Iskolai bántalmazás miatt öngyilkos lett egy 12 éves diák. Stop bullying! Ideje a zéró toleranciának
Otthonában végzett magával a napokban (2025. májusában) egy 12 éves kislány Gödöllőn. A körülményekről egyelőre annyit lehet tudni, hogy Nikolettet az iskolatársai a testalkata miatt rendszeresen bántalmazták. Azt már én teszem hozzá, hogy az iskolában erről tudhattak (a diáktársak biztosan), hisz az olvasható a hírekben, hogy a kislányt többször látták a folyosón sírni.
Korábbi hasonló tragikus esetek után megint azzal vagyunk kénytelenek szembesülni, hogy a kortárs bántalmazást gyerekek között igen is komolyan kell venni!
Az iskolákban elérhető, megelőzést szolgáló prevenciós foglalkozások nem feltétlenül elegendőek, ha a bullying a közösségben már érzékelhetően jelen van. A tűzoltásszerű intézkedés ennél komplexebb beavatkozást kíván az iskoláktól, nem beszélve a család, a szülők szerepéről.
A gödöllői tragédia kapcsán az iskola közleményben adta hírül, hogy rendkívüli szülői értekezletet hívtak össze, a gyerekeknek pedig iskolapszichológus segít feldolgozni a tragédiát.
Az iskolapszichológus bevonása, a krízisintervenció valóban elengedhetetlen, a bevont szakemberek a veszteség- és gyászfeldolgozásban egyéni, csoportos feltáró, feloldó beszélgetések és foglalkozások keretében tudnak segíteni.
Fokozottan nehéz, szakmai felkészültséget igénylő feladat öngyilkosság esetén az érintettek érzelmi megtámogatása, ha iskolai- és/vagy cyberbullying áll a tragédia hátterében. A felnőttekben és a gyerekekben egyaránt intenzív érzések kavaroghatnak, a veszteségfeldolgozás mellett az önvád, a bűntudat, a felelősség érzésével egyaránt meg kell birkózniuk.
Nagy szükség van a szülők összefogására, támogatására és arra, hogy a megfelelő helyzetkezeléshez szakmai iránymutatást, segítséget kapjanak (például iskolapszichológustól, iskolai szociális segítőtől).
A napokban jelent meg egy részletes írás a prevenciobuda.hu információs portálon, Egyre több iskola vezet be kortárs bántalmazás kezelésére protokollt címmel.
A tragédiával végződő bullying-esetek arra hívják fel mindannyiunk figyelmét, hogy a bullyingkezelési protokollok ne alternatív módon és elméleti jelleggel, hanem kötelezően, következetesen és számonkérhető formában jelenjenek meg az általános és középiskolák gyakorlatában. Ehhez elkötelezett és felkészített szakemberekre (pedagógusokra, segítőkre) van szükség. Másként a protokollnak nincs sok értelme, csak annyi, hogy „lám, a mi iskolánk ilyet is fel tud mutatni”.
Gyakran érzékelhető, hogy iskolai bullying kapcsán a szülők a pedagógusoktól, a pedagógusok a szülőktől várnak hathatós beavatkozást. Pedig a helyzet korai felismerését és megfelelő kezelését illetően a felelősség közös.
Fontos mielőbb elkezdeni, már alsó tagozaton, a gyerekek érzékenyítését, fontos, hogy az osztályközösségekben a csapatfejlesztés, a szociális kompetenciafejlesztés is kellő hangsúlyt kapjon; ebben valóban kulcsfontosságú az intézményvezetői szemlélet és az osztályfőnökök szerepe. (A jelenleginél jóval több iskolapszichológusra és segítő szakemberre lenne szükség. 2018 óta az iskolákban a szociális segítők is elérhetők, akik bullying, cyberbullying témában is felkészültek szakmailag.)
Sajnos a kellő szülői figyelem, az érzelmi biztonságot nyújtó családi háttér mellett is bekövetkezhetnek tragédiák, és akkor is, ha az iskola próbálja a tudomására jutott bullying-helyzeteket megfelelő módon kezelni.
Részletek a prevenciobuda.hu cikkéből:
Mi a bullying?
