A János kórház karbantartójától a zuglói márványmenyasszonyig. A 100 szóban Budapest legjobb elbeszélései
Már olvasható a weben a 100 szóban Budapest pályázat 12+1 döntős pályaműve, köztük a 3 díjnyertes alkotás. A pályázatra ezúttal is bárki beadhatta a legfeljebb 100 szóból álló elbeszélését, amelynek az egyetlen megkötés szerint valamilyen módon Budapesthez kell kapcsolódnia. 2500 pályamű közül választotta ki a legjobbakat a háromtagú zsűri.
Különleges újdonságként idén óriásplakátokon is lehet elolvasni a legjobb elbeszéléseket a Városháza Parkban. A zsűri szerint legérdekesebb 12 novellához már sokadik éve készítenek magyar grafikusok egyedi illusztrációkat, ezek most a 18 év alattiak legjobbjával kiegészülve hirdetőtáblákon, köztéri installációként kerültek igazi urbánus környezetbe. Az óriásplakátok mellé pedig pár hétre egy POKET automatát is állítottak: hiszen az idei legjobb 100 történet újra megjelenik egy POKET zsebkönyv formájában.
Ennél is maradandóbb emlékként a szervezők egy emlékezetes kiállítást is létrehoztak a parkot a Városháza udvarától elválasztó palánksoron. A köztéri paravánra felkerült az eddigi hét év három-három legjobb története, hogy a később eszmélők még 2021-ben is böngészhessék a városi élményekről készült, 100 szavas beszámolókat.
A díjnyertes elbeszélések 2020-ban
1. helyezett
Fekete opálüveg
Szerző: Janecskó Katalin (1983)
Illusztrátor: Pernyész Dóra
Senki sem tudta, hova tűnnek a fekete opálüveg cégtáblák és a falakat díszítő csempék a pesti lépcsőházakból 1960 tavaszán. A Pozsonyi úton kezdődött, és a jelenség, mint egy járvány, terjedt. A rendőrség bottal ütötte a tolvaj banda nyomát. A nyomozás vezetésével megbízott rendőrt megütötte a guta, amikor fényes nappal csupaszították le az egyik ház falát. A kapitányság a saját halottjának nyilvánította. A temetési formaságok intézésével megbízott tizedesnek nem sok kedve volt a feladathoz. Gyorsan rábökött egy drága, de ünnepélyesnek tűnő táblára, véssék arra a nevet meg a dátumot. Nógrádi Endre sírkőkészítő kisiparos bólintott, és a pult alatt összedörzsölte a tenyerét.
2. helyezett
Hétköznapi történet
Szerző: Geréb János (1952)
Illusztráció: Moroncsik Ádám
Tegnap a Krisztina körúton egy vámpír és egy zombi összeveszett, és meg is harapták egymást. A vámpír zombi lett, a zombi vámpír. Így ez senkinek sem tűnt fel…
3. helyezett
A Jánosban
Szerző: Dizseri Barnabás (1989)
Illusztrátor: Hitka Viktória
Expressz burkolatváltó eloxált alumíniumból. 172 centiméter hosszú, 3 centiméter széles, az ív legmagasabb pontján 0,9 centiméter magas. Tömege 105 gramm, több színárnyalatban is kapható! A hátoldali ragasztószalag gyors és egyszerű rögzítést tesz lehetővé. „Ez jó lesz!” – gondolta Kovács Dezső, a János kórház karbantartója, amikor rászóltak a munkavédelemtől, hogy még mindig nincs a szürke és a fehér járólap között burkolatváltó! „De ennek semmi értelme! Így csak zöttyen egyet a fekvőágy!” – gondolta Dezső, és már nem is akarta letenni az alumíniumdarabot. „A szabály, az szabály!” – mondták neki a döntéshozók, s azóta minden egyes alkalommal zöttyen egyet velem a fekvőágy.
A 2020. évi pályázat 12+1 döntős története közül Szaniszló Krisztián (1990) pályaművét választottuk, ízelítő gyanánt, melyhez Thury Lili készített illusztrációt.
A zuglói márványmenyasszony legendája
1919. Elmeséljem, mi történt abban a Thököly úti bérházban? A javasasszony jegyese, valami huszárhadnagy elment a nagy háborúba, a dámája pedig az erkélyen állva várta éjjel-nappal, tavasztól télig. Úgy hallotta, az ura elesett Isonzónál, átkot szórt magára, és menten kővé dermedt a balkonon. Ott lelte a lovastisztje a frontról hazatérve.
1959. Látod, amott egy szobor az erkélyen? Egy burzsuj gyáriparos leányáé, aki bánatában kivetette magát a teraszról, mert az apja a proli fiú szerelmét elhajtotta bakának a frontra. A mágnás gyászában befalaztatta az erkélyajtót, és ezt emelte emlékül márványból.
1912. Pápai Manó varrógépgyáros megrendelésére ajándékul lányának, Irénnek.
A szobor Ligeti Miklós alkotása.
A szoborról korábban mi is írtunk
Honnét jött a 100 szóban Budapest?
A magyar pályázatot a Chilében 16 éve létező „Santiago en 100 palabras” elnevezésű felhívás alapján indították el. Az évek során a kezdeményezés Chile legfontosabb irodalmi pályázatává nőtte ki magát.
– Az alapgondolat a budapesti pályázat esetében is az, hogy az irodalom és a városi lét összefonódjon, széles közönséget ösztönözzünk írásra, és hogy a napi közlekedés során az emberek egy pillanatra megálljanak, és időt szakítsanak az irodalomra. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy megismerjük a mellettünk utazó néni álmait, belepillanthassunk a nehéz iskolatáskát cipelő kisfiú gondolataiba, megismerhessük többek között Varga János, idősödő karcagi agglegény budapesti kalandjait és kiderüljön végre, hogy a hangosan és sokat kacagó. R. néni hogyan biciklizett hátrafelé – olvasható a szervezői ismertetőben.
A döntős pályaművek itt olvashatók >>
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Az UNICEF Ébresztő óra önkéntes előadója vagyok, táborszervezésben sok éves tapasztalattal rendelkezem.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
