Magyarország világörökségei. Kitekintéssel a teljes Kárpát-medencére. Könyvajánló
„Csupa lenyűgöző táj, történelmi város, érintetlen természeti csoda! Építészeti remekművek, a népi emlékezetet továbbhagyományozó falvak, a természet és az ember idilli együttélését jelképező vidékek. Mindez a világörökség! S az, hogy világörökség, ma már cím és rang, mely azt üzeni, hogy a világ különböző szegleteinek közös kincsei megőrződnek a következő nemzedéknek is. Legyünk bár Franciaországban, Jordániában vagy Magyarországon, mindenhol különlegesek, megbecsültek és turistacsalogatók az UNESCO világörökségi listáján szereplő helyszínek.”
Az Illés Andrea által jegyzett Magyarország világörökségei c. könyv érdekessége, hogy nemcsak Magyarország világörökségi helyszíneit, hanem a jelenleg még „csak” várományosi listán szereplő jelölteket és a határon túli, de magyar vonatkozású Kárpát-medencei helyszíneket is bemutatja – s teszi mindezt színesen, mesélősen, kalandosan.
Magyarországon nyolc világörökségi védelem alatt álló helyszín található, a várományosi listánkon pedig még ennél is több szerepel. És ha kicsit túl tekintünk az országhatáron, még bőven találunk olyan helyszíneket, melyek ezer szállal kötődnek a magyar múlthoz. A Scolar Kiadó gondozásában megjelent kiadvány megvalósítását a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
A szerzőről. Illés Andrea irodalmi szerkesztő, főszerkesztő, kulturális-művelődéstörténeti szakíró. Az alábbi kötetek szerzője, illetve társszerzője: Királylányos könyv, Magyar kincsek, ereklyék, Magyar történelmi városok, Nemzeti emlékhelyeink, Pillantás Magyarországra.
A Magyarország világörökségei c. kiadvány rendkívül informatív, nívós kötet. A 304 oldalas, védőborítóval ellátott keménytáblás könyv I. része a magyar világörökségi helyszíneket veszi sorra: bemutatja Budapest világörökségi helyszíneit, Hollókő ófalut és táji környezetét, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait, a Pannonhalmi Bencés Főapátságot, a Hortobágyi Nemzeti Parkot és pusztát, a pécsi ókeresztény sírkamrákat, a Fertő/Neusiedlersee kultúrtájat, a tokaji történelmi borvidéket.
A II. részben a várományosi lista helyszíneit járjuk végig: Esztergom és Visegrád középkori királyi központjait és az egykori pilisi királyi erdő területét, a Balaton-felvidéki kultúrtájat, a budai termálkarszt-rendszer barlangjait, a magyarországi tájházak hálózatát, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtokot, a Felső-tisza-vidéki fa harangtornyokat, az ipolytarnóci ősélőhelyet, a komárom-komárnói erődrendszert a Duna és a Vág folyók összefolyásánál, valamint Lechner Ödön építészetét.
A kötet III. részében további magyar vonatkozású világörökségeket ismerhetünk meg a Kárpát-medencéből: Erdély erődtemplomos falvait, Selmecbánya történelmi városát és a bányászat technikai műemlékeit, Lőcsét, a szepesi vár és a kapcsolódó kulturális műemlékeket, Segesvár történelmi központját, Bártfa műemlék-rezervátumát, a Kárpátok és Európa más régióinak ősi és eredeti bükkerdeit, a szlovákiai Kárpátok fatemplomait.
A helyszíneket lenyűgöző és gazdag képanyag illusztrálja, több mint 300 felvétel került be a kiadványba. Csodálatos gyűjtemény a magyar és a magyar vonatkozású természeti, kulturális örökségünkről.
„…a világörökségi cím különleges védjegy, s olyan tájat, természeti jelenséget, kulturális vagy szellemi örökséget, építészeti értéket rejt, melyet bizonyosan érdemes megtekinteni.
Miért is van ez így? Talán mert szimbólumok ezek – jelképezik, hogy lehet békességben együtt élni egymással, a tájjal, a növények és állatok birodalmával, lehet egymást megbecsülve gazdagodni, nem elrabolva a természet javait lehet építeni a jövöt. A múltból örökölt értékek az emberi szellem nagyságáról, a természet nagyszerűségéről tanúskodnak. Éppen ezért nem egyes országok birtokai – számbavételük és védelmük az emberiség közös ügye. Földünknek ezen szegletei összefoglalják az emberiség múltját, bolygónk szépségét, a természet és az ember együttélésének csodáját”, olvasható a kötet bevezetőjében.
Az ismertető arra is kitér, milyen feltételei vannak a javasolható örökségek körének. Például kizárólag olyan érték jelölhető kulturális és természeti kincsek világvédelmére, amely már eleve nemzeti természet-, illetve műemléki védelem alatt áll. A felvételi eljárás egy hosszadalmas, rendkívül körültekintő folyamat része. Kulturális örökség esetén hat feltétel valamelyikének kell megfelelni (ezeket is taglalja a kiadvány), természeti örökség esetében pedig négy kritérium valamelyikének kell teljesülnie. Természeti örökség esetében kiemelt szempont az integritás, az érintetlenség, sértetlenség.
„Ne csak a világ, mi is becsüljük meg kincsestárunkat, s adjuk azt tovább gyermekeinknek, hogy majdan ők is ráhagyományozzák utódaikra.”
A könyv a Scolar Kiadó weboldalán is megrendelhető, hagyományos és online könyváruházakban is beszerezhető.
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
