Csak a Covid biztos. Telemedicinális ellátás és más furcsa kalandok a harmadik hullámban
//Történt 2021-ben egy tavaszi napon, hogy pozitív lett a gyorstesztem. Úgy fogtam fel, hogy ezzel tulajdonképpen jegyet váltottam a Covid-szuperexpresszre, amiről majd csak a végállomáson szállok le, természetesen makkegészségesen, kezemben vidáman lobogtatva a védettségi igazolásomat.
Igaz, hogy már regisztráltam, és bármelyik percben hívhatnak, hogy menjek az oltásomért, így ez most átmenetileg zárójelbe kerül, de legalább gördülékenyen megy majd minden ügyintézés, hiszen másfél éve erről szól minden, volt idő kiküszöbölni a rendszerben esetleg megbújó hibákat, kialakítani az automatizmusokat, mindenki tudja a dolgát, a gép forog, az alkotó pihen. Ezzel a lelkesedéssel hívtam fel a háziorvosomat.
A hír hallatán, miszerint pozitív lett a Covid-gyorstesztem, először is kioktatott, hogy az nem jó semmire, az gyerekjáték, bohóckodás, nem számít. Menjek rendes PCR-ra, azt meg se kérdezi, hogy vagyok, mert a hangomon hallja, hogy jól. De azért a házam népével együtt vonuljak karanténba. És már rakta is volna le a telefont, én meg hadartam kétségbeesve a kérdéseimet, hova menjek rendes PCR-ra, hogy kell oda jelentkeznem, egyáltalán mi számít rendes PCR-nak, mit csináljak az eredménnyel, én kapom meg az eredményt vagy a háziorvos…
– Majd hívni fogják – mondta, és azzal a lendülettel bontotta is a vonalat. Így nem tudtam megkérdezni, hogy ha karanténban vagyok, rendes PCR-tesztre azért elmászkálhatok? És hogy lesz védettségi igazolásom?
Néhány óra múlva hívtak is, hogy mikor és hová menjek tesztelni. Közben elkottyantottam, hogy már csináltam gyorstesztet, ennek a hölgy a telefonban nagyon megörült, de jó, akkor azt mindenképp vigyem magammal, mert van, hogy megnézik, de olyan is, hogy nem. Ezt nem nagyon értettem, de a lényegre koncentráltam: ha a PCR-om is pozitív lesz, az alapján hogy kapom meg a védettségi igazolást? Jaj, ő azt nem tudja, de nem is érdemes ilyesmivel foglalkozni, mert úgyse tudjuk, mire lesz jó. Lehet, hogy semmire. Amúgy még ő sem kapta meg a sajátját. De én biztos kapok majd. Esetleg nézzem meg azt az eetsz vagy eeszt vagy valami ilyesmi honlapot, biztos megtalálom…
– És oltást mikor kaphatok?
– Ha átesett a betegségen, miért akar még oltást is? Nem olyan jó mulatság ez a vírus, hogy többször is akarjon vele találkozni – nyugtatgatott.
– A védettségi igazolás miatt. Hogy mehessek külföldre, például. Mert nem nagyon lehet arról hallani, hogy ha valaki «csak» átesett a betegségen, azt elfogadnák külföldön.
– Ó, hát azt ki tudja, hogy lesz. Ezek után biztos kap igazolást, ami valameddig érvényes lesz, aztán hogy akkor mi lesz…az teljesen bizonytalan.
Másnap a rendes, hivatalos PCR-tesztelésen előbátortalankodtam a házi, sk, diy gyorstesztemmel. Azért azt sietve hozzátettem, hogy nem az én ötletem volt, hogy hozzam el. A mintavételt végző hölggyel együtt néztük egy darabig, hümmögtünk, hogy ez bizony pozitív, mindketten furcsálltuk is kicsit a helyzetet, végül megkérdezte, kérem-e vissza, szeretném-e elrakni emlékbe, vagy ilyesmi, de megegyeztünk abban, hogy inkább kidobom ott. Ő elvégzett rajtam egy ugyanolyan gyorstesztet, ami csak annyiban különbözött az enyémtől, hogy hivatalos volt, nagy meglepetést nem jelentett, hogy az is pozitív lett. PCR-ra nem is volt szükség. Esetleg menjek haza karanténba, és ha van kedvem, olvassam el ezt a leírást a tünetekről, de nem muszáj. Mármint elolvasni. A karantén viszont fontos lenne…
– Mennyi idő a karantén?
