A róka. Az osztrák-német háborús filmdráma a rendező dédapjának igaz történetét dolgozza fel
Az 1920-as évek közepén az elszegényedett osztrák tanyasi család a legkisebb fiát, a 8 éves Franzot (Simon Morzé) egy nagygazda mellé adja, mivel nem tudják tovább eltartani. Kemény munkával telnek a gyermekévei. Amikor nagykorúvá válik, úgy dönt, hogy elég volt, és kilép a befogadó családból. A katonai pálya jelenti számára az egyetlen munkalehetőséget. A harmincas évek végén a náci ideológia a II. világháborúban teljesedik ki, ahol Franz motoros hírvívőként kényszerül szolgálatot teljesíteni a francia fronton. Az érzékeny Franz azonban inkább magának való, nem jön ki a többi katonával. A katonatársai körében különcként kezelt fiú a kivezénylés előtti nap egy új barátra tesz szert, egy elárvult rókakölyköt talál az erdőben, aki mellé szegődik, és akit, ha kell, az élete árán is megvéd. Amikor 1941-ben Franzot az orosz frontra küldik, döntést kell hoznia mindkettejük sorsáról.
2024. március 7-én kerül a hazai mozikba A róka c. osztrák-német háborús filmdráma, amely a rendező Adrian Goiginger dédapjának igaz története. A lehetséges világok legjobbika rendezőjének legújabb alkotása bensőséges film a hűségről és a megbékélésről egy ellenállhatatlanul aranyos rókával a „főszerepben”.
A rendező, Adrian Goiginger 1991-ben született az ausztriai Salzburgban. Első nagyfilmje, A lehetséges világok legjobbja, a 2017-es Berlinale-bemutatót követően áttörő sikert aratott, és világszerte több mint 100 díjat nyert, köztük a Zlíni Filmfesztiválon a legjobb európai elsőfilmnek járó díjat, a New York-i Független Filmfesztiválon a legjobb elbeszélő játékfilmnek járó díjat, 2018-ban pedig öt díjat az Osztrák Filmdíjon. 2022-es filmje, A világ felett, a legjobb női mellékszerep lő Osztrák Filmdíját nyerte.
A róka Adrian Goiginger harmadik nagyjátékfilmje.
Egy rókában elbűvölő, de kaotikus módon egyszerre jelennek meg a kutyák és a macskák jellemző tulajdonságai.
Adódik a kérdés: milyen lehetett egy rókával együtt dolgozni a forgatás során?
A rendező így fogalmaz: „tudtuk, hogy nagy kihívás lesz igazi rókákkal forgatni. Számomra sosem volt opció, hogy digitális rókát használjunk. Ezért kezdtük el nagyon korán készülni a forgatásra egy állatidomárral, Herbert Percherrel. Simon Morzé, a főszereplő, már a forgatás kezdete előtt egy év vel részt vett a róka nevelésében. Herbert Pecher mellett pedig Fränze Lüttich állatidomár is velünk volt a forgatás során. Három rókakölyökkel és két idomított felnőtt rókával dolgoztunk együtt. Amikor csak lehetett, kis stábbal dolgoztunk, hogy ne zavarja őket semmi.”
A róka c. film jellegzetessége, hogy húsz évet ölel fel, szinte egy generáció teljes felnövésén keresztül mesél. A filmnyelv ügyesen közvetíti a bezártság és a klausztrofóbia érzését, amely Franzot a hadseregben, a viharos történelmi korszakban magával ragadta.
A róka, bár fontos gondolatokat fogalmaz meg ember és ember, különösen a szülő és a gyermek kapcsolatáról, elsősorban arról mesél, hogy mit jelenthet egy állat az ember életében. Ha feltétlen szeretetükért cserébe új családra, új barátra lelnek egy szerető gazdi személyében, azzal mindenki nyer, hiszen kutatások bizonyítják, hogy pusztán egy állat megfigyelése is jótékonyan hat az egészségre, a házi kedvenceket tartó emberek életminősége pedig kimutathatóan magasabb, mert relaxáló, szorongáscsökkentő hatással van rájuk az állat közelsége. Bár beszélni nem képesek, mégis mintha mindent tudnának rólunk, és hűséges társakként vannak mellettünk minden pillanatban.
