Homo Sustainabiliticus, a 21. század környezettudatos embere
Az utóbbi években a fenntarthatóság sokkal inkább előtérbe került, mint valaha. Szelektív hulladékgyűjtés, zerowaste (hulladékmentes életmód), újrahasznosítás, környezetbarát megoldások, karbonsemlegesség, ökológiai lábnyom. Fogalmak, amikkel nap mint nap találkozunk és létünk részéve váltak, de mennyire élünk e szempontok szerint? Mit hajlandó megtenni egy átlag magyar a fenntarthatóság jegyében? Lemondunk igényeinkről, esetleg átalakítjuk azokat? Egyáltalán mennyire vagyunk tisztában ezeknek a fogalmaknak a jelentésével?
Egy közelmúltban végzett reprezentatív kutatás ezekre a kérdésekre kereste a választ. Az eredmények biztatóak. A válaszok azt tükrözik, hogy a szemléletváltás egyre nagyobb hangsúllyal van jelen az emberek életében, gondolkodásmódjában. Egy hosszú folyamat elején vagyunk, de már most érzékelhető, hogy a fogyasztást, a természeti erőforrások felhasználását, az élővilág védelmét illetően a 21. század korszakváltást hozhat. A kutatási eredmények is rávilágítanak, hogy alapvetően nyitottak vagyunk a zöld kezdeményezésekre, amennyiben ezek könnyen elérhető és lehetőleg olcsó megoldások.
Fotó: Anete Lusina
Vannak olyan egyszerű lépések, melyekkel mi is tehetünk Földünk megóvásért, sőt ezek nagy része már beépült a mindennapjainkba.
Első helyen áll a hulladékok szelektálása. A válaszadók több mint kétharmada – 77 százaléka – szétválogatva gyűjti a háztartásában keletkezett hulladékát. Ha valami elromlik, akkor a magyarok kétharmada szívesebben gondolkodik javításban, mintsem rögtön egy új termék vásárlásában. Ez környezet- és pénztárcabarát megoldás is egyben. Dobogós helyen áll még a hazai termékek előnyben részesítése is (a válaszadók 69 százaléka legalábbis ezt a válaszlehetőséget jelölte meg), ez pedig azért előremutató, mert így kisebb a szállítás okozta környezetszennyezés mértéke. A kutatás rámutat arra is, hogy a lakosság nagy része, 61 százaléka, igyekszik minimalizálni a műanyag zacskók használatát és inkább a többször használatos textiltáskákat választják.
De mi a helyzet azokkal a megfontolásokkal, amelyek már egy fokkal kívül eshetnek komfortzónánkon, vagy éppen a büdzsénken?
A kutatásból kiderült, hogy minden harmadik ember (a válaszadók 32 százaléka) előnyben részesíti a környezetre kevésbé káros „zöld” termékek vásárlását, bár nagy százalékuknál (49 százaléknál) ez még mindig inkább csak alkalomadtán fordul elő. A válaszadók 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számukra az ár az elsődleges szempont. Kifejezetten a fenntarthatóság miatt kevesen (21 százalék) hajlandóak használt termékeket vásárolni, legyen az bútor, ruházat vagy háztartási eszköz, illetve ugyanilyen arányban érdeklődnek a csomagolásmentes boltok iránt is. Ennek ellenére bizakodásra ad okot az, hogy a magyarok majd fele (48 százaléka) az újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagú csomagolásokban lévő termékeket választja szívesebben.
A fenntarthatóság előtérbe kerülésével olyan szavak épültek be a köztudatba, illetve szinte mindennapi szóhasználatunkba, melyek pontos jelentésével nem feltétlenül vagyunk tisztában. Így például minden harmadik magyar találkozott már az ökológiai lábnyom* fogalmával, mégsem ismerik pontos jelentését, illetve majdnem felük van ugyanígy a karbonsemlegességgel**. Ettől függetlenül a gyártók bátran használják az ilyen és ehhez hasonló megnevezéseket, bélyegeket termékeiken, hiszen pozitív gondolatokat csatolnak hozzájuk a vásárlók.
* Ökológiai lábnyom: az ökológiai lábnyom azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. A számítás elvégezhető egy adott háztartásra is >>
** Karbonsemlegesség: a karbonsemlegesség az üveghatású gázok kibocsátásának csökkentésével érhető el. A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy megvalósul az egyensúly a légkörbe kibocsátott szén-dioxid, és az elnyelt szén-dioxid mennyisége között. A nulla nettó szén-dioxid-kibocsátás elérése érdekében a globális üvegházhatású gázkibocsátást szénmegkötéssel lehet ellensúlyozni. A szén-oxidok légkörből való eltávolításának, majd azok eltárolásának folyamatát nevezzük szénmegkötésnek.
A reprezentatív kutatást a Magyarvíz Kft. végezte. Cikkünk a sajtóközleményük alapján készült
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