– Azt majd a háziorvos…
– A pozitív eredménnyel kell valamit tennem? Küldjem el a háziorvosnak?
– Nem tudom – kedves mosoly, vállvonogatás.
– És védettségim honnan lesz?
– Azt sajnos nem tudom. Én tavaly nyáron estem át a betegségen, és még mindig nem kaptam meg az igazolást. Lehet, hogy az Ügyfélkapuról le tudja tölteni…
– És hogy lesz lezárva a Covidom? Kell még egy tesztet csináltatnom?
– Nem biztos, de lehet.
– És oltást mikor kaphatok?
– Egy darabig most biztos nem. A karantén az ugye 10 nap, vagy 14, a háziorvostól függ…aztán majd meglátják.
Telefon a háziorvosnak, hogy van rendes, hivatalos pozitív gyorstesztem. Hogyan tovább a védettségi igazoláshoz vezető úton? – utaztam tovább, ha nem is szuperexpresszen, de még mindig hittem benne, hogy legalább egy gyorsvonaton. Az asszisztense vette fel.
– Küldjem el e-mailben a gyorsteszt eredményét?
– Nem. Semmiképp. De itt áll mellettem a doktor úr, átadom neki a telefont…
– Doktor úr, küldjem el a gyorsteszt eredményét?
– Igen. Mindenképpen, persze. Diktálom az e-mail címet…
– És védettségi igazolványom, az hogy lesz?
Csak nyugi. Csak semmi hirtelenkedés. Majd. Ha itt lesz az ideje. Egyelőre a karantén a legfontosabb. Tíz nap. És ír fel favipiravirt, ha gondolom, szedjem, mondjuk azt ilyenkor már késő elkezdeni, de mindegy, azért ő felírja, aztán majd én eldöntöm, beszedem-e. De a hangomon hallja, hogy jól vagyok.
Később megtudtam, ez a telemedicinális ellátás. Hogy én felhívom a háziorvost, ő meg a hangomon hallja, hogy jól vagyok.
– És oltást mikor kaphatok?
Csak nyugi. Csak semmi hirtelenkedés. Majd. Ha itt lesz az ideje. Mikor is születtem? Na jól van, ezzel a születési évvel pláne nyugodjak le, az még nagyon messze van. Csak üljek nyugodtan a karanténban, és gondolkodjak el a viselkedésemen.
– És a védettségi?
Ő háziorvos, ő biztosan nem ad nekem védettségit, ne is zaklassam vele. Hogy akkor ki ad, azt ő nem tudja, de nyugi, valahonnan biztosan kapok majd.
Monoton és ingerszegény napok következtek. Volt időm gondolkodni.
Ha még nem kapom meg az átesettségi igazolást amikor hívnak az oltás miatt, akkor elhiszik nekem bemondásra, hogy Covidos voltam? És 3 hónap múlva újra hívnak vagy nekem kell jelentkeznem? Egyáltalán tényleg 3 hónap múlva kaphatok oltást, vagy ez csak urban legend? Ha átestem a Covidon, akkor is kell oltás?
És megtaláltam az eeszt.gov.hu oldalt.
A 9. napon hívtam a háziorvosomat. Mit kell ahhoz tennem, hogy szabaduljak a karanténból? Gyorsteszt, PCR? Én mindenben benne vagyok!
Ő biztos nem fog PCR-ral szórakozni, különben is hallja a hangomon, hogy jól vagyok, írjak egy e-mailt, amire válaszul ő kienged a karanténból.
És az hivatalos lesz, vagy elfogadják bárhol is, ha van egy gmailes címről egy e-mailem, hogy kimehetek a karanténból???
Azt el. Hát jó, én leírtam, amit az orvos kért, és vártam lelkesen az elbocsájtó szép üzenetet. Az eeszt-n a háziorvos lezárta a Covidom! Hurrá! Ettől biztos beindultak a plasztik kártyát gyártó gépek. Utoljára gyerekkoromban voltam ennyire összezavarodva, hogy mit várok jobban, a Mikulást, a téli szünetet vagy a karácsonyt. Csak most a karanténból kiengedő e-mailt és a védettségi igazolást várom.
