi, illetve lágyíthatjuk a vizet egy kis vászonzacskóban elhelyezett tőzeggel is.
Az enyhe légmozgást szereti, a huzatra érzékeny
A nedves, páradús élőhely miatt a trópusi orchideák nagy része igényli a légmozgást, amit szobai körülmények között kissé nehézkes kielégíteni. Nyáron a kertbe történő kihelyezéssel, vagy a nyitva tartott (nem huzatos!) ablakkal megoldható, télen kis propellerek felszerelésével létrehozható, de a gyakoribb fajok, hibridek nem szenvednek kárt ennek hiányában sem.
Átültetés
Az orchideákat nagyjából 2-3 évente kell átültetni speciális orchidea ültetőközegbe, mely jó vízáteresztő képességű, laza szerkezetű, biztosítja a gyökerek levegőzését. Általában fenyőkérget, tőzeget, Sphagnum mohát, faszenet, kókuszrostot és perlitet tartalmaz. Ma már előrecsomagolt orchidea földeket is kapni, de ezek között előfordul olyan, melyet még fakéreggel kell lazítani, mert viszonylag tömör, nem minden orchidea gyökere tud megfelelően szellőzni benne.
Általános virágföld használata tilos, mert túl tömör, a gyökerek nem jutnak levegőhöz és elrothadnak benne, a növény pedig elpusztul!
Cserépnek választhatunk agyagcserepet, amely ugyan jobban szellőzik, de hamarabb ki is szárad, ezért gyakrabban kell öntözni, viszont a nagyobb növényeket nem húzza el a súlya. Az agyagcserép hátránya, hogy a gyökerek szorosan rátapadnak, így az átültetés nehezebb. Választhatunk speciális, átlátszó műanyag orchidea cserepet, ennek előnye, hogy jobban tartja a nedvességet, valamint mindig látjuk, mikor szárad ki, mikor kell ismét öntözni. (Amíg a gyökerek zöldek, addig elég nedvességhez jutnak, ha fehéres vagy szürkés színűek lesznek, akkor itt az ideje a locsolásnak.)
Választhatunk nem áttetsző műanyag cserepet is, ebben az esetben az öntözés esedékessége a cserép súlyából állapítható meg: könnyű súlynál az ültetőközeg már kiszáradt, így lehet ismét öntözni.
Tápanyag-utánpótlás
Az orchideáknak rendszeres, kiegyenlített tápozásra van szükségük. Télen ritkábban, nagyjából minden harmadik-negyedik öntözés, nyáron a növekedés beindulása miatt gyakrabban, nagyjából minden második öntözés alkalmával tegyünk az öntözővízbe a gyári előírás felére, harmadára hígított tápoldatot. A tápoldat kiegyenlítetten tartalmazza a három fő alkotó elemet: a nitrogént (N), a foszfort (P) és a káliumot (K), klór és mész viszont semmiképpen ne legyen megtalálható benne.
Általános szabály, hogy inkább többször adjunk kevesebb tápot, mint ritkán sokat. Bár vannak virágzás indító tápoldatok, melyek eltérő mértékben tartalmazzák a három alkotó elemet, a növények virágzását mégis inkább a környezeti hatások, semmint a tápoldat határozza meg.
Ha egyszer valaki beleveti magát az orchideák gyűjtésébe, bizony nehezen szabadul ettől a szenvedélytől, és gyűjteményének csak a rendelkezésére álló hely szab határt. Örömteli hír, hogy nem kell nagy lakással vagy növényházzal rendelkezni ahhoz, hogy csinos kis gyűjteményre tegyünk szert, hiszen számos, könnyen kezelhető, megbízhatóan virágzó miniatűr és kisméretű blokkos orchidea kapható, melyeket akár az ablakpárkányon egy szépen kialakított floráriumban (vagy kiszuperált akváriumban) is tarthatunk.
Próbálkozhatunk a Rodriguezia, Tolumnia, Brassavola, Pleurothallis, Encyclia, a kissé jellegtelenebb virágú Stelis fajokkal, vagy a szép virágú Dinema polybulbonnal, apró fürtös Microterangis hildebrandtiival nagy valószínűséggel sikereket érünk el.
Ha nagyobb méretű növények is elférnek a lakásban, akkor napos, meleg helyen jól érzik magukat a Vandák és rokonaik vagy a Bulbophyllumok, átlagos hőmérsékleten a Dendrobiumok, Oncidiumok, Brassiák, hűvösebb helyen pedig a Masdevalliák, Draculák, Miltoniák, Cymbidiumok, Odontoglossumok, Coelogynék.
A fényszegényebb helyet elviselik a Paphiopedilumok és a Liparis orchideák. A Cattleya nemzetség inkább kerttel rendelkező virágkedvelőknek ajánlott, mert a szobában tartott növények ritkán virágoznak.
A szinte mindenhol kapható Phalaenopsis hibridek pedig még a száraz panellakásban is többnyire sikeresen nevelhetők.
Tapasztalatok – szerkesztői szubjektív
Társasházunk hulladékgyűjtőjébe 4-5 elvirágzott, kiszáradt orchideát dobott az egyik lakó, pedig a növényeket meg lehetett volna menteni. Elvirágzás után több hónapig várni kell az új hajtásokra.
Az ún. pihenőidő alatt sem célszerű hűvös, sötét helyen tartani a növényeket, hasonló körülményeket igényelnek, mint virágzás idején, ha tehetjük, hagyjuk az orchideákat a megszokott helyükön. Kevesebb vizet kell nekik adni ilyenkor, de hetente-másfél hetente öntözzük őket!
Régóta nevelek orchideákat, csodálatos növények! Általában egyszerre hoznak virágot, s van, hogy 6-7 hónapig virágoznak, újabb és újabb hajtásokat hozva. Most éppen pihennek, körülbelül 2 hónapja mind elvirágzott, de már jönnek az új hajtások, s ha szerencsénk lesz, karácsonyra újra virágba borulnak. Az ablakpárkányon tartjuk őket. Hetente egyszer öntözöm, két-háromhetente kapnak tápoldatot. Miután elvirágoznak, a szárakat visszametszem, némelyiket, ha nem látok hajtáskezdeményt, a tövénél. Általában teljesen új – üde, zöld – hajtásokat hoznak, de a félig visszametszett szárakból is kinő egy-egy új hajtás.
Ha megtaláljuk a legjobb helyet számukra a lakásban, hosszú évekig megörvendeztetnek bennünket a szépségükkel! A legrégebbi orchideám 8-9 éves lehet, tehát nyugodtan tekinthetünk rájuk hosszú távú beruházásként.
Webajánló: www.orchideacsodak.hu
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.