A passzívházakban nemigen kell fűteni! Az USA is felfedezte a német építési szabványt. Energiatakarékos ház Seattle-ből

Egyre több passzívház épül az USA-ban. A képeken látható 250 négyzetméteres modern családi ház is a német építési szabvány előírásai szerint létesült. A tervezők szerint 90 százalékkal kevesebb fűtési és primer energiát fogyaszt, mint a helyi építési szabályzat alapján újonnan létesült épületek.

A modern, energiatakarékos passzívházat a darmstadti Passivhaus Institut minősítette, vagyis minden szempontból megfelel a szabvány támasztotta követelményeknek.

A családi ház Seattle-ben valósult meg 2015-ben. A város az USA északnyugati partvidékén fekszik, Alaszka kapujaként szokták emlegetni; a telek enyhék, a nyarak kellemesek, a hőmérséklet-ingadozás alacsony. Sok eső esik egész évben, így építészeti szempontból a csapadékvíz elvezetése, a csapadék elleni védelem jelent kihívást.

A ház egyedi kivitelű homlokzati burkolatához helyi építőanyagot – cédrust – használtak. A nagyméretű, kiváló hőszigetelésű ablakok (passzívház-komponensek) és a fehér belső falfelületek a természetes fény maximalizálását szolgálják. A hővisszanyerős szellőztetőrendszer folyamatosan friss és tökéletesen szűrt levegőt biztosít minden helyiségben – az épületszerkezet légtömör.

A fotók kattintással nyithatók meg nagyobb méretben

 

Egy passzívházban télen sem kell horribilis fűtésdíjjal számolni; magyar passzívház-tulajdonosok állítják, hogy a fűtés havi 2-4 ezer forintból megúszható. Információink szerint a 2009-ben Szadán megépült első magyar minősített passzívház is évek óta megbízhatóan, alacsony rezsiköltséggel üzemel. 

Nemzetközi Passzívház Adatbázis >>

A német Passzívház Intézet által működtetett adatbázisban jelenleg 23 magyar minősített passzívház található  – ennél jóval több minősített passzívház épült Magyarországon. 

Gyakran ismételt kérdések a passzívházról >>

Forrás: www.mb-architecture.com | Fotók: Shea Pollard

Mesterházy Mónika

Alapító-főszerkesztő

Több mint 20 évet töltöttem az írott média izgalmas világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbáltam magam. 2006-2012 között főként szakújságíróként ténykedtem és fenntartható építészet témaköréhez kapcsolódó szakmai konferenciák, workshopok, illetve szakkiadványok létrejöttében közreműködtem.

Újságíróként szerettem volna kimaradni a nagy médiaátrendeződésből, részben ezért hoztam létre 2013-ban ezt a független felületet. A magazin kitartó munka és elköteleződés eredménye, család, munka mellett, szabadidőnk terhére gondozzuk alkotótársaimmal.

Néhány éve visszakanyarodtam a segítő hivatáshoz; gyermekvédelmi alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom élménypedagógiai alapokon nyugvó készség- és szociális kompetenciafejlesztést célzó csoportfoglalkozások, tematikus táborok keretében. Főbb témaköreim prevenciós-edukációs területen: kortárs bántalmazás, cyber bullying, netikett, tudatos médiahasználat, ökoszemlélet, fenntarthatóság. Szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró, kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet mesterképzésén az iskolai mentálhigiénét választottam kutatási témámnak. Diplomamunkám címe: „Ki segít, ha baj van?” Mentálhigiéné általános és középiskolában.