Egy szabad nő. Ha ma élne, celeb lenne. Erdős Renée regényes élete
1905. július 3-án Bródy Sándor, a kor egyik ünnepelt írója és szívtiprója öngyilkosságot kísérelt meg az osztrák Schottwienben; egy Fiumében vásárolt pisztollyal szívtájékon lőtte magát. Az okot mindenki tudni vélte: Erdős Renée miatt történt. S a nő előtt, kinek írói kiteljesedését híres pályatársak, kultúrbarát mecénások sora segítette addig, hirtelen bezárultak az ajtók. Bródy volt a második férfi, aki Renée miatt akarta eldobni az életét. Pfeifer Károly, a Pallas vezérigazgatója meghalt, Bródy túlélte. Ki volt ez a nő, aki ilyen hatással volt a férfiakra, akiért rajongott a kor olvasóközönsége?
Felvidéki, sokgyermekes szegény magyar zsidó családban született. Színésznőnek tanult a fővárosban. Hiába, egy színház sem szerződtette.
Nézze, gyönyörűen szaval, de maga nem színpadra való. (…) Túl masszív, túl szoborszerű. (…) A színésznők legyenek lágyak, hajlíthatók. Gyúrhatók. Magát faragni kéne, annyira stabilan meg van építve. Az pedig fáradságos munka, s nem is hozza meg az eredményét.
Erdős Renée 1899 körül. Raáb Lajos fotója. Petőfi Irodalmi Múzeum, fotótár
Ez volt Renée első nagy mélypontja. Hazautazott Győrbe. Ám a sors nem varrodai munkásnak szánta. Rövidesen visszahívta egy ismerős család Budapestre felolvasónak; és szép lassan elindult az úton. Felfigyeltek szépírói tehetségére, s még inkább az általa képviselt, Magyarországon újszerűnek, merésznek számító írói hangra. A szabad(elvű) nő hangjára. Befolyásos kapcsolatok révén egyre több lapban jelentek meg rendszeresen a versei, tárcái. Elsőként Eötvös Károly híres ügyvéd, író-publicista karolta fel az Egyetértés c. lap főszerkesztőjeként, majd a Budapesti Napló, a Vasárnapi Újság és a Hét, a Magyar Hírlap is rendszeresen közölte az írásait az 1900-as évek elején.
Népszerűségét leginkább a mai celebekéhez lehet hasonlítani – jó értelemben véve – írja róla Menyhért Anna.
Miben volt újszerű? Tárcaíróként kiállt az egyenjogúság mellett; küldetésének tartotta a nők felvilágosítását. Írásaival nem az akkoriban megszokott és elvárt tartózkodó leányi bájt közvetítette, hanem a nő testiség iránti igényét, szerelmi vágyát, regényeiben helyet kapott a szexualitás, ráadásul zavarba ejtő nyíltsággal; regényeit a fiatal lányok és a nők titokban olvasták. Nemcsak a férfiakra volt nagy hatással.
Ajándékokkal, házassági ajánlatokkal halmozták el, de a házasságra ekkoriban egyáltalán nem volt fogékony. Renée nem volt különösebben szép, de sok embert megbabonázott. Magánélete sem volt szokványos: családjától távol, szingli, önálló jövedelemmel rendelkező szellemi foglalkozású szabadúszóként élt Budapesten, cselédet és szeretőket tartott. Egyik pártfogója, aki anyagilag is segítette, s akivel sok időt töltött, egy saját neméhez vonzódó erdélyi asszony volt.
Bródy Sándor
Szeretője volt – többek között – Bródy Sándor a családos, csapodár író is, aki viharos viszonyuk lezárása után nem sokkal öngyilkosságot kísérelt meg.
Menyhért Anna író-irodalomtudós Egy szabad nő című regényében Erdős Renée életének egyik meghatározó, 1898-tól 1905-ig tartó szakaszát eleveníti fel; a történetet versek, levélrészletek színesítik, hitelesítik. A regényes életrajz komoly kutatómunka eredménye; a könyv részben a képzelet szüleménye, részben pedig tényeket közöl.
– Hét évvel ezelőtt kezdtem el Erdős Renée-vel foglalkozni. Tetszettek a versei és a regényei, noha eleinte nehezen tudtam csak közeledni hozzá. Szokatlan volt, és mert nem olvastam tőle semmit korábban, idegennek találtam. Aztán, ahogy fokozatosan jobban megismertem, lenyűgözött a műveiből és leveleiből kirajzolódó élettörténete, a személyisége, a határozottsága, a rugalmassága, a kezdeményezőkészsége, az ereje és a vonzereje, és legfőképpen az a képessége, hogy súlyos csapások után újra és újra képes volt felállni és megújulni – írja Menyhért Anna a kötet utószavában.
Nem váltak valóra a férfi pályatársak jóslatai, mely szerint egy nő házasságkötés, gyermekvállalás után bizonyosan felhagy az írói hivatással. Erdős Renée 34 évesen (1913-ban) feleségül ment Fülep Lajos művészettörténészhez, akitől két gyereke született, de 1918-ban elváltak. Az irodalmi életből való száműzetés után az 1920-as és 1930-as években lett újra sikeres szerző, ezúttal regényíró, aki a korban egyedülálló módon bestsellerei bevételéből villát vehetett.
Egy szabad nő – Erdős Renée regényes élete
Szerző: Menyhért Anna, Kiadó: General Press Kft.
Oldalszám: 228 oldal
Megjelenés: 2016.
Méret: 125 mm x 189 mm
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789636438968
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
