Az anya-lánya kapcsolat szélsőségei: harmonikus vagy viharos, de mindenképp megdolgoztat érzelmileg. Kérdeztünk, válaszoltatok

A legtöbb kislány példaképként tekint édesanyjára, aztán ahogy közeleg a kamaszkor, ez könnyed elbillenhet. Egy anya-lánya kapcsolat lehet nagyon harmonikus vagy kimondottan viharos – ez sok összetevős -, de meghatározó az is, hogy a leányzó éppen melyik korszakát éli.

Az anya-lánya kapcsolat bizonyítottan a legszorosabb, ennek ellenére a Psychology Today felmérése szerint nagyjából 50-50 százalék az megoszlása annak, hogy egy felnőtt nő jóban van az édesanyjával vagy sem. Szerencsés, aki az első csoportba tartozik, hiszen egy erős, harmonikus gyermek-szülő kapcsolat felbecsülhetetlen értékű. Néhány dolgot azért fontos szem előtt tartani; például azt, hogy tartsuk tiszteletben egymás határait! Nem biztos, hogy mindig mindenben egyetértünk, fontos a kölcsönös elfogadás, és a legfontosabb a jó kommunikáció, a beszélgetés. A legtöbb hollywoodi filmben is a kommunikáción csúsznak el a kapcsolatok, a lány nem beszéli meg az édesanyjával a problémákat, sokszor titkolózik, vagy nem mond igazat… Milyen a viszonyod felnőttként az édesanyáddal? Öt hölgyet kérdeztünk, íme, a válaszok!

Vivien (35)

Nagyon jó! Természetesen megdolgoztunk érte, de a hullámvölgyek is csak megerősítették a kapcsolatunkat. A kulcsszó az elfogadás és a szeretet. Minden nap találkozunk és beszélünk, mert olyan szerencsések vagyunk, hogy szomszédom. Így azt hiszem, már érthető, hogy megdolgoztunk a jó kapcsolatért, nem volt mindig könnyű ilyen közel lakni.

Viki (40)

Most már sokkal jobb, mint korábban volt. Már anélkül tudunk beszélni, hogy egymásnak ugranánk, ahogy múlik az idő egyre inkább megértjük és elfogadjuk egymás nézeteit. Hetente több alkalommal beszélünk és nagyjából kéthetente találkozunk is.

Heni (29)

Nagyon jó a kapcsolatunk, kamaszkoromban voltak problémák, mert nem voltam könnyű gyerek, de amióta elköltöztem otthonról, sokkal szorosabb lett a kapcsolatunk. Sajnos eléggé távol laknak a szüleim, de amikor tudunk, beszélünk, hetente többször is.

Lilla (45)

Sokáig átlagos anya-lánya viszonyunk volt, de miután megszülettek a gyerekeim, és én is anya lettem, sok mindent megértettem és átbeszéltünk, ami sokkal szorosabbra fűzte a kapcsolatunkat. Sajnos nem találkozunk gyakran, nagy a távolság, és édesanyám már nehezen kel útra, én pedig a munkám miatt nem tudok sűrűn menni hozzá.

Reni (37)

Alapvetően jó a kapcsolatunk, ami számomra nehézség, hogy édesanyám gyakran még mindig gyerekként kezel, és ez bizonyos helyzetekben dühítő tud lenni. Tudom, hogy csak gondoskodni szeretne rólam, mégis… Naponta találkozunk, mert a szomszéd házban lakik.

Összeállította: Tolvaj Vica

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizennyolc + 16 =

hirdetés