Eltérő fejlődésű gyermekek. Mire érdemes figyelni? A részképességzavarok megnyilvánulási tünetei óvodáskorban
Hogy megfelelően fejlődik-e egy gyermek, az sok esetben az óvodai évek alatt derül ki. A sajátos nevelésű igényű (SNI) gyermekek aránya emelkedik, legalábbis erre mutatnak rá a statisztikák. A KSH szerint a 2020/2021-es tanévben a nevelési-oktatási intézményekben közel 93,7 ezer sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót nevelnek, oktatnak. Ha egy gyermek eltérően fejlődik, az a szülőknek nem feltétlenül tűnik fel.
A gyermekkel kapcsolatban álló szakemberek (óvodapedagógusok, fejlesztőpedagógusok) a fejlődésben, képességekben megmutatkozó esetleges eltérések korai felismerésével, az időben végzett szűréssel sokat tehetnek annak érdekében, hogy a gyermek megkapja a szükséges fejlesztéseket és ennek eredményeként megfeleljen az iskolai követelményeknek. Az óvodáskorban elmaradt – egyénre szabott – fejlesztések sok esetben tanulási, beilleszkedési zavarként jelentkeznek az iskolában. Alapvetően az óvodapedagógus feladata, hogy segítséget nyújtson a szülőknek abban, hogy elfogadó és hatékony segítőjévé váljanak a gyermeküknek, emellett a szülők a nevelési tanácsadók, az óvodai szociális segítők, az óvodapszichológusok és a védőnő segítségét is igénybe vehetik.
Az alábbiak olyan jelzőtünetek, melyek azt mutatják, hogy a gyermek nagy valószínűséggel az átlagostól eltérően fejlődik. Támpontként szolgálhatnak a szülőknek. Fontos megjegyezni, hogy bár szűrést végeznek az óvodákban, a diagnózist szakember állítja fel, az alábbi felsorolás a korai felismerésben segíthet, de minden kisgyermekes szülőnek hasznos lehet.
Gyanúra ad okot óvodáskorban:
- az anyanyelvi fejlettség alacsony szintje
- a szegényes szókincs
- a nehézkes mondatalkotási készség
- a fejletlen szövegemlékezet
- a beszédhangok tiszta ejtésének hiányosságai
- a megkésett beszédfejlődés
- az elhúzódó pöszeség
- ha a gyermek nem szívesen hallgat mesét, verset, és nehezen tanulja meg azokat
- ha látás és/vagy hallás útján képtelen a hasonlóság-különbözőség felismerésére
- a Gestalt-látás zavara (ez az a képességünk, ami szükséges az olvasás tanulásához; ettől függ, hogy tudjuk-e a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként felfogni)
- ha nehezen tud csoportosítani megadott szempont szerint
- ha képtelen egyszerre több szempont figyelembevételére
- a diszharmonikus mozgás
- az éretlen finommotorika (a kézügyességben mutatkozik meg)
- grafomotoros fejletlenség (a gyermek nem akar, nem tud, nem mer, vagy nem szeret rajzolni, gyöngyöt fűzni, aprólékos, finom kézmozgásokat igénylő feladatokat végezni, gondot jelent számára a ruha begombolása, a cipzár felhúzása, a cipőfűző befűzése stb.)
- a gyermek kétdimenziós ábrát nem tud térben összerakni (konstruktív apraxia)
- nem tudja időben befejezni a mozgást, mert nem észleli megfelelően a tárgyak hozzá viszonyított távolságát (dysmetria)
- bizonytalan a testrészek megmutatásakor, megnevezésekor
- nehézséget okoz a mozgások utánzása
- emberrajza szegényes
- hibásan használja a téri irányokat, téri relációkat, téri emlékezete fejletlen
- nehezen tájékozódik a körülötte lévő térben
- ha kialakulatlan a laterális dominancia: makacs irányvesztés, rejtett balkezesség, jobb-bal megkülönböztetés nehezítettsége
- az időérzékelés zavara, az időbeliséget kifejező fogalmak hiánya
- az emlékezet zavarai
- a szórt figyelem, a gyenge koncentrálóképesség
- a könnyű elterelhetőség, a rövidtávú figyelem
- az apró részletek pontos megfigyelésének képtelensége
Az interneten mindezekről részletes ismertetők lelhetők fel – érdemes megbízható forrásból tájékozódni!
Könyvajánló: Aszalai Anett, Horváth Judit, Horváthné Csapucha Klára, Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az óvónőnek észre kell venni, Flaccus Kiadó, 2015
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
