Nem akarok négyesben buborékot fújni! Pasi két gyerekkel. Ahogy a férfi látja
A Nem akarok négyesben buborékot fújni! Pasi két gyerekkel. Olvasónk története c. írásunkra érkezett az alábbi olvasói levél.
Nekem elsőre egy átvert lány hisztijének tűnt, tűnik az egész írás. Teljesen megértem a hölgyet, de szerintem fogalma sincs arról, mi van a másik oldalon. Nehéz elmagyarázni, ezért próbálok röviden, szituációkban fogalmazni, mint kétgyerekes apa, aki szintén felült szerelmével a hullámvasútra.
Imádunk benneteket, csodálunk benneteket, de egyet tudni kell egy ilyen helyzetben:
amikor a gyerekek belépnek a képbe, jó esetben, hangsúlyozom, jó esetben leszel egy szinten a gyerekekkel. Butaság volt a kedvükben járni erőlködve. Átvered magad, megfeszülsz tőle, a gyerekek meg úgyis leveszik, valójában milyen vagy.
Egy dolgot tehetsz: nem futamodsz meg és őszinte maradsz! Pasinyelven fogalmazod meg az igényeidet, azaz egyszerűen. Jó szöveg, tudom, egyszerűen… Mindenesetre ne követelőzően! Tartalmat kell adni, azaz feladatot kell adni a pasinak, anélkül elveszíti a státuszát, a gyerekeivel külön csapatot alkotnak, és te körön kívül maradsz.
Mi sem tudjuk, mi az elvárásunk ebben a helyzetben: akarjuk a fészek melegét (helycserés támadással), akarjuk a bujaságot veled (a gyerekek előtt nem merjük kimutatni), többet akarunk nekik adni, mert kevesebbet vannak velünk, de ez belátom hülyeség… Boldogok akarunk lenni, de sok a külső negatív behatás. Kettesben akarunk veled lenni, de közben hiányoznak a gyerekeink. Felhőtlenséget akarunk, de belül ki vagyunk hegyezve a rossz mondatokra, amikre persze hülyén reagálunk. Gyerekek akarunk maradni – hisztizni is akarunk, de nem szabad, mert az a gyengeséget jelenti…
Ezek alapján légy okos, miközben belül kattogsz a saját gondolataiddal, amiket végre ki tudsz mondani, de rég meghaladta addigra már az élet, és tervezhetsz újra, mint a GPS.
Az egész egy aknamező, és csak úgy élhetitek túl, ha módszeresen minden problémát együtt hoztok felszínre, és aprólékosan megbeszéltek mindent, máskülönben egyikőtök robban (ahogy most te). Az én történetem – ami nem mellesleg már az érintett lány nélkül megy tovább – hasonló, de az elválásban nem játszottak közvetlen szerepet a gyerekek. Nem voltam elég érett érzelmileg. Persze utólag könnyű okosnak lenni…
Ennyit magamról, magunkról pasiszemmel – nőknek. Köszönöm a figyelmet!
hirdetés ▼
hirdetés ▲
A kapcsolódó írás
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.