Külföldön akarok koncerten teraszolni.
Hogy visszatérhessek a jelenléti munkavégzéshez, mégis elmentem PCR-t csináltatni, a magánszektorba.
– És akkor hogy lesz nekem átesettségi igazolásom? – mintha hetek óta folyamatosan ezt kérdezgetném.
– Átesett a betegségen?
– Igen.
– Akkor miért van itt?
– Hogy visszatérhessek a jelenléti munkavégzéshez, a munkáltatóm kéri.
– Hát jó.
– És az átesettségi igazolás, az honnan lesz nekem?
– Ja, azt az önkormányzatnál kell megkérdezni. Ott majd biztos mondanak valamit.
(Döbbenten hallgattam. Önkormányzatnááál? Ez új! Önkormányzatnál hol? Jó, gondolom, hogy nem a gépjármű-osztályon, de mégis, hol??? És az jellemhiba, ha nem leszek a valamitől elégedett ? Én nem valamit akarok hallani, hanem a tutit, az egy és igaz választ, ami a védettségi igazoláshoz vezet.)
– De itt is tud csináltatni olyan tesztet, ami alapján kiállítjuk az átesettségi igazolást.
– ???? – komolyan, mint Alice, amikor a Nyúl üregébe zuhant. Csak csodálkozni tudtam. – És az milyen, az az igazolás?
– Az a plasztik kártya, amit a híradókban lehet látni.
– Azt nem az OEP, vagy valami állami szerv vagy hatóság adja?
– Mi is tudunk olyat adni.
– Ó, ez nagyszerű! Szeretném kérni akkor azt a csomagot – szóltam, mint Emily Gilmore a péntek esti vacsin, miközben belül egy egy egészen más film ment : - KEEEEEEEELLLLLLL! AKAROM! Ide nekem egy olyat! Hol írjam alá, fizetem is ki a 11 ezer forintot, csak ide nekem azt a kártyát !
– Sajnos, arra most nincs lehetőség. Ahhoz időpontot kell foglalni.
– Van foglalt időpontom. Arra jöttem.
– Az másik vizsgálatra van. És minden vizsgálathoz külön időpontot kell foglalni. És nem lehet változtatni a kért vizsgálat típusán. De úgy esett át a betegségen, hogy karanténban is volt?
– IGEN!
– Ó, hát akkor biztosan meglesz az az igazolás.
– Honnan, kitől, hogyan, mikor????
– Azt sajnos nem tudom.
– Az előbb mintha azt mondta volna, hogy az önkormányzatnál…
– Ja, az nem biztos.
Végre e-mail érkezett a háziorvostól! Neeeem, nem a karanténból kiengedő, hanem, hogy menjek az oltásomért, de izibe. Ha mégsem akarok, akkor azt leszek szíves neki írásban megindokolni.
Annyira fájó szívvel töröltem ki azt a változatot, hogy azért nem megyek oltásért, mert még mindig a karanténban (roh…) rostokolok!
Online bejelentést tettem a koronavírus elleni védettségi igazolvánnyal kapcsolatban.
Mostanra beláttam, hogy amit én légpárnás szuperexpressznek hittem, valójában nem más, mint a vasúti mellékvonalakon közlekedő kis, piros, motorvonat. Még mindig nem tudom, mikor kaphatok oltást. Még mindig nem tudom, hogyan és mikor kapom meg a védettségi igazolásom. Még mindig nem értem, amiatt, hogy az én ügyemben akadozik a gépezet, a gyerekeimnek miért jár hátrányos megkülönböztetés. Nyitás ide vagy oda, gyakorlatilag sehová nem mehetünk, ugyanis 18 éven aluliak mindenhová csak védettségi igazolvánnyal rendelkező felnőtt kísérővel mehetnek.
Nyitókép: Anna Shvets/Pexels
Coach
Néha csak úgy elnézem az embereket. Az apró részletekből, finom kis rezdülésekből, félbehagyott mondatokból próbálom összerakni a történetüket. Néha le is írom ezeket a történeteket.
Szerintem mindenki megérdemli, hogy olyan élete legyen, amiben jól tudja érezni magát. Coachként ezért dolgozom.
A hétköznapokban és a hozzáadott értékben hiszek. Meg a jó kávéban. :)
