A társadalom érettségéről árulkodik, hogy miként bánik az idősekkel. Tények, tabuk az időskorról
Október 1. az idősek világnapja
Fotó: Kovalovszky Dániel
Az időskor szakaszai
Az Európai Unió és az Európa Tanács általában a 65 éves kornál húzza meg az időskor alsó határát, hiszen a legfejlettebb országokban a hivatalos nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év körül van. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az idősödést 50 éves kortól számolja, és az időskor több szakaszra bontását ajánlja: 50–59 év az áthajlás kora; 60–74 év az idősödés kora; 75–89 év az időskor; 90–100 év az aggkor; 100 év felett a matuzsálemkor.
A Földön jelenleg mintegy 900 millióan tartoznak az idősebb korosztályba. Mi a helyzet Magyarországon? A KSH 2023. évi adatai szerint megközelítőleg 2 millió ember kap öregségi nyugdíjat. Több, mint 750 ezer idős ember él magányosan vagy elszigetelten.
Elöregedő társadalom
Ezt a tényt statisztikai adatok támasztják alá. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a gyermekkorúak száma csaknem 26 ezerrel csökkent, ugyanakkor a 65 éves és annál idősebbeké 144 ezerrel növekedett. 2016-ban az időskorúak száma már 399 ezerrel meghaladta a gyermekkorúakét. A lakosság átlagos életkora folyamatosan nő: jelenleg 42 év, csaknem egy évvel több, mint öt-hat évvel ezelőtt.
A világstatisztika sem kedvezőbb: az ENSZ előrejelzése szerint a hatvan év felettiek száma a mintegy 900 millióról 2,1 milliárdra nő 2050-re.
Jaimegfoto
Az Idősek Világnapjával az ENSZ elsősorban az emberi jogokra hívja fel a figyelmet, külön kiemelve az emberi méltóságot, az egyenlő bánásmódot, valamint a jogot a testi és lelki egészség elérhető legmagasabb szintjének élvezetéhez.
Egy társadalom érettségéről árulkodik, hogy hogyan bánik az idősekkel, mennyire becsüli és tiszteli őket – sokan idézik ezt a mondatot, az Idősek Világnapjához kapcsolódó eseményeken főként. (Ugyanez a gondolat kivetíthető gyerekekre, fogyatékossággal élőkre, betegekre, de kiterjeszthető sok mindenki másra, a szociálisan hátrányos helyzetben lévőktől kezdve a szexuális mássággal élőkön át a menekültekig, sőt, az állatokkal való bánásmódra is.)
Tolsztoj 82 éves korában írta a következőket:
„Késő öregkorban azt gondolják az emberek, hogy életük végéhez közelednek, pedig éppen hogy az életük legértékesebb, legszükségesebb munkája folyik önmaguk és mások számára. Az élet értéke fordítottan arányos a haláltól való távolság négyzetével.”
Az öregedés az élet természetes velejárója és nem betegség, még ha növeli is számos betegség kialakulásának kockázatát.
15 tény és tabu az időskorúakról
1. Az időskori elszigeteltség növeli a halál kockázatát
2. Az időskori magány negatívan hat a fizikai és a mentális egészségre
3. Az időskori magány gyorsítja a kognitív hanyatlás folyamatát
4. Az elszigetelt idősek nagyobb valószínűséggel válnak visszaélések áldozatává
5. A szexuális mássággal élő időskorúak a leginkább elszigeteltek társadalmilag
6. A szomorúság, a depresszió komoly rizikófaktor
7. A társadalmilag elszigetelt idősek pesszimistán látják a jövőjüket, nem bíznak életminőségük javulásában
8. A földrajzi elkülönülés gyakran társadalmi elszigeteltséghez vezet
9. Az elszigetelt időskorúak nagyobb valószínűséggel igénylik a hosszú távú gondozást
10. A házastárs elvesztése a magány és az elszigeteltség egyik fő kockázati tényezője
11. A mozgásszervi problémából adódó közlekedési nehézségek társadalmi elszigeteltséghez vezetnek
12. Az idősek gondozásában, ápolásában részt vevő hozzátartozókat is fenyegeti a társadalmi elszigeteltség
13. Az elszigeteltség elleni küzdelem leghatékonyabb programjai oktatáshoz, képzéshez kapcsolódnak
14. A technológia segítheti az időskori elszigetelődést – de nem minden esetben
15. A fizikai aktivitás csökkenti a magas szintű elszigeteltséget
Egyre több az idős ember. Egyre kevesebb a gyerek, akik, majd ha felnőnek, anyagilag nagy teherként élhetik meg szüleik, nagyszüleik nemzedékének eltartását – gyakran halljuk ezt.
Popper Péter pszichológus másként közelítette meg ezt a kérdést.
„Az öregek kérdését én nem látom olyan bonyolultnak. Elnézést kérek, de én ezt száz százalékosan pénzkérdésnek látom. Ha egy öregember – a nyugdíjas kort elérve – nincs nyomorra ítélve, hanem kap egy olyan financiális lehetőséget, hogy öregkorában jó színvonalon éljen – ebbe beleértem azt, hogy enni, lakni, öltözni, utazni, szórakozni tudjon -, ha nincs bezárva az öregkor kreclijébe, nyomorúságába, akkor nem lenne semmi baj. (…) Eltartottak…az eltartottak, mondják, mi tartjuk el őket. (…) Egy átlagos magyar szakmunkás annyi értéket hoz létre, hogy neki személyesen 126 évig kellene élni, hogy felélje az általa létrehozott értékeket. Már rég a föld alatt van, és a társadalom még mindig abból az értékből él, amit ő megtermelt. Hát így eltartott ő – tetszenek érteni – a valóságban. Ez egy tévedés, ez egy gonosz torzítás. Ő tartja el még ma is a társadalom jelentős részét. És nem lenne ebből semmi baj, nem lenne ebből semmi probléma, ha egyszerűen megkapná azt a financiális lehetőséget, hogy utolsó éveit kedve, ízlése, hobbijai szerint élhesse. Akkor nem kéne örökzöld dallamokat sugározni nyugdíjasoknak, napközi otthont kínálni nyugdíjasoknak, nem kéne ezt a sok álszent, megalázó marhaságot csinálni. Ennyi lenne, és az öregkor szociális problémája megoldódna.” (Részlet a Magára hagyott generációk – Fiatalok és öregek a XXI. században c. könyvből)
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
