Biocsírák. Zsenge hajtások gyógyító ereje. Csíráztassunk otthon! 1.
A csírák – különféle étkezési magok zsenge hajtásai – rendkívül egészségesek és jó ízűek. A biocsírákat élő élelmiszernek is nevezik, természetes vitamin-, ásványi anyag-, fehérje- és enzimforrás. Érdemes kipróbálni otthon a csíráztatást, egyrészt jóval olcsóbban juthatunk így hozzá a friss csemegéhez, mintha például bioboltban szereznénk be. A csíráztatás nem különösebben időigényes – a magokat naponta két-három alkalommal kell átöblíteni -, nem igényel nagy helyet, gyakorlatilag csak egy csíráztató edényre van szükség. Sokféle magot csíráztathatunk, ezek viszonylag könnyen és olcsón beszerezhetők. Összeállításunkban a főbb tudnivalókat ismertetjük.
A csírák élettani hatásai
A biocsíra friss, vegyszermentes táplálék. A csírák rendkívül gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban, enzimekben, antioxidánsokban. Elősegítik a tápanyagok lebontását, felszívódását, beépülését és a salakanyagok kiválasztását. Egyes csírák az orvostudomány által is bizonyítottan csökkentik a koleszterinszintet, segítséget nyújtanak a vérnyomás normalizálásában, valamint bizonyos szív- és érrendszeri problémák kialakulását gátolják. A megfigyelt rákmegelőző hatások közül egyre több nyer igazolást.
Csíráztató tál – kerámia legyen, vagy műanyag?
Csíráztató tál segítségével otthonunkban egyszerűen tudunk friss, finom csírákat termelni, hiszen csak levegőre, vízre és egy marék magra van szükség hozzá. Kerámia, üveg és műanyag edényekben, tálakban csíráztathatjuk a magokat. A kerámia csíráztató edények természetes anyaguknál fogva és kivitelezésük miatt is esztétikusak, de a tapasztalatok szerint nem a legideálisabbak, mivel a kerámiaedények magukba szívják a vizet, és az állandó nedvesség miatt a magok, a csírák nem tudnak jól fejlődni, bepenészesedhetnek.
A műanyag csíráztató edénykék ugyan kevésbé tetszetősek, viszont könnyen tisztíthatók és jól fejlődnek benne a magok. Lehet kapni kifejezetten csíráztatáshoz való befőttesüvegeket, műanyag üvegeket is, de sima befőttes üvegben is kipróbálhatjuk a csíráztatást (a beáztatott magot tegyük az üvegbe, az üveg száját kössük le légáteresztő textillel, és állítsuk fejre, hogy a felesleges víz távozni tudjon belőle).
Csíráztatási kisokos – a csíráztatás menete
Csak étkezési célra alkalmas bio magokat csíráztassunk, amelyek gyógynövény- és élelmiszerboltokban kaphatók. Sok esetben nemcsak a csávázott vetőmag, hanem a piacokon vásárolt sima mag is komoly problémákat okozhat, mivel ezeket néha vegyszerekkel kezelik penészesedés és rovarok ellen.
Mosás: a magokat szűrőben folyóvíz alatt alaposan mossuk le!
Áztatás: a tisztára mosott magokat öntsük át az alsó, zárt tálkába, majd engedjünk rá annyi vizet, hogy az bőven ellepje. Az áztatás addig tartson, amíg a magok szemmel láthatóan meg nem duzzadnak, ez átlag fél-egy nap alatt bekövetkezik. A vastagabb héjúak (tökmag, napraforgó stb.) áztatása még hosszabb időt igényel (1-2 napot).
Csíráztatás: a megduzzadt magokat tegyük rá a lyukacsos edényre, az alsó zárt edénybe öntsünk kevés vizet. A beáztatott magokból mindig csak annyi legyen a csíráztató tálban, amennyi kényelmesen elfér benne. Ha túl sok magot csíráztatunk egy edényben, kevésbé tudnak fejlődni és könnyebben megpenészesednek.
A magok átöblítését naponta legalább 2-3 alkalommal ismételjük meg – ez a nyákosodást előzi meg és a csírák fejlődéséhez biztosít vizet. A magoknak szükségük van arra, hogy enyhe párában legyenek, ezért helyezzünk rájuk egy másik lyukacsos tálkát, vagy takarjuk le egy egyszerű tányérral.
Ha a csírák penészesednének, próbáljuk meg fedő nélkül csíráztatni, sűrűbben öblíteni a csírákat, vagy szellősebb, pár fokkal hűvösebb helyre tenni a tálat. A csomagban több lyukacsos tálka is található, ez lehetővé teszi, hogy egyszerre nagyobb mennyiségű, vagy többféle magot csíráztassunk egy időben, több szinten.
A csíráztató tál elhelyezése: világosban a csírák sötétebb zöld színűek lesznek, C-vitaminban és karotinban sokkal gazdagabbak, mint a sötétben tartott társaik. Ügyeljünk arra, hogy a Nap közvetlenül ne süsse a maggal teli tálat, mert a napsütéstől megfőhetnek, tönkremehetnek benne a csírák. Az ideális csíráztatási hőmérséklet magfajtától függően 17-25 Celsius-fok.
A csíráztatás időtartama: felhasználástól függően 3 naptól akár egy-két hétig is tarthat. Ha búzafüvet nevelünk, akkor a csíráztatás, hajtatás eltarthat 4-5 hétig is.
Csírák felhasználása: nyersen, sütve vagy főzve egyaránt jó, magostól, vagy mag nélkül. Fontos tudnunk, hogy a csírák nyersen, friss állapotban tartalmazzák a legtöbb hasznos tápanyagot. Penészes, kellemetlen szagú csírákat soha ne együnk!
Csírák tárolása: nyersen hűtőben akár 1-2 hétig is eláll, vagy alacsony hőfokon (40-50 Celsius-fok) történő szárítás után, zárt dobozban tárolhatjuk.
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.