Boldogan éltek, míg… Ha nagy a korkülönbség a párkapcsolatban

Egy korábbi, 3000 fős kutatás szerint az ideális korkülönbség a párkapcsolatban 1 év.

A kutatást Amerikában végezték, s a vizsgálatba bevont párok kapcsolati státusza alapján megállapították, hogy minél nagyobb a korkülönbség, annál valószínűbb, hogy a kapcsolat válással végződik. Tíz évnél nagyobb korkülönbségnél az esély erre már 39 százalék, 20 év korkülönbség felett pedig a pároknak mindössze 5 százaléka marad együtt. 

A vizsgálat nem részletezi, hogy a kutatásban részt vevő pároknál melyik fél volt az idősebb, (hagyományos leosztásban) feltételezhetően a férfi. Amikor párkapcsolati korkülönbségről esik szó, valahogy magától értetődő, hogy a nő a fiatalabb.

Ha nem jelentős, 5-10 év a párok között a korkülönbség, fel sem tűnik; 15-30 év azonban már szembeötlő.

Megfigyelhető, hogy amíg egy férfit ritkán ítélnek el amiatt (sőt!), hogy egy nála 20-30 évvel fiatalabb partner mellett állapodik meg, addig a nő választását számos előítélet övezi… Ha objektíven nézzük, a nagy korkülönbségnek valóban vannak hátrányai, ahogy előnyei is.

Hátrányok

Előítéletek. A támadott fél, jellemzően a fiatalabb, önigazolásra kényszerül. (Legalábbis így élheti meg.) A helyzetet nehezíti, ha a fiatalabb fél szülei, családtagjai nem viselkednek elfogadóan a választottjával vagy bárki a családból huzamos időn át érezteti a korkülönbség miatti ellenérzéseit.

Nagyobb figyelmet követel a családi harmónia fenntartása, főleg ha előző kapcsolatból született már gyermeke valamelyiküknek (vagy mindkettejüknek). Ha közös gyermeket vállalnak, a kicsi a szövevényesebb családi helyzetbe cseppen.

Nem lehetetlen, de közös baráti kört nehezebb kialakítani a nagy korkülönbség miatt.

Az egyik fél korábban megy el. Komoly szorongást tud kiváltani a fiatalabb társban az elmúlás, veszteség előrevetített lelki terhe, ami idő előtt ránehezedik a kapcsolatra (függetlenül attól, hogy bármikor, bárkivel történhet nem várt, tragikus esemény…).

Az idősebb fél szorongásai viszont jellemzően a test változásával, hanyatlásával, az egészségi állapottal kapcsolatosak; nem akar problémát jelenteni a másiknak, nem akar nyűg lenni a nyakán, nehezen viselheti, hogy nem tud egyenértékű partner lenni, fél, hogy emiatt egyedül marad.

Ha nagy a korkülönbség a párkapcsolatban, a gyerekvállalás, családalapítás is nehezítettebb; olyan kompromisszumokat kell hozni, ami az egyidős vagy nagyjából egyidős pároknál nem merül fel: hány gyereket vállalhatnak? Vállalhatnak-e egyáltalán? Együtt fel tudják-e nevelni őket? Boldogul-e a másik, ha netán magára marad a gyerekkel? (Nem baj, ha racionálisan végiggondolják ezeket, de az sem jó, ha kizárólag a korkülönbségből fakadó félelmekre koncentrálnak. Az élet kiszámíthatatlan…)

Az előnyöket nehezebb sorra venni az előítéletek miatt.

Hajlamosak vagyunk fekete-fehéren gondolkodni. Ha a fiatalabb fél (jellemzően nő) a választottjáról (idősebb párjáról) azt mondja, hogy mellette biztonságban érzi magát, könnyen megkaphatja reakcióként, hogy csak kihasználja, a pénzéért, a rangjáért, az általa nyújtott lehetőségekért van vele.

A párválasztás két ember magánügye és döntése, s a tágabb körre kiterjesztve is csak a szűk családra tartozik (családon belül is a határok meghúzásával).

Ha van véleményetek a témáról, szívesen látjuk hozzászólásaitokat a cikk alatt!

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

18 − 17 =

hirdetés