A halálfélelem megszelídítése. A „végső takarítás” svéd gyakorlata. A gyaloglás művészete. Őszi könyvújdonságok a Park Kiadótól
Szemben a nappal. Végső rendrakás svéd módra. Menni – A gyaloglás művészete. Három remek könyv a Park Kiadó őszi könyvújdonságai közül.
Yalom, Irvin D.: Szemben a nappal – A haláltól való rettegés legyőzése
A Szemben a nappal c. könyv az élet legnagyobb kihívásával, a halálfélelem legyőzésének szükségességével szembesít bennünket. A szerző arra bátorít, hogy félelem nélkül nézzünk szembe halandóságunk megcáfolhatatlan tényével. Ez a mestermű, amely összegzi Yalom személyes és szakmai életútjának tapasztalatait, segít felismerni, hogy
szinte minden szorongásunk mélyén a halálfélelem munkál.
Amint szembe nézünk saját halandóságunkkal – állítja dr. Yalom –, rádöbbenünk, hogy semmi sem fontosabb az életben, mint a szeretteinkkel való őszinte párbeszéd, és a személyes kiteljesedésünk érdekében vállalt kockáztatás.
A megindító, személyes történetek mesélői maguk is halálfélelemmel küszködnek, így a Szemben a nappal különleges módszereket kínál a félelem leküzdésére és az élet igenlésére, hogy boldogabb, jelentőségteljesebb életet élhessünk.
– Yalom megrendítően személyes, mélyen önfeltáró feladatra vállalkozott: a halálról való gondolkodással megemelni a létezésre való képesség minőségét. Szembenézett a nappal, s nem megvakult, hanem fénnyel telítődött. Könyve követendő példa mindannyiunk számára – írja Boldizsár Ildikó meseterapeuta.
„Nem szomorú könyv, hanem kézen fog, és egy ismeretlen világba repít. Mikor édesanyám meghalt, azt kérdeztem: »Szerethető-e az őt magához ölelő Isten?« „Egy évig mondtam a gyászimát, és közben csak az életre gondoltam. Meséltem róla az unokáinak, hogy bennük dobbanjon tovább az ő szíve. Ekkor tanultam meg: a halál, nem lelket kiégető napsugár.
»Akaratunk ellenére születünk és ekképpen is halunk meg«, mondja a Talmud, és ez az élet: megyünk szembe a halállal. Yalom professzor könyve arra tanít, hogy milyen erőt engedjek szétáradni a lelkemben. Én a vonzalmat választom, ami Isten ajándéka, és így nézek szembe a napokkal, a nappal.” (Radnóti Zoltán, rabbi)
– Mitől oldódna a halál tabuja a kelet-európai régióban? A halálfélelem gyermekkorunktól bennünk él, ott fenyeget álmainkban, lebeg tudattalanunkban. Yalom megmutatja, hogy a halálfélelem racionalizálása és halandóságunk elfogadása katartikus változást hozhat életszemléletünkben. Aki elolvassa Yalom művét, talán megérti, miért érdemes szembenézni a nappal – fogalmaz ajánlójában Dr. Muszbek Katalin pszichiáter.
Kagge, Erling: Menni – A gyaloglás művészete
„A járása többet árul el az emberről, mint az arca.”
Miért megyünk? Honnan indulunk és hová tartunk? Erre a kérdésre mindenkinek van saját válasza. Menjünk bár egymás mellett, járás közben bizonyosan más és más élményben lesz részünk. Egyik legfontosabb cselekedetünk az életben, hogy egyik lábunkat a másik elé tesszük – véli Erling Kagge „filozófus világjáró vagy inkább világjáró filozófus”, ahogyan a The New York Times jellemezte.
A Menni c. könyv egy elgondolkodtató, irodalmi és filozófiai idézetekkel átszőtt esszé a gyaloglás testi és lelki jótékony hatásairól. Arról, hogy soha ne hagyjuk abba a gyaloglást, a világ lassú felfedezésének semmihez sem fogható örömét.
„Gyalogoltam éjjel és nappal, hol a kedvesemtől távozva, hol útban a barátaimhoz. Gyalogoltam erdőkben és hegyekben, jéggel borított síkságokon és városi forgatagban. Előfordult, hogy untam magam a túra közben, volt, hogy eufóriát éreztem, és megesett, hogy a nyugtalanságomtól akartam megszabadulni. Mentem, ha fájdalom ért, és mentem, ha örömben volt részem. Sokszor, ki tudja, miért, csak mentem és mentem. A szó szoros értelmében elmentem a világ végére.”
Magnusson, Margareta: Végső rendrakás svéd módra – Hogyan szabadítsd meg magad és családodat a felgyűlt holmiktól
Magnussonnak köszönhetően a Svédországban régóta élő hagyományból, amelyet magyarul végső takarításnak nevezhetünk, mostanra világszerte követendő trend lett.
„A végső takarítás olyasmi, amit azért kell megcsinálnod, hogy ne a gyermekeidnek kelljen ezekkel a dolgokkal foglalkozniuk. Habár továbbra is úgy érzem, ez is jó ösztönző erő lehet, ez az éremnek csak az egyik oldala. A végső takarítást azonban a saját megelégedésedre is csinálod. Nincs is fontosabb annál, mint hogy valamiben örömed leljed, és közben az emlékeidet is feleleveníthesd.
Csodás érzés végignézni az összegyűjtött holmijaidon, és felidézni, mit is érnek. Ha pedig valamiről nem jut eszedbe semmi, és fogalmad sincs, miért is őrizgetted – akkor könnyű lesz megválni tőle.”
„Jó lesz ez még valamire, mondta a nagymama, valahányszor ki akartuk dobni a molyette pulóvereket, üres befőttesüvegeket. Ha olvasta volna ezt a könyvet, talán sikerrel járunk. Margareta Magnusson meggyőz róla, hogy méltatlan dolog egy élet hordalékát a gyerekeink, unokáink nyakába zúdítani. Szóval ha te is őrizgeted még a gyerekek kagylógyűjteményét, és nincs szíved megválni a teljes Révai-nagylexikontól, holott húsz éve már csak a port törölgeted róla, akkor ez a könyv neked szól.” (Lugosi Viktória, a Vándorhomár szerzője)
„A szerző azt sugallja: időben el kellene kezdenünk foglalkozni az elmúlással, rendet rakni magunk körül és a lelkünkben is, hogy méltó módon készülhessünk fel a végső útra. Súlyos témákról ír irigylésre méltó könnyedséggel és szellemességgel.” (dr. Hegedűs Katalin, a Létezik-e jó halál? szerzője)
„Egy barátunk nagymamája mondogatta, hogy szeretné még »meleg kézzel továbbadni az örökségét«. Ajánlom ezt a felszabadító könyvet mindenkinek, aki hisz benne, hogy van élet a halál előtt.” (Lackfi János író)
Forrás: Park Kiadó
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.