Rosszul érzed magad a munkahelyeden? Nem feltétlenül a te hibád. Mire terjed ki a vezetők és a munkatársak felelőssége?
Nyolc óra. Hivatalosan ennyi időt töltünk a munkahelyünkön, legalábbis azok, akik hagyományos munkarendben és időbeosztásban dolgoznak. Nekik megvan az az előnyük, hogy a munkaidő leteltével átadhatják magukat a pihenésnek (vagy a szokásos napi feladatoknak), nem (feltétlenül) kell hazavinniük a munkát, sokan nem is tudnák ezt megtenni. Csak az élményeket, az érzelmi hatásokat viszik haza (és mindenhova). Ezeket nehéz a munkahelyen hagyni.
Ha csapnivaló a munkahelyi légkör, ez a (láthatatlan) csomag valóságos teher; sokan hozzák meg ezt az áldozatot mégis, sokan viselik el a rossz munkahelyi körülményeket, a megélhetés, létfenntartás érdekében. (Vagy a magasztosabb karrierlehetőség reményében.)
Fotó: Kenny Louie Flickr
A Munka Törvénykönyve szerint mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. A munkahelyi lelki egészségvédelem ugyanakkor mintha nem számítana, pedig nagyon is meghatározó kérdés a termelékenység szempontjából is.
Aki imádja a hivatását, nem feltétlenül szereti a munkahelyét. Egyéni szociális probléma? Nem. Nem egyéni – közösségi. A munkahelyi lelki ártalmak sok esetben társadalmi-szervezeti hiányosságokra, mulasztásokra is felhívják a figyelmet.
A munkahelyi stressz rengeteg embert érint. Számos oka lehet: a nem megfelelő munkakör, a felelősség, a túlterhelés (vagy ellenkezőleg, a túl sok üresjárat), a kedvezőtlen munkafeltételek, az alacsony fizetés, a bizonytalan karrierút stb. Persze az ún. környezeti ingerek is számítanak (komfortszint, zaj-, hőhatás, levegőminőség, fényviszonyok, rendelkezésre álló hely stb.).
A munkahelyi mentálhigiéné túlmutat az egyénen – nem egyéni szociális probléma. Mind a munkavállaló, mind a munkaadó szempontjából fontos kérdés. Ha a dolgozók lelki egészsége rendben van, nagy valószínűség szerint a munkahely is jól működik. Fordítva is igaz: ha jól működik a szervezet, nagy a valószínűsége, hogy motiváltak, lelkesek (mentálisan egészségesek) a dolgozói.
A munkahelyi mentálhigiéné érvényesítése elsődlegesen a szervezet különböző szintjein elhelyezkedő vezetők felelőssége. Elsődlegesen, de nem kizárólagosan.
A munkatársak felelőssége
A mobbing, vagyis a munkahelyi pszichoterror a stresszfaktor-csomagban külön említést érdemel. Egy munkahelyi közösség hallgatólagos jóváhagyással is képes ellehetetleníteni valakit, azzal, hogy nem lép fel egy személy vagy csoport zaklató tevékenysége ellen. A mobbing irányulhat vezetőre, beosztottra is. Gyilkos játszma, ölni lehet vele.
A munkahelyen felelünk egymásért. Nemcsak a szavaink, de adott esetben a hallgatásunk is beszédes – veszélyes is lehet. Egy jó munkahelyi közösségben a mobbing nem kívánatos, üldözött jelenség.
A vezetők felelőssége
Hogy munkavállalóként jól, hatékonyan működjünk, fizikai, pszicho-szociális, szellemi szinten egyaránt jól kell éreznünk magunkat a munkahelyen. A legkönnyebb a fizikai síkra összpontosítani, azaz a kényelmes, biztonságos munkavégzés feltételeire (sok munkahelyen már ez is több sebből vérzik…). A munkahelyi összhang, a szervezet iránti lojalitás, a kollegialitás megteremtése ennél sokkal összetettebb, mindennapos figyelmet igénylő feladat, nem pedig egy-egy (kínos és kötelező) csapatépítő tréning eredménye.
Napi 8 óra, az heti 40, havi 160, (szabadság nélkül) évi kb. 2000. A saját felelősségünk abban áll, hogy tudunk-e, merünk-e nemet mondani egy rossz vagy rosszul működő munkahelyre. Elhinni, hogy ennél többet és jobbat érdemlünk.
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Az UNICEF Ébresztő óra önkéntes előadója vagyok, táborszervezésben sok éves tapasztalattal rendelkezem.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
