Önkéntesek, akik derűt visznek a családok életébe. Érzelmi támogatás, gyakorlati segítség kisgyermekes szülőknek
Ha valakinek már született gyereke, tudja, milyen az első egy-két év, amikor eleinte csak szoptatástól szoptatásig kóvályog át az életén az anya, teli van kétséggel és aggodalommal, halálosan kimerült, folyamatosan próbálja rendezetté és biztossá tenni magát és a család életét, aztán megérkezik a következő gyerek és akkor már csak azért küzd, hogy nagyjából életben maradjon mindenki. Ha úgy alakult, hogy a kisgyerekes család messzire költözött a rokonoktól, nagyszülőktől és a kialakult baráti környezetétől, kapcsolataitól, esetleg a nagyszülők még nem nyugdíjasok – vagy már nem is élnek -, akkor valóban nagyon magára tud maradni.
Erre gondolva fogott egy hálózat szervezésébe 1973-ban az angliai Leicesterben Margaret Harrison, aki szívesen segített a szomszédos kisgyermekes anyukáknak.
A Home Start mozgalom célja a stresszhelyzetben és krízisben lévő családok támogatása, önkéntesek révén. Angliában már háromszáz ilyen szolgálat működik, és 1999-től elkezdtek külföldön is szerveződni, így ma öt kontinensen és 22 országban vannak jelen. Magyarországon 2001-ben alakult meg az Otthon Segítünk Alapítvány.
– Elsősorban érzelmi támogatást és gyakorlati segítséget nyújtunk a családoknak, az önkéntes szerepe az, hogy a tapasztalat és a barátság mellett elsősorban derűt próbáljon a család életébe vinni – mondja Lehőcz Mónika, az Otthon Segítünk Alapítvány igazgatója.
– Általában ugyanaz az önkéntes hetente három-négy órára megy el egy családhoz, és mindig a szülő határozza meg, miben van szüksége segítségre. Például foglalkozni a nagyobb testvérrel, miután kisbaba érkezett, vagy inkább lelki támaszt nyújtani, van, akinek a társaság hiányzik, vagy csak egy kis levegővételhez akar jutni, mások azt szeretnék, ha valaki megtanítaná őket főzni, megint mások azt, ha valaki elkísérné őket a kisgyerekekkel ügyeket intézni, bevásárolni, a új babával való várandóssága során a vizsgálatokra. Az is előfordul, hogy a családban van egy tartós betegséggel küzdő vagy sérült gyerek, vagy egyedülálló az anyuka. Volt olyan család is, amelyik azért keresett meg minket, mert hármas ikreket vártak.
Önkéntesnek bárki jelentkezhet, aki maga is szülő. Nincs korhatár, ám az utóbbi feltétel okán eleve csak 35 év felettiek jöhetnek szóba, egyébként leginkább aktív nyugdíjasok jelentkeznek. Először egy ötven órás felkészítő képzésen vesznek részt,
ahol például a kommunikáció mikéntjéről vagy a titoktartásról van szó, illetve arról, mit jelent a valódi segítségnyújtás: nem az a feladatuk, hogy beleszóljanak a kismama életébe, erőltessék a saját elképzeléseiket és módszereiket a kisgyerek gondozásával, nevelésével kapcsolatban, nem nekik kell megoldaniuk a család problémáit sem.
– Csak annyit kell adniuk magukból, amennyit kérnek tőlük, nem kell, hogy beépüljenek a családba. Alapvetően az a cél, hogy megerősítsék a szülőket a saját szülői szerepükben, a kismama tanácstalanságát, bizonytalanságát eloszlassák, hogy a család élete sínre kerüljön. Nyilván mindezzel megelőzzük azt is, hogy esetlegesen kialakuljon egy komolyabb probléma. Az sem cél, hogy az önkéntesek bébiszitterkedjenek vagy házimunkát végezzenek, annak ellenére, hogy ezeket többször megteszik. Nem a szülők helyett végzik a feladatokat, hanem velük együtt. Alapvetően három hónapra szól egy ilyen kapcsolat, de általában kitolódik fél évre, vagy akár egy évre is – meséli Lehőcz Monika.
Az önkéntes segítőket a helyi szervezők és önkéntes koordinátorok készítik fel, ők egy 120 órás képzési protokollt kapnak, amit a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai dolgoztak ki. Számukra havonta továbbképzést és szupervíziót is biztosít az Alapítvány Budapesten, illetve nemzetközi konferenciákat is szervez a Home Start. Magára a segítségnyújtásra bárki jelentkezhet, akinek legalább egy, iskolás kor alatti gyermeke van.
– A kismamáknak általában nagy igényük van a kapcsolatokra, a tapasztalatcserére, a gyerekkel kapcsolatos tennivalók megvitatására. De az egész legfőbb értéke az, hogy barátságok születnek helyi szinten és közelebb kerülnek egymáshoz a generációk. Az önkéntesek sem érzik magukat feleslegesnek a nyugdíjas éveikben, tartalommal telik meg az életük, egy csapathoz tartoznak, felelősséget és bizalmat kapnak, ráadásul újra kisgyerekeket tarthatnak a karjukban. Gyakorta megfiatalodnak, erőre kapnak, hiszen rengeteg örömben részesülnek, és a segítségnyújtás valódi jó érzéssel tölti el őket – mondja Lehőcz Mónika.
Ahogy egy önkéntes fogalmazott, ez a tevékenység olyan, mint karónak lenni egy fiatal fa mellett. A hazai szervezet eddig több, mint ezerkétszáz önkéntest készített fel, jelenleg 200-250 önkéntesük dolgozik, és eddig több, mint 2500 családon segítettek. Most szeretnék elindítani a határon túli szolgálataikat is.
Zöld Toll-díjas újságíró, szerkesztő
Közel 20 éve dolgozom újságíróként és szerkesztőként, sokáig kulturális vonalon is tevékenykedtem, aztán megtaláltak az ökológiával, megújuló energiával, fenntartható technológiával kapcsolatos témák: ebben igazán megtaláltam önmagam, emberként, újságíróként is – a szakmai elismerések is így értek el. Elsősorban a környezettudatosság érdekel, ezt a kérdéskört olyan szempontból érdemes megközelíteni, amely a hétköznapi embert a leginkább érdekelheti: inkább a gyakorlat, mint az elmélet oldaláról, inkább a megvalósult, működő projekteket ismertetve, mint a távoli jövőbe vesző álmokat. Szeretem bemutatni az embereket, akik megalkotják vagy alkalmazzák az alternatív módszereket, ezenkívül szívesen foglalkozom a közösségeket teremtő, illetve erősítő mozgalmakkal, mint amilyenek a nagyvárosi közösségi kertek vagy a közösségi mezőgazdálkodás… Megtépázott az élet; mindig azt igyekszem átadni, hogy – bármilyen közhelyes is – a szeretet a legfontosabb. Ha azokkal lehetsz, akik szeretnek és akiket szeretsz. És ha erre figyelsz, örülni fogsz a kávénak reggel, az éppen következő évszak jeleinek az utcán, egy mosolynak egy idegentől, az alvó kisgyerekednek vagy annak, hogy jól áll a hajad reggel és nem kell beszárítani… Az élet szép. Tényleg.
