Szent Mihály napjához fűződő népszokások

Szeptember 29. Szent Mihály nap. Számos népszokás, gazdasági hagyomány és időjárási megfigyelés fűződik hozzá. A népi kalendárium szeptember hónapot Szent Mihály havának nevezi.

Szent Mihály főangyal

A keresztény hagyomány szerint Szent Mihály egyike a főangyaloknak, a mennyei seregek vezére, aki legyőzte a sárkányt. Művészi alkotásokon többnyire harci öltözékben, karddal, pajzzsal vagy kopjával jelenítik meg. Sok ábrázoláson mérleget tart a kezében, hiszen a népi hitvilágban ő a lelkek mérlegelője is a túlvilág kapujában.

A magyar néphagyomány szerint Szent Mihály áll a haldoklók mellett, ő kíséri át a lelkeket a túlvilágra.

Hozzá kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés is. Ez egyrészt az éjszakai égbolton ragyogó Göncölszekérre utal, a mindennapi falusi életben azonban azt a faállványt vagy saraglyát hívták így, amin a koporsót a sírhoz vitték. Innen ered a régi mondás is a halálra: „felült a Szent Mihály lovára”. A Tejút egy másik középkori neve szintén Szent Mihály útja.

Szent Mihály napjával vette kezdetét a kisfarsang ideje, amely egészen Katalin napjáig (november 25.) tartott. Ez a lakodalmak, bálok és a felhőtlen mulatozás időszaka volt, amikor a mezőgazdasági munkák dandárja után végre jutott idő az ismerkedésre. Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok is, amelyek a szórakozás mellett a téli felkészüléshez szükséges holmik beszerzését szolgálták.

A pásztorok nagy napja és a gazdasági fordulópont

Szent Mihály napja a hagyományos paraszti évkör egyik legfontosabb fordulópontja volt. A Szent György napjakor legelőre kihajtott állatokat ezen a napon terelték vissza a téli szállásokra. A pásztorokat ilyenkor számoltatták el és fizették ki: megkapták az évi bérüket, és eldőlt, hogy a gazda megtartja-e őket a következő évre, vagy új ember után néz.

Fotó: hnp.hu

Ugyanígy erre a napra esett a mezőgazdasági cselédek és a szőlőőrök (csőszök) felfogadása vagy szerződésük lejárta is. A Hortobágyon és a Kiskunságon a mai napig élő hagyomány a Szent Mihály-napi behajtási ünnep, ahol a nyájakat és méneseket látványos külsőségek között terelik be.

Az elszámolás után a pásztorok áldomást ittak, és többnapos mulatságba kezdtek.

A tavaszi-őszi napéjegyenlőség eltelte után a munka rendje is megváltozott. Úgy tartották, Szent Mihály napjától kezdve szabad csak bent a házban gyertyát vagy mécsest gyújtani az esti munkákhoz (például a fonáshoz vagy a kukoricafosztáshoz), hiszen a nyári időszakban a természetes fénnyel kellett gazdálkodni.

Fotó: mek.oszk.hu

Fotó: mek.oszk.hu

Hiedelmek, tilalmak és időjárás-jóslás

Szent Mihály napjához szigorú női munkatilalmak kapcsolódtak. Úgy tartották, aki ezen a napon mos, annak kisebesedik a keze, a néphiedelem szerint pedig ettől a naptól kezdve már nem volt szabad az ágyneműt a szabadban szellőztetni.

A pásztorok a nyáj viselkedéséből következtettek a várható időjárásra. Ha Mihály éjszakáján a birkák szorosan összefeküdtek, kemény és hosszú telet vártak, ha viszont szétszóródva heverésztek, enyhe évszakra számítottak.

Szent Mihály nap: népi megfigyelések és közmondások

• Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.

• Ha Szent Mihály napján még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske.

• Szent Mihály lova deres, behozza a telet.

• Szent Mihálykor keleti szél igen kemény telet ígér.

• Aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérek tanácsot!

• Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet.

• Szent Mihály nap után a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.

• Szent Mihály nap után megszűnik a mézelés.

• A Mihály-napi mennydörgés szép őszt, de kemény telet jelent.

• Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár.

• Ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe.

Összeállította: Babicz Rita, Mesterházy Mónika

Életszépítők

2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.