Az étel mint lelki gyorssegély. A krónikus falászavar mentális betegség, sokan nem ismerik fel vagy titokban tartják, és nem csak a nőket sújtja

Tudtad, hogy a falászavar – mint az evészavarok egyik fajtája – 2013 óta önálló kórképként szerepel a mentális betegségek sorában? A leggyakrabban a testképzavar-evészavar együtteséről, a kóros soványságról – anorexiáról -, valamint a „habzsolások” utáni önhánytatásról, a bulimiáról hallunk, amit a hízástól, elhízástól való kóros félelem irányít. (Ez persze csak a felszín, a hízástól való félelem mögött sok esetben pszichés problémák, önértékelési zavarok állnak.)

Ritkán hallunk arról, hogy egy férfi is lehet anorexiás vagy bulimiás; jellemzően a fiatal nőket sújtja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az evészavar női szimptóma. Míg a bulimia és az aneroxia a fiatalabb korosztályra jellemző, addig a falászavar inkább a harmincasok, negyvenesek problémája, és az érintettek közel fele férfi.

Mentális problémáról beszélünk, noha sok esetben nem fogalmazódik meg így, sem az érintettben, sem a környezetében. Részben azért, mert falászavar nem nyilvánvaló mások számára: az érintettek társaságban „normálisan” étkeznek, normál adagokat fogyasztanak. Többnyire akkor jelentkeznek náluk a falásrohamok, amikor egyedül vannak; gyakran este, éjjel.

Falászavarról akkor beszélünk, ha a kontrollálatlan falásrohamok minimum 3 hónapig fennállnak, és hetente legalább egyszer jelentkeznek.

Egy-egy roham után szinte minden esetben szégyenérzet jelentkezik, az illetőt tehetetlenség és düh keríti hatalmába. Bár a falászavar sokáig (vagy akár egy életen át) titokban tartható, azért általában van jele: a falászavarban szenvedők közel fele túlsúlyos, mivel egy-egy falásroham után nem kompenzálnak, azaz nem hánytatják magukat vagy nem próbálják a túlzott kalóriabevitelt ledolgozni sporttal, mondja dr. Babusa Bernadett, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa. Meghatározó, hogy

a falászavarban szenvedőknél nem alakul ki teltségérzet evés során,

így olyan szintig képesek túlenni magukat, hogy végül kellemetlen feszültségérzés jelentkezik.

A szakember szerint biológiai és pszichológiai tényezők is állhatnak a zavar hátterében, ezért a kezelés is komplex megközelítésben valósul meg. Több ok is kiválthatja a falászavart, illetve hajlamosíthat rá; egyrészt agyi vagy genetikai eredetű biológiai tényezők is állhatnak a háttérben, másrészt pszichológiai okok, például alacsony önértékelés, szorongás, depresszió is jelen lehetnek, illetve a negatív érzelmekkel való nehéz megküzdési mód, valamint a testet ért folyamatos kritikák megléte is jellemző. Gyakori, hogy az érintett gyermekként kövér volt, illetve, hogy fizikai vagy szexuális abúzust élt át.

– A klasszikus evészavarokkal összevetve elmondható, hogy falászavar esetén meghatározóbb a negatív érzelmek – harag, düh, frusztráció – jelenléte, miközben ritkábban jellemző a testsúly és az alak miatti szorongás. Összességében a népesség mintegy 1-3 százaléka lehet érintett – fogalmaz az egyetemi adjunktus.

A klinikai szakpszichológus szerint azoknak az elhízottaknak, akik falászavarban szenvednek, jellemzően rendszertelenebbek az étkezési szokásaik, napközben is többet nassolnak, ehhez jönnek a falásrohamok, amelyeket kiválthat akár stressz, szorongás és depresszió is. Ilyenkor az evés révén igyekszik az érintett szabályozni a negatív érzelmi állapotokat.

Az evészavar általában krónikus betegség, hosszú hónapokig, évekig fennáll, és többnyire akkor kerül a páciens az ellátásba, amikor egyéb, másodlagos zavarok is jelentkeznek. Jellemzőek a pszichés problémák, a túlsúly miatt pedig magas vérnyomás, szívbetegség és mozgásszervi megbetegedések is előfordulhatnak.

Mivel az okok szerteágazóak, a kezelés is komplex módon történik, amelynek része lehet az egyéni vagy csoportos pszichoterápia. Kiemelt cél a negatív érzelmekkel való megküzdés elsajátítása. Amennyiben nagyon előtérbe kerül valamilyen társult pszichés probléma, úgy szükség esetén gyógyszeres kezelés is szóba jöhet. A testsúlycsökkentő programban való részvétel az esetek többségében elkerülhetetlen.

A cikk alapjául a Semmelweis Egyetem sajtóközleménye szolgált

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

5 + három =

hirdetés