Hahó, indián nyár! Szerinted oké, hogy fűteni kell?
Léteznek emberek – felteszem, nem kevesen -, akik napelemmel működnek. Akik akkor érzik teljesnek magukat, en bloc az életet, ha derült az idő, ha a Nap zavartalanul ontja sugarait. Repkedhetnek kint mínuszok, ha elegendő napfényt kapnak, vígan éldegélnek. Persze szeretik a meleget is, de jaj nekik, ha esik, ha fúj, olyankor ők is beborulnak. Időjárás által vezérelt hangulatemberek; szűnni nem akaró esőben, nyakig érő latyakban nincs kedvük a létezéshez.
Szeptember 21-e van és napok óta fűteni kell. Nem kellene, de olyan hideg van, hogy magától bekapcsol a rendszer. És hol van még november, január harmadik hétfőjéről, az év legszomorúbb napjáról nem is beszélve…
Napelemmel működöm én is – kezdem érteni nőtársaimat, akik szeptember elseje óta lázasan készülődnek a karácsonyra. Én a radiátorokba kapaszkodom egyelőre. Fázom a lenge gönceimben, a csizmát már elővettem. Indián nyár, nem ezt ígérted…
Több mint húsz évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként. Szerettem volna kimaradni a nagy médiaátrendeződésből, részben ezért hoztam létre ezt a független felületet. Hét és fél év telt el magazin indulása óta. Kitartó munka, elköteleződés eredménye, család, munka mellett, szabadidőnk terhére gondozzuk. Hálás vagyok mindazoknak, akik részt vállalnak benne.
Képesítéseim: szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró, kiadványszerkesztő. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet végzős MA-hallgatója vagyok, kutatási területem az iskolai mentálhigiéné.
Ide írhatod a véleményed!
Want to join the discussion?Feel free to contribute!