A film is megerősíti a pszichológusok által megfogalmazott gondolatokat: egy új állat új célt, új értelmet adhat az emberek életének, ezért keresik sokan a társaságukat, mikor elmagányosodnak, vagy éppen szorult helyzetbe kerülnek.
A filmet nemcsak állatbarátoknak, pszichológiai és történelmi témájú filmeket kedvelőknek ajánlják, hanem mindazoknak, akik egy igaz történetet bemutató katarktikus filmélményre vágynak.
A filmhez kapcsolódóan: 11 érdekes tény a rókákról
1. A róka a ragadozók rendjén belül a kutyafélék családjába tartozik, mégis több hasonlóságot mutat a macskával, például a lábujjaikon járnak, akárcsak ők.
2. A róka nemzetségbe több mint tíz állat faj tartozik, például az afgán, az indiai, a tibeti, a homoki, a sarki vagy a filmben is szereplő vörös rókák.
3. A rókának számos szuperképessége van: képes akár 180 fokban hátrafordítani a fejét, a szőrszálaival érzi a szél irányát, tökéletesen lát éjszaka, és emellett még 72 km/óra sebességgel is tud futni, így a világ leggyorsabb állatainak egyike!
4. A rókafarok – mely egy virágillatot kibocsátó mirigynek köszönhetően ibolyaszagú – végén található fehér szőrpamacs egyfajta irányadó „lámpásként” szolgál a sötétben a kölykök számára.
5. A rókák – akárcsak a farkasok – monogám állatok: egy életre választanak párt maguknak.
6. A hím róka gyakran úgy követi a párját, hogy annak közvetlenül a nyomaiba lép, ezért sokszor azt hisszük, hogy egyetlen róka nyomait követjük, miközben egy párét.
7. A nőstény róka csak 50-52 napig vemhes, ellenben 4-8 kölyköt hoz világra. Ha egy kotorékban a kölykök látványosan két különböző fejlettségi kategóriába sorolhatóak, akkor valószínű, hogy a szuka adoptálta egy másik róka elárvult kölykeit.
8. A rókák a bronzkor óta élnek együtt az emberekkel, háziasításuk után pedig nagyjából úgy viselkednek, mint a kutyák: játékosak, nagy
a mozgásigényük, és nagyon ragaszkodóak.
9. A rókák a különböző kultúrákban eltérő szerepkörben jelennek meg: Afrikában és Mezopotámiában az istenek hírnökeként ismerték őket, míg az európai kultúrában rendszerint ravasz szélhámosként szerepelnek. A kínai mitológiában a róka gonosz szellemekkel társított
lény volt, míg a japánoknál kitsune, azaz rókatündér alakját ölti. A peruiak olyan harcosnak láttáka rókát, aki az eszével, nem pedig fizikai erejével győzte le ellenfeleit.
10. Rengeteg költő, író írt a rókákról verset, regényt. A leghíresebb Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című műve, de például Kányádi Sándornak, Móra Ferencnek és Kosztolányi Dezsőnek is van rókához köthető alkotása.
11. A vörös rókát csodás bundája miatt a képzőművészek is előszeretettel jelenítik meg: a német expresszionizmus egyik legjelentősebb festője, Franz Marc több képet is szentelt ezeknek a gyönyörű állatoknak, de a modern realista festészet megteremtője, Gustave Courbet
és az impresszionizmus egyik nagy alakja, Edgar Degas képein is megjelennek.
A filmforgalmazó weboldala: JUNO11 | ONLY FOR JOY (junoeleven.com)
Korábbi interjúnk a rendezővel:
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
