A rodoszi Tsambika-kilátó: vadregényes táj, csodatevő kápolna, lenyűgöző panoráma
A rodoszi Tsambika-kilátó kihagyhatatlan úti cél a szigeten járóknak. Lényegesen csendesebb, mint a népszerűbb panorámapontok, vadregényes, sziklás környezete pedig merőben más hangulatot áraszt, mint a klasszikus ókori nevezetességek, például a Lindosi Akropolisz. A 300 méter magas szirt tetejéről lenyűgöző látvány tárul elénk: a keleti partvonal szinte teljes egészében végigpásztázható.
A hegytetőn álló apró fehér kápolna ma is aktív görög ortodox szentély, s bár turisztikai látványosságként is ismert, a nagy nevezetességekhez képest lényegesen csendesebb, kevésbé zsúfolt. A lenyűgöző látványért cserébe egy közepesen nehéz túrát kell teljesíteni.
Ha a teljes túrát gyalogosan szeretnénk megtenni, viszonylag egyszerű dolgunk van. A Tsambika-sziklához helyközi tömegközlekedéssel is el lehet jutni, bár a buszjáratok időnként kiszámíthatatlanok: járatkimaradás éppúgy előfordulhat, mint az, hogy a busz nem áll meg, mert tele van.
Ha a buszt választjuk, érdemes időben jelezni a leszállási szándékot a főúti megállónál, különben kilométereket kell visszagyalogolnunk a forgalmas úton. Több templom, kolostor van a közelben, ezekhez más-más megálló jó, így egyértelműen jelezzük a sofőrnek, hogy a hegyi kápolnába mennénk.
Fontos tudni, hogy a buszmegállóból még egy bő 2 kilométeres emelkedő vár ránk a hegyoldalban az aszfaltozott úton, mire elérjük a lépcsők alját.
Autóbérléssel jóval egyszerűbb a dolgunk: a hegyoldalban, a lépcsősor aljánál ingyenes parkoló található. Ha ezt választjuk, lényegesen kevesebbet kell gyalogolnunk, bár a lépcsőzést így sem úszhatjuk meg – ám épp ez adja a túra igazi élményét. Kényelmes ruházat, megfelelő zárt cipő vagy jó túraszandál, elegendő víz és némi energiafalat mindenképpen legyen nálunk.
A parkolótól a csúcsig 300 számozott lépcsőfok vezet fel. Kényelmes tempóban kb. 20 perc alatt fel lehet érni. Az út nem végig árnyékolt, érdemes azzal számolni, hogy a tűző napon is kell gyalogolnunk.
A kápolnáig vezető úton vadregényes táj tárul elénk: mediterrán bozótnövényzet, aleppói fenyők, illatos borókák, vadkakukkfű és törpe tölgyek szegélyezik a sziklaoldalt, a lépcsők környékén pedig szinte biztosan találkozhatunk szabadon kószáló vadkecskékkel is.
Ahol a leanderek még a sziklából is kinőnek…
A főútvonal mellett az olajfaligetek látványa
A rodoszi Tsambika-kilátó a gyermekre vágyó asszonyok zarándokhelye
A szentély neve a helyi görög tsamba szóból ered, ami „szikrát” vagy „mágikus fényt” jelent. A történet a 11–12. századba nyúlik vissza, amikor egy helybéli pásztor éjjelente különös fényjelenségre lett figyelmes a hegycsúcson. A sziklát megmászva egy szentjánoskenyérfa lombjai között lelt rá Szűz Mária kis ikonjára, amely előtt mécses égett.
Az ikon körül hamarosan mélyen gyökerező vallási hagyomány alakult ki. A helyi szokás úgy tartotta, hogy a gyermekre vágyó asszonyoknak mezítláb vagy térden állva kell megmászniuk a meredek, sziklás hegyoldalt (ahol ma a 300 lépcsőfok vezet fel), hogy a szentkép előtt fohászkodjanak a gyermekáldásért. A megsegített családok hálájuk és fogadalmuk jeléül kisfiaikat Tsambikos, kislányaikat pedig Tsambika névre keresztelték.
A hegytetőn ma látható apró, fehérre meszelt kápolna a 18. században (kb. 1760–1770 körül) nyerte el jelenlegi formáját. A helyén azonban már a középkor óta (a 11–12. századtól) állt egy kisebb bizánci szerkezetű szentély vagy oltár.
A Tsambika-hegy lábánál található a Tsambika-kolostor. Ez egy nagyobb, épített kolostorkomplexum udvarral és templommal, ahol az eredeti csodatevő ikont is őrzik, és hegytetőre csak az ünnepi zarándoklatok alkalmával viszik fel.
A kolostor a hegy alján található, a kis fehér kápolna a hegytetőn
Tsambika csúcsán
Amikor felérünk a 300. lépcsőfokra a kis fehér kápolnához, kettős élmény fogad bennünket.
A panoráma lenyűgöző, a kilátás minden fáradozást kárpótol. Északi irányban Kolymbia partvidéke látszik, délre pedig a híres, aranysárga homokos Tsambika beach terül el. Nyugat felé a sziget belső, hegyvidéki vonulatai rajzolódnak ki, miközben a tengerkék ezernyi árnyalata csillog odalent. (Felhős időben a tenger színe ugyan fakóbb, a látvány mégis magával ragadó.)
A kápolna külső udvarán és a szikla peremén lehet fotózni, a belső terekben viszont tilos felvételt készíteni. A belépéshez kötelező a vállat és térdet takaró ruházat – ezt sajnos nem minden turista veszi figyelembe.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kápolna közvetlen környezete kissé elhanyagolt. Ahogy az is visszatetsző lehet, hogy bazári hangulatot idéző ajándéktárgy-pultok fogadják a betérőket. Ez megtöri kissé a hely szakrális varázsát.
A természet és a panoráma fenséges. Rodoszon járva mindenképpen érdemes a Tsambika-sziklát megmászni, maradandó élmény!
Fotók: Mesterházy Mónika / eletszepitok.hu
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az Életszépítők Magazint (eletszepitok.hu) 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom iskolai környezetben. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy Művészeti Iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Az UNICEF Ébresztő óra önkéntes előadója vagyok. Megoldásfókuszú mediátor képesítéssel rendelkezem.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) tagjaként szakmai érdeklődésem elsősorban az Idősügyi és Szociális Párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály témaköreihez kötődik.
