Egy szabad nő. Ha ma élne, celeb lenne. Erdős Renée regényes élete
1905. július 3-án Bródy Sándor, a kor egyik ünnepelt írója és szívtiprója öngyilkosságot kísérelt meg az osztrák Schottwienben; egy Fiumében vásárolt pisztollyal szívtájékon lőtte magát. Az okot mindenki tudni vélte: Erdős Renée miatt történt. S a nő előtt, kinek írói kiteljesedését híres pályatársak, kultúrbarát mecénások sora segítette addig, hirtelen bezárultak az ajtók. Bródy volt a második férfi, aki Renée miatt akarta eldobni az életét. Pfeifer Károly, a Pallas vezérigazgatója meghalt, Bródy túlélte. Ki volt ez a nő, aki ilyen hatással volt a férfiakra, akiért rajongott a kor olvasóközönsége?
Felvidéki, sokgyermekes szegény magyar zsidó családban született. Színésznőnek tanult a fővárosban. Hiába, egy színház sem szerződtette.
Nézze, gyönyörűen szaval, de maga nem színpadra való. (…) Túl masszív, túl szoborszerű. (…) A színésznők legyenek lágyak, hajlíthatók. Gyúrhatók. Magát faragni kéne, annyira stabilan meg van építve. Az pedig fáradságos munka, s nem is hozza meg az eredményét.
Erdős Renée 1899 körül. Raáb Lajos fotója. Petőfi Irodalmi Múzeum, fotótár
Ez volt Renée első nagy mélypontja. Hazautazott Győrbe. Ám a sors nem varrodai munkásnak szánta. Rövidesen visszahívta egy ismerős család Budapestre felolvasónak; és szép lassan elindult az úton. Felfigyeltek szépírói tehetségére, s még inkább az általa képviselt, Magyarországon újszerűnek, merésznek számító írói hangra. A szabad(elvű) nő hangjára. Befolyásos kapcsolatok révén egyre több lapban jelentek meg rendszeresen a versei, tárcái. Elsőként Eötvös Károly híres ügyvéd, író-publicista karolta fel az Egyetértés c. lap főszerkesztőjeként, majd a Budapesti Napló, a Vasárnapi Újság és a Hét, a Magyar Hírlap is rendszeresen közölte az írásait az 1900-as évek elején.
Népszerűségét leginkább a mai celebekéhez lehet hasonlítani – jó értelemben véve – írja róla Menyhért Anna.
Miben volt újszerű? Tárcaíróként kiállt az egyenjogúság mellett; küldetésének tartotta a nők felvilágosítását. Írásaival nem az akkoriban megszokott és elvárt tartózkodó leányi bájt közvetítette, hanem a nő testiség iránti igényét, szerelmi vágyát, regényeiben helyet kapott a szexualitás, ráadásul zavarba ejtő nyíltsággal; regényeit a fiatal lányok és a nők titokban olvasták. Nemcsak a férfiakra volt nagy hatással.
Ajándékokkal, házassági ajánlatokkal halmozták el, de a házasságra ekkoriban egyáltalán nem volt fogékony. Renée nem volt különösebben szép, de sok embert megbabonázott. Magánélete sem volt szokványos: családjától távol, szingli, önálló jövedelemmel rendelkező szellemi foglalkozású szabadúszóként élt Budapesten, cselédet és szeretőket tartott. Egyik pártfogója, aki anyagilag is segítette, s akivel sok időt töltött, egy saját neméhez vonzódó erdélyi asszony volt.
Bródy Sándor
Szeretője volt – többek között – Bródy Sándor a családos, csapodár író is, aki viharos viszonyuk lezárása után nem sokkal öngyilkosságot kísérelt meg.
Menyhért Anna író-irodalomtudós Egy szabad nő című regényében Erdős Renée életének egyik meghatározó, 1898-tól 1905-ig tartó szakaszát eleveníti fel; a történetet versek, levélrészletek színesítik, hitelesítik. A regényes életrajz komoly kutatómunka eredménye; a könyv részben a képzelet szüleménye, részben pedig tényeket közöl.
– Hét évvel ezelőtt kezdtem el Erdős Renée-vel foglalkozni. Tetszettek a versei és a regényei, noha eleinte nehezen tudtam csak közeledni hozzá. Szokatlan volt, és mert nem olvastam tőle semmit korábban, idegennek találtam. Aztán, ahogy fokozatosan jobban megismertem, lenyűgözött a műveiből és leveleiből kirajzolódó élettörténete, a személyisége, a határozottsága, a rugalmassága, a kezdeményezőkészsége, az ereje és a vonzereje, és legfőképpen az a képessége, hogy súlyos csapások után újra és újra képes volt felállni és megújulni – írja Menyhért Anna a kötet utószavában.
Nem váltak valóra a férfi pályatársak jóslatai, mely szerint egy nő házasságkötés, gyermekvállalás után bizonyosan felhagy az írói hivatással. Erdős Renée 34 évesen (1913-ban) feleségül ment Fülep Lajos művészettörténészhez, akitől két gyereke született, de 1918-ban elváltak. Az irodalmi életből való száműzetés után az 1920-as és 1930-as években lett újra sikeres szerző, ezúttal regényíró, aki a korban egyedülálló módon bestsellerei bevételéből villát vehetett.
Egy szabad nő – Erdős Renée regényes élete
Szerző: Menyhért Anna, Kiadó: General Press Kft.
Oldalszám: 228 oldal
Megjelenés: 2016.
Méret: 125 mm x 189 mm
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789636438968
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Az UNICEF Ébresztő óra önkéntes előadója vagyok, táborszervezésben sok éves tapasztalattal rendelkezem.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
