Egy barátságos rejtekhely, ahol mesehősnek lehet lenni: Kucok, a Tünet együttes interaktív gyerekelőadása

Lassan tíz éves a Kucok, de még mindig nagyon népszerű, ritka fajta a hazai gyermekszínházi darabok között: persze, a legtöbbje interaktív, vagyis a bátrabbak, kíváncsiak – akik ki mernek állni a többiek elé és ügyesen jelentkeznek – részt vehetnek az előadásban valamilyen feladat, kérdésre adott válasz erejéig. De a Kucok olyan interaktív előadás, amely az összes gyerek bevonásával és foglalkoztatásával zajlik az elejétől a végéig: ráadásul ez a szülőknek is nagyon szórakoztató, mert hagyják, hogy a gyerekek fantáziája, sajátos világa, humora kibontakozhasson, ami nagyon kedves ötleteket és vicces helyzeteket eredményez.

A Kucok egy színházi előadás és egy kreatív mozgásos-zenés foglalkozás keveréke, 3-7 éves kor között ajánlott.

A Tünet együttes tagjai ugyanis a gyerekek segítségét kérik az elveszett királylány felkutatásában és az éjszaka lidérceinek elűzésében. Az úton a kis kalandorok találkozhatnak egyszemű óriással, rongybabával, rozsdás robottal vagy egy lila hangyásszal, miközben mesehőssé válnak, egyszerre kapnak feladatokat és játszhatnak szabadon, dalt tanulnak és próbatételeket teljesítenek, mint például a csikiző kapun való átjutás. A táncegyüttesben jazz-zenészek is vannak, így bőven átszövi az eseményeket a tánc és a zene, a szájdob külön tetszést aratott és rajongókat szerzett.

De mi is az a Kucok? Egy barátságos rejtekhely, csupa párna és puhaság, csupa meleg, meghitt fény, egy védett hely, ahova behúzódva a fantázia határtalan kalandokra indulhat. Kucokfalva életében reggeltől másnap reggelig vesznek részt a gyerekek (ennyi a cselekmény ideje), megannyi kalanddal fűszerezve.

Már az első pillanatban különleges ötletek övezik a Kucok világát, a jelmezek nagyon kreatívak és szokatlanok, az egyszemű óriás a gyerekek egyik nagy kedvence, nem beszélve a ki-be kapcsolható robotról. Nekünk az a ruha tetszett a legjobban, amelyiket felsőkből varrtak össze, és úgy pörgött, ahogyan egyetlen királylányos ruha sem eddig még ezen a világon. Szabó Réka, a rendező és az eseményeket irányító Mesemondó pedig nagyon ügyel arra, hogy mindenkinek jusson a ruhából egy darab, amit megfoghat, és az egész előadás során mindenki jól érezze magát és kibontakozhasson olyan mértékben, amennyire szeretne.

Szülőként érdekes látni, mennyi mindent hozhatnak ki a gyerekekből a kreatív hozzáértők, például abban, hogyan ébresszük fel Kucokfalva alvó lakóit: több gyerek kedvesen simogatta őket, de amikor az nem használt, az egyik rávágta, hogy locsoljuk fel őket vízzel. “De hoztál locsolókannát magaddal?” – hangzik a kérdés, mire a talpraesett válasz: “Igen, láthatatlant.”. Meglocsolják az illetőt, aki fel is kel, és azután még számos alkalommal érezhetik azt a gyerekek, hogy valóban irányíthatják az események alakulását.

Számos kedves ötletet pedig haza is lehet vinni, mint azt, hogy puszikat gyűjtenek egy üvegbe, amikkel aztán nagyon hatékonyan legyőzik a lidérceket: azóta nekünk is van puszis ládikánk a gyerekágy mellett, nappal belegyűjtjük a puszikat, alváskor pedig kiengedjük, így aztán szerteszét repülve a szobában mindenféle kísértet beférkőzését megakadályozzák – láttuk, hogy ez működő megoldás, így aztán hiszünk is benne.

A Kucok nemrég a Jurányi Házból a Nemzeti Táncszínházba költözött, de azon kívül is sok helyen, például művelődési házakban is láthatjuk a Tünet együttes kedves darabját.

 

Weboldal: tunetegyuttes.hu/darab/kucok

 

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

4 × három =

hirdetés