Életben maradni

KÉP ALÁ ÍRÁS

Köntösben, fehér pöttyös selyemsálban, hosszan kitartva a fej fölött a nyerő lapot, odacsapni az asztalra, überelni a két kacagó játszótársat, mint aki mindent visszanyert ebben a pillanatban az élettől. Pedig sovány vigasz. Lesz vigasz egyáltalán? Lehet-e vigasz egy nyerő ütés?

Amikor a hátrasimított hajszálak alatt egyre nagyobb felületen fényeskedik a fejbőr. És amikor az arcszerkezet sem csinosodik többé, ráadásul üveges, látást erősítő kis ablakot kell helyezni a szem elé, hogy a női arcok huncut redőit észrevegyük. Amikor este a pohár csapvíz sem elég biztosan valamennyi pirula bevételéhez, és olykor azt is elfelejtjük, hogy éppen melyiket kell a szánkba hajítani a nap végére fölírt adag szerint.

A férfi idősödve egyre erősebbnek érzi magát, miközben egyre nyugtalanabb az ennek ellenkezője miatt. A szerelem már csak a kút vak mélyén himbálózó vízen szaladgáló, láthatatlan rovar. A büszkeség feltartott kéz, az árvaság nem gyermekkori tragédia, hanem kései valóság.

Ilyenkor, csakis ilyenkor a karcos olaszrizling a hársfa illatot pislogó teraszon két ifjú démon társaságában, olyan, mint valami édes emlék, amiben éppen valóságosan is benne vagyunk. És odacsapjuk a nyerő lapot. Élünk…

Fotó: Fortepan, Selmeczi Levente 1938

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

4 × 2 =

hirdetés