Szokásaink, vágyaink, avagy rabok vagyunk vagy szabadok? A tudatos változás megértésében segít Szondy Máté mindfulness könyve

Tudatos jelenlét. Mindfulness. Mit érzel, ha ezeket a szavakat olvasod? Lehet, hogy fellelkesülsz, ám biztos vagyok abban is, hogy sokan továbblapoznak, mert a könyökükön jön ki ez az egész – túlhájpoltnak vélt – jelenség. Tudjuk, hogy fontos a tudatosság életünk számos területén, érezzük azt is, hogy tudatosnak lenni manapság nagyon trendi. Jó, ha tudatosan – elvek mentén – fogyasztjuk, használjuk a rendelkezésünkre álló javakat, fontos a környezettudatos, egészségtudatos stb. gondolkodás, na de mit takar, miben nyilvánul meg pontosan a tudatos jelenlét? 

Egy teljes kötetet szánt a témának dr. Szondy Máté pszichológus, a könyv közelebb, sőt, egészen közel visz a megértéshez, azáltal, hogy számos életterületet mutat be mindfulness-értelmezésben. Olyan általános működési mechanizmusokra hívja fel a figyelmet, melyek vágyként, rögzült szokásként erőteljes hatást gyakorolnak a viselkedésünkre. Leegyszerűsítve a folyamatot: amíg ezeket nem göngyölítjük fel akarattal, figyelemmel, addig nem beszélhetünk tudatosságról. A tudatos jelenlét tehát egy önsegítő módszer.

„A mindfulness viszonylag új fogalom, viszont a látás- és működésmód, amelyre vonatkozik, nagyon-nagyon régi. A pszichoterápiában is már jó ideje ott van. Például Freudnál a „szabadon lebegő figyelem” nagyon erősen emlékeztet a tudatos jelenlétre.” 

Szondy Máté már írt egy könyvet 2012-ben ebben a témában, Megélni a pillanatot címmel. Az azóta eltelt időben sok minden változott; többek között a digitális tudatosság fontossága nem volt ennyire hangsúlyos, mint napjainkban. Előrelépésnek nevezhető az is, hogy a mindfulness fogalma azóta széles körben ismertté vált itthon is, számos jó mozgalom szerveződött köré, sok szakember állt rá erre a területre. Szondy Máté tehát elsők között publikált hazákban erről az izgalmas és sokrétű témáról. Nyolc év elteltével jelentkezett az új kötettel, melynek címe: Tudatos változás – Hogyan formáljuk át önmagunkat és szokásainkat a mindfulness segítségével? Tudományos megalapozottsággal, mégis olvasmányosan, érdekesen és közérthetően foglalja össze mindazt, amit e tárgykörben tudni érdemes. A könyv bemutatójára online, a Nyitott Akadémia Facebook oldalán került sor, a beszélgetés itt látható, hallható.

A beszélgetésben kitér arra, hogy mi inspirálta a könyv megalkotásában. Sokan azt hihetik – érvel a pszichológus -, a tudatos jelenlét azt jelenti, hogy ülünk csukott szemmel, figyeljük a légzésünket, az érzéseinket. (Mintha meditálnánk.) Ezzel szemben érdemesebb a tudatos jelenlétre olyan erős eszközként tekinteni, amely nagy segítséget jelenthet szokásaink megváltoztatásában. Ha nem vagyunk tudatosak a szokásainkkal kapcsolatban, az annyit jelent, hogy ki vagyunk szolgáltatva nekik, engedünk a késztetéseknek, a sóvárságoknak. Ha elkezdük harcolni ellenük, ez a küzdelem általában kudarccal végződik – mondja a szakember -, mert egy idő után kifáradunk. Van azonban egy másik aspektus, ez a mindfulness, amikor is nem engedünk a késztetéseknek, a sóvárgásoknak, de nem is harcolunk ellenük, „csupán” elkezdjük tudatosan figyelni ezeket.  

