Inzulinrezisztencia. Sokat beszélünk, de keveset tudunk róla

Az inzulinrezisztencia manapság felkapott és „divatosnak” mondható betegség, melynek diagnosztikájával és terápiájával kapcsolatban még a szakemberek sem mindig értenek egyet. Ugyanakkor az inzulinrezisztencia mindenképpen komolyan veendő betegség, amivel foglalkozni kell!

Napjainkban egyre többet beszélünk az inzulinrezisztenciáról, gyakrabban halljuk a kérdést: te is „IR-es” vagy? Úgy tűnik, hogy egyre több ember szenved ebben az állapotban. De tényleg gyakoribb az inzulinrezisztencia (IR), mint néhány évtizeddel ezelőtt? Egyrészt minden bizonnyal igen, hiszen – ahogyan később még szó lesz róla – az életmód (egészségtelen, szénhidrátdús táplálkozás, elhízás stb.) is elősegítheti az IR kialakulását. Más részről viszont biztosan szerepet játszik benne a nagyobb tudatosság is, így olyan betegek is diagnózishoz jutnak, akiket korábban például az ismeretlen eredetű meddőség skatulyájába soroltak be.

Honnan veheted észre, hogy IR-ed lehet?

Ez azért nehéz kérdés, mert az IR sok esetben nem jár észrevehető tünetekkel, vagy olyan panaszokat okoz, ami az élet „normális” velejárójának vagy a stresszes életmód következményének tűnhet: egy kis fáradékonyság, hajhullás, amit különösen ilyenkor, a hosszú tél végén hajlamosak vagyunk a tavaszi fáradtság számlájára írni.
Fontos tudni azonban, hogy a laboratóriumi vizsgálatok többnyire már akkor kóros eredményeket adnak, amikor az IR-nek még nincs specifikus tünete. IR-ben a vércukorszint gyakran még normális, sőt alacsony is lehet, hosszabb távon azonban emelkedett vércukorszinthez vezethet.

Az IR megzavarhatja a reproduktív funkciókat is: a ciklus felborulhat, meddőség alakulhat ki. Ugyancsak a hormonháztartás zavarainak tudható be a foltos hajhullás, a fokozott szőrösödés vagy a férfi nemi hormonok túlsúlyára utaló egyéb tünetek megjelenése. Az IR-es betegek emellett gyakran hízásról és arról számolnak be, hogy nehezen tudják a felszedett kilókat leadni.
Könnyebben alakul ki IR azoknál, akik sok szénhidrátot fogyasztanak; ülőmunkát végeznek, illetve összességében mozgásszegény életmódot folytatnak; túlsúlyosak vagy elhízottak; tartós szteroidkezelésben részesülnek stb.

Hogyan történik az IR-gyanú kivizsgálása?

A legfontosabb, hogy megfelelő szakembert keress fel, ha arra gyanakszol, hogy te is inzulinrezisztens vagy. Ha a panaszaid alapján az orvos is megalapozottnak tartja a gyanút, az IR kimutatására alkalmas vizsgálatokat fog kérni. Anélkül, hogy ennek részleteibe belemennénk, ez többnyire laboratóriumi vizsgálatokat, egyebek mellett az úgynevezett terheléses vércukor- és inzulinvizsgálatot jelenti. Ezek a vizsgálatok bár időigényesek, de nagyobb kényelmetlenséggel nem járnak, a beteg szempontjából csupán többszöri vérvételt jelentenek.
Amint megvan a diagnózis, új szereplő lép a képbe: a dietetikus. A másik főszereplő pedig éppen te vagy!

Diéta, amiben a 160 nem mindig 160!

Szánj időt a dietetikussal való konzultációra, hiszen ő az, aki segít beállítani a diétát és később is minden kérdésednél a segítségedre lesz. Sok helyen olvashatsz az IR kezelésére általánosságban alkalmas úgynevezett „160 g CH tartalmú diétáról”. Jelen esetben a 160 gramm nem jelenti feltétlen azt, hogy ez a szénhidrátmennyiség lesz neked is a megfelelő. A dietetikus az, aki az egyéni körülmények ismeretében összeállítja a személyre szabott étrendedet. Megtanulhatod tőle azt is, melyek a tiltott élelmiszerek, mik azok az úgynevezett gyors és lassú felszívódású szénhidrátok, hány étkezést kell beiktatnod a napirendedbe az eddigi 2-3 helyett, hogy a napi tápanyagbevitel ne egyszerre nagy mennyiségben, hanem több kisebb adagra elosztva jusson be a szervezetbe.

Mozdulj meg végre!

A leggondosabban megtervezett terápia sem elegendő a helyzet megoldásáért. Már azzal is sokat tehetsz önmagadért, ha heti kétszer-háromszor alkalmanként 40-50 percet mozogsz. Olyan mozgást keress, amit szívesen végzel!

Van, hogy csak a gyógyszer segít

Jó hír, hogy a megfelelő étrend és a fizikai aktivitás általában meghozza a kívánt javulást. Ha mégsem, orvosod gyógyszerrel is kiegészítheti a kezelést. „Rossz” hír, hogy önmagában a legkorszerűbb gyógyszer sem ér semmit, ha nem párosul a fent vázolt életmódváltással.

Tudj meg többet az inzulinrezisztenciáról itt! >>

Szerkesztette: Intima.hu

Írta: Dr. Kelemen Csaba szülész-nőgyógyász, endokrinológus főorvos és Tárczy Virág dietetikus

Nyitókép: Artam Podrez/Pexels

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kettő × 4 =

hirdetés