A megismerés csapdái. „A sok igazságból meg lehet alkotni egy csillogó, hideg, okos, márványszerű hazugságot, melyet az emberek igazságnak neveznek.”

Észleléseink nyomán sok esetben téves meggyőződések alakulnak ki bennünk, melyek tévútra visznek. Az úgynevezett észlelési torzulásokkal a pszichológia és a szociálpszichológia foglalkozik, a közgazdaságtanban, politikatudományban is fontos terület. Olyan viselkedési mintázatokat vizsgál, melyek valamilyen fokban mindannyiunkra jellemzőek, és különböző érdekek szolgálatába állíthatók.

Észleléseink befolyásolják a döntéseinket, meghatározzák a hozzáállásunkat ügyekhez, emberekhez. Az észlelési torzulások alakítják a mindennapi valóságunkat, életünknek, választásainknak, elkötezelődéseinknek irányt szabnak. Érdekes következtetéseket tudunk levonni, ha  egy kicsit ránézünk arra, milyen milyen észlelési torzulások jellemeznek a leginkább minket.

Az észlelés kapcsán kulcskérdés, hogy mindaz, amit a világból érzékelünk, miként értelmezünk?

Az értelmezés alapvetően szubjektív minőség – az egyén sajátja -, de már ezen a ponton számtalan torzító hatás érvényesül. Értelmezésünkre erősen hat más emberek értelmezése, és a konformitás jegyében mások értelmezései felülírhatják a sajátunkat…

Nézzük a leggyakoribb észlelési torzulásokat!

Ezredes-hatás

Ha nincs bizalmunk az információ közlőjében, hajlamosak vagyunk azt elutasítani.

Az elnevezés arra utal, hogy a magasabb beosztású, általunk hitelesnek tartott embereknek jobban hiszünk. Ám cseppet sem biztos, hogy az illető valóban hiteles. Nemcsak a magasabb beosztás alakít ki bennünk szimpátiát, hanem azok is, akik valamiféle pozíciót vívtak ki, kiemelkedtek a tömegből, és érzékeljük, hogy az általuk képviselt életstílus, gondolkodásmód másokat (is) vonz; ezt is egyfajta hitelességnek fogjuk fel. Ezen hatás alatt az illetőt nem vagy „óvatosan” kérdőjelezzük meg.

Puzzle-hatás

Ha információs vákuumot érzünk, előfordulhat, hogy különböző technikákkal pótoljuk a hiányzó puzzle darabokat. Vagyis kiegészítő, új tényeket generálunk, hogy oldjuk az információs hiány okozta feszültséget. Egyáltalán nem biztos, hogy az új információknak köze van a valósághoz, de ha elég meggyőzően képviseljük, igazságként értelmezik mások, és kész tényként kezelik, továbbítják.

Glória-hatás (halo-hatás)

Amikor valakiről általános véleményt formálunk egyetlen, számunkra fontos vagy szimpatikus tulajdonsága, például az öltözködési stílusa alapján. Vagyis a felszín alapján ítélünk, és egyáltalán nem foglalkozunk azzal, hogy az illető milyen ember valójában. Pedig, tudjuk, a látszat néha csal… Glória-hatás az is, amikor a kedvező fizikai adottságú emberek bárminemű interakció nélkül „megelőlegezett” bizalmat ébresztenek, és tudjuk, hogy az első benyomás (általában) tartós…

Ráadásul amikor az első pár benyomás vagy információ alapján véleményt formálunk, onnantól minden további információt aszerint szűrünk, hogy egyeznek-e a kialakult véleményünkkel: ha rossz a benyomásunk, ahhoz ragaszkodunk, ha jó, akkor ahhoz…

Jellemző észlelési torzulás, amikor a saját tulajdonságainkkal ruházzuk fel az illetőt. Vagy az érzéseinket, gondolatainkat vetítjük ki rá. „Rossz az, aki rosszra gondol.” „Magadból indulsz ki…” Ismerős mondatok? 

A sztereotipizálás és az előítélet is átírja az észleléseinket. Amikor sztereotípiákban gondolkodunk, az egyszerűsítés jegyében nem az egyént nézzük, hanem a csoportot, amelybe az illető tartozik. A sztereotipizálás nem feltétlenül negatív előjelű, de nagyon ritkán pozitív. Nem tudatosul bennünk, hogy akiről sztereotípiákban gondolkodunk, az mindezt miként éli meg (általában nem jól). Az előítélet hasonló: pusztán valamely hiedelmünkre, meggyőződésünkre alapozva, egyoldalúan ítélünk meg valamit, valakit, és ezt a meggyőződést nehezen engedjük el.

Konklúzió gyanánt Kosztolányi Dezső ide vágó gondolata:

„Nincs igazság. Azaz, annyi igazság van, ahány ember van. Mindegyiknek igazsága van. Ezek nem juthatnak érvényre, ellentmondanak egymással. De ebből a sok igazságból meg lehet alkotni egy csillogó, hideg, okos, márványszerű hazugságot, melyet az emberek igazságnak neveznek.”

 

Nyitókép: Jorien Stel/Pexels

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

18 − tíz =

hirdetés