„…a mindfulnessben nem akarok változtatni, de paradox módon ez vezet sokszor változáshoz. Talán hasonló történik az elfogadáson keresztül a párkapcsolatokban? Már nem akarom megváltoztatni a másikat, ezért megváltozik?…”

Szokásaink nem feltétlenül rombolóak, lehetnek előrevivők is, de a figyelmet azokra érdemes fókuszálni, melyek időrablóak, rombolják az egészségünket, a kapcsolatainkat, a teljesítményünket. Ebbe a körbe sok minden beletartozik, a különféle addikciók (dohányzás, mobilfüggőség, játékszenvedély, pornófüggőség stb.), de ritkábban esik szó az elménk működését jellemző szokások halmazára. Szondy Máté szerint ugyanis az elménk hajlamos „tipikus történeteket”, gondolatsorozatokat gyártani, tipikus módon torzítani a valóságot, és ezt a legtöbb esetben nem vesszük észre, pedig hatással van ránk, befolyásolja a hangulatunkat, a viselkedésünket. Tudatos jelenlétről beszélhetünk már akkor, amikor elkezdjük észrevenni, mi történik bennünk, milyen gondolatok kavarognak odabent, milyen késztetések irányítanának, ugyanis így sokkal kevésbé leszünk kiszolgáltatva a belülről érkező hatásoknak.

Tudatosságnak számít, ha észrevesszük, mennyire nem jók a késztetéseink. Ha elkezdjük tudatosan megfigyelni a vágyainkat, azt, hogy a késztetéseink irányította cselekvésekkel milyen érzést kívánunk elkerülni vagy megkapni, csökkenteni vagy növelni? Szokásainkkal gyakran stimulálni akarjuk magunkat, pozitív élményeket szeretnénk begyűjteni.

Jellemző példaként említette a digitális „elterelődést”. Hajlamosak vagyunk automatikusan, vagyis tudatosság nélkül elővenni a telefont, görgetni a Facebookot, híreket olvasni, figyelni, hány lájkot kapott egy-egy bejegyzésünk stb. Ha ezt olyankor tesszük, amikor másra kellene figyelnünk, akkor ez már problémát jelenthet. 

A kötet egy teljes fejezetet szán a digitális szokásoknak, nem véletlenül. Nagyon sokan érzik, hogy beszippantja őket a digitális tér; szeretnének ennek kapcsán jó szokásokat kialakítani, de nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá. Érdekességként: 2020. októberében Szondy Máté 4 hetes kihívást indít a Facebookon, akit érdekel, itt csatlakozhat >>

 

Fülszöveg

A változással a legtöbben ellentmondásos viszonyt ápolunk. Gyakran kívánjuk, vágyunk rá, reménykedünk benne – ugyanakkor tartunk is tőle, és sokszor mégis visszatérünk azokhoz a szokásainkhoz, viselkedéseinkhez és választásainkhoz, amelyektől meg akartunk szabadulni.

Változni ugyanis: nehéz. Ha éppen kimerültek vagy feszültek vagyunk, könnyen elgyengülünk az elhatározásunkban, mert agyunknak éppen a viselkedés kontrollálásáért felelős területe a legérzékenyebb a fáradtságra és a stresszre. Mint ahogy a gyermekkori tapasztalataink nyomán létrejött úgy nevezett maladaptív sémák is újra meg újra visszaterelnek ugyanazokhoz a rossz megoldásokhoz. Ilyenkor csalódottan nyugtázzuk, hogy ismét nem sikerült, és néhány kudarc után esetleg már nem is bízunk benne, hogy valaha sikerülhet.

Pedig változni: lehetséges. Ha nem hinnék benne, hogy így van, és nem tapasztaltam volna meg már sokszor a gyakorlatban is, képtelen lennék pszichológusként dolgozni. Meg lehet változtatni nemkívánatos szokásainkat, kapcsolati mintázatainkat, sőt, bizonyos mértékben a személyiségünket is. Természetesen a változás különböző szintjeit más és más módszerekkel lehet elérni, de valamennyi esetben komoly segítségünkre lehet a tudatos jelenlét gyakorlása.

Ha tehát úgy érezzük, hogy változtatni szeretnénk életünk valamelyik területén, érdemes reálisan végiggondolni a lehetőségeinket, működőképes cselekvési tervet készítenünk – és aztán belevágnunk. Ebben szeretnék segíteni ezzel a könyvvel.

A könyv a Kulcslyuk Kiadó gondozásában jelent meg >>

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

nyolc − nyolc =

hirdetés