A Föld éléskamrája (3.) A csodaszerként emlegetett goji bogyó
Ha beírjuk az internetes keresőkbe a nevet: goji bogyó vagy lícium gyümölcs, rengeteg információt találunk a termésről, amely szárított változatban vagy ital formájában kapható webshopokban, bioboltokban, sőt, a piacokon, a zöldségeseknél is egyre többször feltűnik. Meglehetősen borsos áron kínálják, mi az egyik budapesti zöldségesnél szereztünk be kóstolót, itt kilójáért 6000 forintot kértek (csomagos kiszerelésben sok helyen ennél is drágább). Napi fogyasztásra tíz-tizenöt dekát ajánlanak, így az összeg kevésbé tűnik horrorisztikusnak. Mégis jogosan merülhet fel a kérdés: mit tud ennyiért nyújtani ez a piros növény?
A forgalmazók által összeállított – kutatási eredményekre hivatkozó – ismertetők szerint szinte mindent, valóságos csodaszer. Az Ázsiában, a Himalája környéki területeken termő goji bogyót a tradicionális kínai gyógyászatban több ezer éve használják. Ha a Wikipédia lényegre szorítkozó bemutatására hagyatkozunk, azt olvashatjuk, hogy a goji bogyó fogyasztása hosszan tartó fiatalos közérzetet, szépséget, erőt és kitartást eredményez. Nagy mennyiségű C-vitamint, 18-féle aminosavat és 21-féle ásványi anyagot tartalmaz.
Az interneten fellelhető, goji bogyónak tulajdonított kedvező élettani hatásokat hosszasan lehetne sorolni (érdemes rákeresni, s az információkat megszűrni). Főbb jellegzetességei: sejtmegújító hatású, természetes afrodiziákum, látásjavító, máj- és lépvédő, koleszterincsökkentő, erősíti az immunrendszert, a csontokat, gyorsítja az izomnövekedést, segíti a szív működését, szépíti a bőrt, megszünteti a menstruációs zavarokat, javítja az anyagcserét (fogyasztó hatású), rákmegelőző, kiváló antioxidáns.
Fogyasztható önmagában is – íze a csipkebogyóéra emlékeztet -, joghurtba, müzlibe keverhetjük, de süteményeket is ízesíthetünk vele. Mielőtt beszereznénk, győződjünk meg a beszerzési forrás megbízhatóságáról!
hirdetés ▼
hirdetés ▲
Mérgező fajtaváltozatok!
A goji bogyó egyik (közönséges) fajtája hazánkban ördögcérna (Lycium barbarum) néven is ismert. Ázsiából mint dísznövény került Európába, s igénytelenségének köszönhetően gyorsan meghonosodott. A növény minden részében kis mennyiségben megtalálható a hioszciamin és más atropin alkaloid, hallucinogén anyag, ezért hazánkban az ördögcérnát mérgező növényként tartják nyilván. (Forrás: www.edenkert.hu)
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.