Eltérő fejlődésű gyermekek. Mire érdemes figyelni? A részképességzavarok megnyilvánulási tünetei óvodáskorban

Hogy megfelelően fejlődik-e egy gyermek, az sok esetben az óvodai évek alatt derül ki. A sajátos nevelésű igényű (SNI) gyermekek aránya évről évre emelkedik, legalábbis erre mutatnak rá a statisztikák. A KSH 2018/19-es tanévre vonatkozó oktatási adatai szerint a vizsgált időszakban közel 10 ezer gyermek volt érintett a mintegy 326 ezerből; több mint 80 százalékuk integrált nevelésben részesül, vagyis a többségi kortárs csoportban töltik a napjaikat. Ha egy gyermek eltérően fejlődik, az a szülőknek nem feltétlenül tűnik fel, ám az óvodapedagógusoknak észre kell(ene) venniük.

Az óvodapedagógusok jól ismerik a gyermekeket, hisz a nap nagy részét együtt töltik velük. A fejlődésben, képességekben megmutatkozó esetleges eltérések korai felismerésével, az időben végzett szűréssel és fejlesztéssel sokat tehetnek annak érdekében, hogy a gyermek megfeleljen az iskolai követelményeknek. Az óvodáskorban elmaradt – egyénre szabott – fejlesztések sok esetben tanulási, beilleszkedési zavarként jelentkeznek az iskolában; a probléma nem oldódik meg magától… Alapvetően az óvodapedagógus feladata, hogy segítséget nyújtson a szülőknek abban, hogy elfogadó és hatékony segítőjévé váljanak a gyermeküknek, de a szülők az óvodai szociális segítők, az óvodapszichológusok és a védőnő segítségét is kérhetik. 

Az óvodapedagógusok ismerik az ún. jelzőtüneteket, melyek azt mutatják, hogy a gyermek eltérően fejlődik. Összefoglaltuk a legfontosabb jelzőtüneteket, melyek támpontként szolgálhatnak a szülőknek – fontos megjegyezni, hogy bár szűrést végeznek az óvodákban, a diagnózist szakember állítja fel, az alábbi felsorolás a korai felismerésben segíthet, de minden kisgyermekes szülőnek hasznos lehet.

Gyanúra ad okot óvodáskorban:

• az anyanyelvi fejlettség alacsony szintje
• a szegényes szókincs
• a nehézkes mondatalkotási készség
• a fejletlen szövegemlékezet 
• a beszédhangok tiszta ejtésének hiányosságai
• a megkésett beszédfejlődés
• az elhúzódó pöszeség
• ha a gyermek nem szívesen hallgat mesét, verset, és nehezen tanulja meg azokat
• ha látás és/vagy hallás útján képtelen a hasonlóság-különbözőség felismerésére
• a Gestalt-látás zavara (ez az a képességünk, ami szükséges az olvasás tanulásához; ettől függ, hogy tudjuk-e a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként felfogni)
• ha nehezen tud csoportosítani megadott szempont szerint
• ha képtelen egyszerre több szempont figyelembevételére
• a diszharmonikus mozgás
• az éretlen finommotorika (a kézügyességben mutatkozik meg)
• grafomotoros fejletlenség (a gyermek nem akar, nem tud, nem mer, vagy nem szeret rajzolni, gyöngyöt fűzni, aprólékos, finom kézmozgásokat igénylő feladatokat végezni, gondot jelent számára a ruha begombolása, a cipzár felhúzása, a cipőfűző befűzése stb.)
• a gyermek kétdimenziós ábrát nem tud térben összerakni (konstruktív apraxia)
• nem tudja időben befejezni a mozgást, mert nem észleli megfelelően a tárgyak hozzá viszonyított távolságát (dysmetria)
• bizonytalan a testrészek megmutatásakor, megnevezésekor
• nehézséget okoz a mozgások utánzása
• emberrajza szegényes
• hibásan használja a téri irányokat, téri relációkat, téri emlékezete fejletlen
• nehezen tájékozódik a körülötte lévő térben
• ha kialakulatlan a laterális dominancia: makacs irányvesztés, rejtett balkezesség, jobb-bal megkülönböztetés nehezítettsége
• az időérzékelés zavara, az időbeliséget kifejező fogalmak hiánya
• az emlékezet zavarai
• a szórt figyelem, a gyenge koncentrálóképesség
• a könnyű elterelhetőség, a rövidtávú figyelem
• az apró részletek pontos megfigyelésének képtelensége

Az interneten mindezekről részletes ismertetők lelhetők fel – érdemes megbízható forrásból tájékozódni! 

Könyvajánló: Aszalai Anett, Horváth Judit, Horváthné Csapucha Klára, Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az óvónőnek észre kell venni, Flaccus Kiadó, 2015