A János kórház karbantartójától a zuglói márványmenyasszonyig. A 100 szóban Budapest legjobb elbeszélései

Már olvasható a weben a 100 szóban Budapest pályázat 12+1 döntős pályaműve, köztük a 3 díjnyertes alkotás. A pályázatra ezúttal is bárki beadhatta a legfeljebb 100 szóból álló elbeszélését, amelynek az egyetlen megkötés szerint valamilyen módon Budapesthez kell kapcsolódnia. 2500 pályamű közül választotta ki a legjobbakat a háromtagú zsűri.

Különleges újdonságként idén óriásplakátokon is lehet elolvasni a legjobb elbeszéléseket a Városháza Parkban. A zsűri szerint legérdekesebb 12 novellához már sokadik éve készítenek magyar grafikusok egyedi illusztrációkat, ezek most a 18 év alattiak legjobbjával kiegészülve hirdetőtáblákon, köztéri installációként kerültek igazi urbánus környezetbe. Az óriásplakátok mellé pedig pár hétre egy POKET automatát is állítottak: hiszen az idei legjobb 100 történet újra megjelenik egy POKET zsebkönyv formájában.

Ennél is maradandóbb emlékként a szervezők egy emlékezetes kiállítást is létrehoztak a parkot a Városháza udvarától elválasztó palánksoron. A köztéri paravánra felkerült az eddigi hét év három-három legjobb története, hogy a később eszmélők még 2021-ben is böngészhessék a városi élményekről készült, 100 szavas beszámolókat.

 

A díjnyertes elbeszélések 2020-ban

1. helyezett

Fekete opálüveg

Szerző: Janecskó Katalin (1983)

Illusztrátor: Pernyész Dóra 

 

Senki sem tudta, hova tűnnek a fekete opálüveg cégtáblák és a falakat díszítő csempék a pesti lépcsőházakból 1960 tavaszán. A Pozsonyi úton kezdődött, és a jelenség, mint egy járvány, terjedt. A rendőrség bottal ütötte a tolvaj banda nyomát. A nyomozás vezetésével megbízott rendőrt megütötte a guta, amikor fényes nappal csupaszították le az egyik ház falát. A kapitányság a saját halottjának nyilvánította. A temetési formaságok intézésével megbízott tizedesnek nem sok kedve volt a feladathoz. Gyorsan rábökött egy drága, de ünnepélyesnek tűnő táblára, véssék arra a nevet meg a dátumot. Nógrádi Endre sírkőkészítő kisiparos bólintott, és a pult alatt összedörzsölte a tenyerét.

 

2. helyezett

Hétköznapi történet

Szerző: Geréb János (1952)

Illusztráció: Moroncsik Ádám 

Tegnap a Krisztina körúton egy vámpír és egy zombi összeveszett, és meg is harapták egymást. A vámpír zombi lett, a zombi vámpír. Így ez senkinek sem tűnt fel…

 

3. helyezett

A Jánosban

Szerző: Dizseri Barnabás (1989)

Illusztrátor: Hitka Viktória 

Expressz burkolatváltó eloxált alumíniumból. 172 centiméter hosszú, 3 centiméter széles, az ív legmagasabb pontján 0,9 centiméter magas. Tömege 105 gramm, több színárnyalatban is kapható! A hátoldali ragasztószalag gyors és egyszerű rögzítést tesz lehetővé. „Ez jó lesz!” – gondolta Kovács Dezső, a János kórház karbantartója, amikor rászóltak a munkavédelemtől, hogy még mindig nincs a szürke és a fehér járólap között burkolatváltó! „De ennek semmi értelme! Így csak zöttyen egyet a fekvőágy!” – gondolta Dezső, és már nem is akarta letenni az alumíniumdarabot. „A szabály, az szabály!” – mondták neki a döntéshozók, s azóta minden egyes alkalommal zöttyen egyet velem a fekvőágy.

 

A 2020. évi pályázat 12+1 döntős története közül Szaniszló Krisztián (1990) pályaművét választottuk, ízelítő gyanánt, melyhez Thury Lili készített illusztrációt.

A zuglói márványmenyasszony legendája

1919. Elmeséljem, mi történt abban a Thököly úti bérházban? A javasasszony jegyese, valami huszárhadnagy elment a nagy háborúba, a dámája pedig az erkélyen állva várta éjjel-nappal, tavasztól télig. Úgy hallotta, az ura elesett Isonzónál, átkot szórt magára, és menten kővé dermedt a balkonon. Ott lelte a lovastisztje a frontról hazatérve.

1959. Látod, amott egy szobor az erkélyen? Egy burzsuj gyáriparos leányáé, aki bánatában kivetette magát a teraszról, mert az apja a proli fiú szerelmét elhajtotta bakának a frontra. A mágnás gyászában befalaztatta az erkélyajtót, és ezt emelte emlékül márványból.

1912. Pápai Manó varrógépgyáros megrendelésére ajándékul lányának, Irénnek.

A szobor Ligeti Miklós alkotása.

 

A szoborról korábban mi is írtunk

Honnét jött a 100 szóban Budapest?

A magyar pályázatot a Chilében 16 éve létező „Santiago en 100 palabras” elnevezésű felhívás alapján indították el. Az évek során a kezdeményezés Chile legfontosabb irodalmi pályázatává nőtte ki magát.

– Az alapgondolat a budapesti pályázat esetében is az, hogy az irodalom és a városi lét összefonódjon, széles közönséget ösztönözzünk írásra, és hogy a napi közlekedés során az emberek egy pillanatra megálljanak, és időt szakítsanak az irodalomra. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy megismerjük a mellettünk utazó néni álmait, belepillanthassunk a nehéz iskolatáskát cipelő kisfiú gondolataiba, megismerhessük többek között Varga János, idősödő karcagi agglegény budapesti kalandjait és kiderüljön végre, hogy a hangosan és sokat kacagó. R. néni hogyan biciklizett hátrafelé – olvasható a szervezői ismertetőben.

Címlap

A döntős pályaművek itt olvashatók >>

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizennyolc + tizenkilenc =

hirdetés