- szándékos agresszív, passzív-agresszív viselkedés
- rendszeres, ismétlődő, akár hosszú ideig is fennáll (nem egyszeri konfliktus)
- egyenlőtlen erőviszonyok állnak fenn a résztvevők (áldozatok, bántalmazók) között (státuszfölény, hatalomgyakorlás)
- formái: fizikai, szóbeli, kapcsolati v. szociális, online-internetes, szexuális
A bullying formái részletesebben:
- Fizikai: a diáktárs megütése, megrúgása, lökdösése, testi sérelem okozása; személyes holmijának eltulajdonítása, elrejtése vagy megrongálása. A másik testi határainak figyelmen kívül hagyása, az intim területeken való tiszteletlen érintések.
- Verbális (szóbeli): a másik kigúnyolása, gúnynév használata; csúfolás; szidalmazás; fenyegetés; megfélemlítés.
- Kapcsolati-szociális: pletykák vagy hazugságok terjesztése egy diáktársról; nyilvános megalázás, megszégyenítés; kirekesztés a csoportból, közösségből, figyelmen kívül hagyás.
- Cyberbullying (internetes bántalmazás): erőszakos üzenetek küldése valakiről egy csoportnak; rosszindulatú tartalmak posztolása valakiről; képmással való visszaélés az online térben (fotómontázsok, videómontázsok készítése, posztolása az illető tudta/beleegyezése nélkül), szándékos kirekesztés egy csoportból; fenyegető, megfélemlítő üzenetek küldése online vagy telefonon keresztül; „személyiséglopás”.
- Szexuális zaklatás: szexuális jellegű, nem kívánatos testi, szóbeli vagy non-verbális magatartás. Célja vagy hatása egy másik személy méltóságának megsértése, és megfélemlítő, ellenséges, megalázó,megszégyenítő vagy támadó környezet teremtése. Online formában is megvalósulhat (pl. kéretlen, korhatáros pornográf videók továbbküldése diáktársnak megszégyenítő üzenetekkel, zaklató módon stb.).
Iskolai bullyingnak tekinthető minden olyan eset, ami:
- az iskola diákjai között történik
- az események az iskolában történnek
- és/vagy hatással vannak a közösségre
Bullying helyzetek kezelése
- A bántalmazás (DE nem a bántalmazó) elítélése
- A bántalmazó viselkedés megszüntetése
- A bántalmazott támogatása, védelme
- A bántalmazásban résztvevők kapcsolatának helyreállítása
- A bántalmazó segítése
A protokollok rögzítik, hogy minden egyes bullying-esetet ki kell vizsgálni az iskolában. Ennek érdekében esetkezelő team-eket kell alakítani az intézményben dolgozó, a feladatra önként jelentkező pedagógusok, osztályfőnökök, igazgatóhelyettes(ek), iskolapszichológus, gyermekvédelmi felelős, iskolai szociális segítő bevonásával.
A bullying protokollt bevezető iskolák elkötelezettségüket fejezik ki az iskolai, diákok közötti bántalmazás megelőzése, visszaszorítása, megfelelő kezelése mellett. A bántalmazással kapcsolatban nevesítik az ún. zéró tolerancia elvét, ami azt jelenti, hogy az iskola a bántalmazást elítéli, annak semmilyen formáját nem tartja megengedettnek. Emellett a bullying következményeire is felhívják a figyelmet.
A lehetséges következmények: ha a bántalmazás olyan súlyosságú, és nem szűnik meg, a bántalmazó szóbeli és írásbeli figyelmeztetésben részesülhet vagy fegyelmi tárgyalásra is sor kerülhet; ha a bántalmazás során büntetőjogi felelősség is megállapítható, akkor a rendőrség bevonása is szóba jöhet; a súlyos bántalmazásról az iskola gyermekvédelmi jelzést küld a gyermekjóléti szolgálat felé; az érintett szülők bevonásával összehívható ún. esetkonferencia is az iskolában.
Az Ifjúsági Lelki Elsősegély telefonszáma a 137-00. Ingyenesen hívható hétköznapokon 17-21 óra között. ifjusagi-lelkisegely.hu
Kék Vonal – Gyermekkrízis Alapítvány 0-24 órában ingyenesen hívható száma: 116-111 kek-vonal.hu
A nyitókép illusztráció
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
Portréfotó: Eisenberger Gigi – Fotolla
