Hahó, indián nyár! Szerinted oké, hogy fűteni kell?
//
Léteznek emberek – felteszem, nem kevesen -, akik napelemmel működnek. Akik akkor érzik teljesnek magukat, en bloc az életet, ha derült az idő, ha a Nap zavartalanul ontja sugarait. Repkedhetnek kint mínuszok, ha elegendő napfényt kapnak, vígan éldegélnek. Persze szeretik a meleget is, de jaj nekik, ha esik, ha fúj, olyankor ők is beborulnak. Időjárás által vezérelt hangulatemberek; szűnni nem akaró esőben, nyakig érő latyakban nincs kedvük a létezéshez.
Szeptember 21-e van és napok óta fűteni kell. Nem kellene, de olyan hideg van, hogy magától bekapcsol a rendszer. És hol van még november, január harmadik hétfőjéről, az év legszomorúbb napjáról nem is beszélve…
Napelemmel működöm én is – kezdem érteni nőtársaimat, akik szeptember elseje óta lázasan készülődnek a karácsonyra. Én a radiátorokba kapaszkodom egyelőre. Fázom a lenge gönceimben, a csizmát már elővettem. Indián nyár, nem ezt ígérted…
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média izgalmas világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbáltam magam. 2006-2012 között szakújságíróként tevékenykedtem, szakmai kiadványok és rendezvények létrejöttében közreműködtem.
Néhány éve visszakanyarodtam a segítő hivatáshoz; gyermekvédelmi alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom, prevenciós foglalkozásokat tartok, szakmai érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a szociális kompetenciafejlesztés és a készségfejlesztés áll. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének mesterképzésén az iskolai mentálhigiéné volt a kutatási témám. Okleveles szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró és kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem.
